Összejött a chipleolvasó ára! (A 24. hét)

Nagy-nagy köszönettel kezdem a heti beszámolót, mert nektek hála összejött a chipleolvasó ára, így most már hamarosan mi is elmondhatjuk, hogy van saját chipleolvasónk! Talán nem tűnik nagy dolognak, de mégis az. Eddig nekünk nem volt, így egy-egy talált kutyával mi is rohanhattunk az állatorvosi rendelőbe, hogy ellenőrizzük, van-e egyedi azonosítója, illetve a saját kutyáink esetében is ellenőrizni szoktuk időközönként, de legkésőbb az esedékes oltásokkor, hogy a korábban behelyezett chip rendben megvan-e. Arról már nem is beszélve, hogy jártunkban-keltünkben sajnos sokszor belefutunk olyan, elütött kutyákba, macskákba, akik számára már nincs segítség, s akiknek halott kis testét senki nem tenné be a kocsijába egy chip ellenőrizésére, de így egy-egy esetben le tudjuk olvasni a már nem élő állatot is, s ha volt chipje, tudjuk értesíteni a gazdát. Ez a legszomorúbb része a használatnak, de ez is egy mód. Mi mindenesetre most leginkább arra szeretnénk használni, hogy minél gyorsabban hazajuttassuk a talált kutyákat, de ehhez az is kell, hogy mindegyikbe kerüljön egyedi azonosító chip.

Sokan úgy gondolják, hogy velük nem történhet meg, az ő kutyájukkal soha semmi nem lehet, így felesleges ez a kis drága vacak. Ez nem így van! Amellett, hogy már nálunk is kötelező a chipezés tulajdonosváltás esetén (figyelem, az ajándékozás is tulajdonos váltásnak minősül!), a felelős állattartáshoz is szervesen hozzátartozik. Jó esetben a chip leolvasására csak az oltáskor vagy állatorvosi kezeléskor kerül sor, bár az az állatorvos, akihez az ember rendszeresen jár a kutyájával, bizonyára nem tartja oda a chipleolvasót az eb nyakához, de nyaraláskor vagy bárhol máshol le fogják olvasni, hogy kiderüljön: tényleg jogosultak vagyunk-e adott esetben az állat életére vonatkozó döntéseket meghozni. A chip nem egy nyomkövető, attól mert a kutya chipezett, nem fogjuk tudni, hogy merre jár, ha esetleg elkóborol, viszont ha valaki megtalálja, jó eséllyel vissza tud hozzánk kerülni, s elkerülheti a gyepmesteri telepeket, egyéb szomorú helyeket. Fontos, hogy ha kedvencünk elveszik, azonnal kérjük meg állatorvosunkat, hogy a chip regisztráció mellé rögzítse, hogy a kutya elveszett, így ha bárhol leolvastatják, azonnal látja a másik állatorvos is, hogy az adott ebet keresik. Nem utolsó sorban a chip gyakorlatilag az egyetlen olyan dolog, amellyek ténylegesen igazolható, hogy az adott kutya tényleg az, akinek az oltási könyvét lobogtatja az ember, s mellyel elveszés esetén egy gyepmesteri telepről kiváltani igyekszik. Bár nem kívánom senkinek, hogy kutyáját baj érje, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a chip nem csak luxuscikk, hanem igenis megéri. A mi érdekünk, hogy a kutyánk azonosítható legyen. Szóval aki még nem tette meg, annak most CHIPRE FEL!

A Futrinka Egyesület megalakulása óta kizárólag egyedi azonosító chippel ellátva adja örökbe védenceit, így a mi valaha is gondozott kutyáink mindannyian a chipezett kutyák "klubjának" tagjai. Volt már rá példa, hogy a chip az életet jelentette egy-egy renitens szökős vagy balesetben megsérült és elrohant kutyánk számára.

Most pedig már mi is hatékonyak tudunk lenni: nektek hála. A chipleolvasót megrendeltük, amint megérkezik, be is vetjük, leolvassuk az összes tárnoki, általunk chipezett kutyánkat próbaként. Ha valaki társulna, szívesen látjuk!

A héten emellett egy ivartalanítási beavatkozás történt, Kumisz kutyánk átesett a műtéten, s egyben készíttettünk a gerincéről is egy felvételt. Sajnos ő kiemelten érintett a gerince által, két porckorong el van csontosodva, emiatt dobálja a hátsó lábait, s emiatt kell nagyon figyelni arra, hogy ne ugráljon feleslegesen. Kumisz továbbra is maga a tökély: szobatiszta, barátságos, kiegyensúlyozott, más kutyákkal és macskákkal is jól kijön, megszokta a nagyváros zaját, tud egyedül maradni és imád labdázni. Csak nincs érte tolakodás mégsem. Ki érti az embereket? Ha már a jó sem elég jó, akkor milyen kutyát lehet örökbeadni?

Kétszer kettő történés - párhuzamok a 23. héten

Bár fórum bejegyzéseinkben, rövid állapot jelzéseinkben és a képtárakban a képek átmozgatásánál jelezzük a történéseket, mégis fontosnak tartjuk, hogy legyen egy olyan felület, ahol nyomon lehet követni heti bontásban, hogy kivel mi történt. Persze nem csak emiatt vezetjük a blogot, de emiatt IS. Csak hát az utóbbi időben kicsit nagyon elmaradtunk vele, s egyre kevesebb az esély, hogy egyszer újra annál a hétnél járunk majd blogilag, ahol a valóságban, de mindent megteszünk.

A 23. héten két kutyával történt kettő dolog is, nagyjából ennek fényében teltek a napok. A bonyhádi gyepmesteri telepről származó szálkás szőrű tacskó kan, Ricky és a gyömrői Szomorú Szívtől gondozásba vett Kalmár estek át az ivartalanításon, s ezt követően ideiglenes befogadóikhoz költöztek.

Ricky ideiglenes befogadója az a kedves hölgy, akitől a nem olyan régen lejárt, kézműves termékekre vonatkozó licit ajándéktárgyai származtak, s ha minden licitáló rendben beutalja az adományát, akkor 26.000 Ft-tal lesz gazdagabb a tacskó fajtamentés. Szeretném önzetlen segítségét megköszönni ezúton is, hatalmas dolog ez nekünk! Az összegből a tárnoki kennelsor bérleti költségeink terén keletkezett elmaradásunkból törlesztünk majd. S közben reménykedünk, hogy a család boxere, Rocky és a szálkás szőrű tündér, Ricky jól kijönnek, s hogy nem kell őt már sehová elvinnünk arról a csodálatos helyről, ahová ideiglenesként volt szerencséje elköltözni.

Kalmár esetében is tudjuk már azóta, hogy nem keres tovább gazdát - bár nem a 23. héten derült ki, de nem titok: ideiglenes befogadója megtartja őt. A zökkenőmentes együttéléshez még annyi segítségre szükségük lesz, hogy egy hozzáértő támogatásával rendezzék Kalmár rombolásait.

Mit esznek a "tárnokiak" meg a 22, ami nem csapda

Egyesületünknek nincs menhelye, egy tárnoki kutyapanzió területén bérelünk kenneleket, kutyáink egy része, akik számára nem találunk ideiglenes befogadót, ott él. Nem csak tacskók, hanem magyar vizslák, német dogok és az alap tevékenységi csoporthoz tartozó, "esélytelen" keverékeink is. A panziódíjat minden hónapban elő kell teremtenünk, mint ahogy a kutyáinkat ellátó alkalmazottunk, Laci bérét is. Ez a két fix tétel már önmagában is havi közel 500.000 Ft kiadás egyesületi szinten, így az élelmezést igyekszünk adományokból biztosítani, amelyhez a Récsei Centerben lévő Fressnapf Áruház is segítséget biztosít: a náluk elhelyezett adománygyűjtő urnában a mi védencienk számára lehet kutyaeledel adományt hagyni, emellett lehetőséget biztosítanak adománygyűjtő napok szervezésére, melyre a 22. héten is sor került. Ennek eredményeként közel 278 kg száraztáp gyűlt össze, amit KÖSZÖNÜNK. A kevésbé jó minőségű száraztáphoz prémium tápot vásárolunk, így a kettőt összekeverve egy közepes, a kutyáink számára jól emészthető, feldolgozható élelmet kaphatunk. Ehhez keverjük a folyadékot és a konzervet.

Most alacsonyabb minőségű száraz tápból "jól állunk", de hiányt szenvedünk prémium tápból, illetve most extrém módon fontos lenne, hogy konzerv adományt gyűjtsünk, mert teljesen elfogyott minden, s enélkül a kutyáink többsége a száraztápot sem enné  meg, vásárolni pedig sajnos nem tudunk. A következő gyűjtögető napra 2011. július 9-én, szombaton kerül majd sor a Récsei Center Fressnapf Áruházában, ha bárki segítene, ott tud számunkra akár 1-1 konzervet is felajánlani, vásárolni. Ha valaki máshogy, máshol adná át a konzervadományát, kérjük, hogy egyeztetés miatt írjon az info@futrinkautca.hu e-mail címre. Köszönjük!

A 22. héten az általános gyűjtés, hirdetések és a túlélési stratégia csiszolgatása mellett tacskós szempontból egy történés volt: Potyol átesett az ivartalanításon, így már semmi sem akadályozhatná meg, hogy gazdához költözzön. Talán csak az, hogy nincs rá érdeklődés...

Gyereknapos 21. hét

Olyan gyorsan telnek a nyári hetek, hogy az ember örül, ha túléli: a beszámolók valahogy háttérbe szorultak, de nem elfelejtődtek. Minden hétnek nyoma lesz, nem hagyjuk ki, nem titkoljuk el. Követhetőek vagyunk, bár néha lassan megy...

De panasznap vége, jöjjön a 21. hét, amikor is Csacska kutyánkat visszaadták korábbi örökbefogadói, de valójában nem Csacska, hanem a macskáik miatt, akiknek lelki törést jelentett a kutya megjelenése. Csacska szerencsére nem tört meg, s visszamehetett ideiglenes befogadóihoz, Editékhez, akik viszont hirtelen felindulásból kihozták őt a százhalombattai gyermeknapi rendezvényre, ahol egy kedves család bele is szeretett, így Csacska gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt új otthonba költözhetett. Reméljük, hogy ez most már tényleg a végleges.

Új kutyánk is érkezett Kumisz személyében, aki egy 1,5-2 év körüli fekete-cser rövid szőrű tacskó kan. Szerencsére sikerült őt ideiglenes befogadónál elhelyeznünk, így lényegesen több információval rendelkezünk róla, mintha kennelben élne. Kumisz nagyon barátságos, ragaszkodó, élénk kutya, szobatiszta, nem rombol, egyedül hagyható, minden kutyával jól kijön és megtalálóinál néhány napig macskával is problémamentesen éldegélt. A hátsó testfél imbolygós kicsit, bizonytalan, ezt sajnos két elmeszesedett porc okozza a gerincben, így ő tényleg ugrálás mentes életet igényelne, s nagy odafigyelést. Reméljük, hogy lesz olyan, aki éppen egy ilyen társra vágyik, hiszen Kumisz lénye minden lehetséges, későbbi problémáért kárpótolja a gazdit.

A 21. hétre kettő rendezvény is jutott, ebből az egyik egy kötetlenebb, beszélgetős tacskós kerti parti volt Csipet-Csapat szervezésében. Sajnos az időjárás nem volt hozzánk kegyes, de ettől mi még remekül éreztük magunkat, s nagyon finom étkeket vehettünk magunkhoz, ezekért Mónit és Editet illeti köszönet.

Egy rövid látogatás erejéig beugrottak Kyticéék Alberttel, de ott volt régebbi védenceink közül Zuzu is családjával. Köszönjük a lehetőséget, legközelebb jó időt is szervezünk hozzá!

A másik rendezvény a százhalombattai gyermeknap volt, ahol az egyik segítőnk, tagunk közbenjárására jelenhettünk meg mi is néhány védencünkkel és szóróanyagainkkal. Nem csak a tacskó csapatunktól voltak kinn kutyák, így a gyerekek egyeránt simogathattak kicsi és nagyobb kutyákat is. A fajtamentést Csacska és Bodri képviselték, de két régi védencünk is jelen volt: Kaplony és Brokát.

Jótékonysági árverés - kézműves csodák!



Az 1. licittárgy

 Gyarmatiné Anni egy Dunaújváros közelében található településen él. Egy saját boxer kan kutyájuk van, de mellette ideiglenes befogadóként ő vette magához Rickyt, a bonyhádi gyepmesteri telepről mentett fekete-cser szálkás szőrű tacskót. Nem csak ideiglenes befogadással segíti azonban a tacskó fajtamentést, hanem általa készített egyedi tárgyakkal is, melyeket a tacskó fajtamentés javára árverezésre bocsátunk.



2. licittárgy





Anni már gyermekkorában elkezdett varrni, akkor még a babái számára készített ezt-azt, aztán lassan jöttek a bonyolultabb ruhadarabok, egy szabás-varrás tanfolyam után pedig már nem kellett a boltok kínálatára hagyatkoznia, mindent el tudott készíteni a maga és családja számára. A foltvarrással kb. öt éve ismerkedett meg, azóta több csoportba is járt, hogy tudását gyarapítsa, mostanra már a lakóhelyén, Baracson van egy saját, közel tíz főből álló varrócsoportjuk. A foltvarráson kívül az ún. "Tilda-figurák" bumfordi kedvessége az, ami levette a lábáról, de ottjártunkkor megnézhettük az általa varrott vicces arcú mackókat is, valamint készült már egy tacskó is...



3. licittárgy



Általában munka után tud az általa kitalált kézműves dolgokkal foglalkozni, egy táska két-három teljes délután alatt készül, a "Tilda-figurák" is több napos kapcsolat eredményeként jönnek létre. Az alkotás során mindig szem előtt tartja azt, hogy az elkészült tárgyak funkcionalitásukban tökéletesek legyenek, de törekszik arra is, hogy az olyan színekből, mintákból álljon és olyan minőségben készüljön el, amit jó kézbe venni, tehát az esztétikum is jelentős szerepet kap.





4. licittárgy

Anni szerint a foltvarrás kikapcsol, az ember elfelejti a világ dolgait, miközben elmélyülten dolgozik egy-egy tárgy létrehozásán, így nyugodt szívvel ajánlja elfoglaltságuk azoknak, akik egy kicsit megpihennének, rendszereznék a gondolataikat. A foltvarrás alapjairól az interneten is számos anyag elérhető, de szinte minden településen van már patchwork csoport, ahol sok-sok segítséget kaphat az érdeklődő.

Egy kezdő azért még ne számítson elsőre ilyen csodaszép dolgokra, mint amiket mi kaptunk, de Anni bizonyítja, hogy türelemmel és alázattal elérhető a tökéletesség.



Az általa felajánlott tárgyakat licitre bocsátjuk. A legmagasabb felajánlott összegért vihetők el a tárgyak, licitálni e-mailben lehet a licitfutrinka@gmail.com e-mail címen 2011. június 25-én 16 óráig.





5. licittárgy



Igyekszünk naponta frissíteni az árverés állását. A befolyó összeget teljes egészében a tacskó fajtamentés kapja! Az árverés lejárta után a lehető legrövidebb időn belül igyekszünk a nyertesekhez eljuttatni a csodálatos, egyedi tárgyakat.

Az alábbi tárgyakra lehet ajánlatot tenni - kérjük, hogy a licitáló e-mailben a licitált tárgy sorszáma és az ajánlott összeg is szerepeljen!

1. narancssárga rövid fülű strandra való női táska szív mintával, a hozzá illő pénztárcával - aktuális legmagasabb licit: 4.000 Ft, N. Nóra



2. tündéri kakas figura - aktuális legmagasabb licit: 3.000 Ft, P. Attila



3. lány nyuszi figura - aktuális legmagasabb licit: 5.000 Ft, P. Attila

4. kis méretű, lila szíves pénztárca - aktuális legmagasabb licit: 3.000 Ft, M. Mónika


5. kis-közepes méretű, lila szíves pénztárca

6. kisvirágos négyzetes tároló, benne bevarrott kék szatyorral - aktuális legmagasabb licit: 1.000 Ft, N. Réka

7. nagyvirágos négyzetes tároló, benne bevarrott bordó szatyorral - aktuális legmagasabb licit: 7.000 Ft, N. Anikó

8. kék-fehér, kis kagylókkal díszített nyári női táska - aktuális legmagasabb licit: 3.000 Ft, N. Anikó



6. licittárgy



7. licittárgy

8. licittárgy

Ajánljátok ismerőseitek figyelmébe is a lehetőséget! Ilyen lehetőség nem adódik minden nap, hiszen ezek a tárgyak mind-mind egyediek, kézzel készültek, megismételhetetlenek.

Túlélni az adó 1%-ig - ismét az állatorvosi tartozás törlesztésére gyűjtünk!

Frissítés: az eddig beérkezett adományokból sikerült kifizetnünk Demizson, Gobbi, Süti és Tipli számláját. Kérünk mindenkit, hogy ha teheti, akár 500 Ft-tal is, de segítsen, hogy a későbbiekben is segíthessünk.

Nem szeretünk kérni, de adományokból működünk, s ebből fakadóan csak a kutya és különösen a tacskó kedvelők segítségére számíthatunk. Minden hónapban igyekszünk előteremteni a működéshez, mentéshez szükséges költségek fedezetét, de egyre nehezebben megy. A beérkező forintokat panziódíjra, egy-egy fuvar költségére, s állatorvosi költségeinkre fordítjuk. Sajnos nem sikerült mindent rendezni, s most egy elég tekintélyes összegű tartozással kell szembenéznünk az egyik állatorvosi rendelőben, akiknek köszönjük egyáltalán annak a lehetőségét, hogy tartozhatunk, s hogy ők közben is ellátják, oltják, műtik a kutyáinkat.

Malvinnak, a gerincsérült tacskó keverék szukának sokan szurkoltak, de sajnos nem tudtunk végül rajta segíteni, pedig tényleg mindent megpróbáltunk. Számomra az ő elvesztése lelkileg is nagyon nagy terhet jelentett, hiszen egy szintén mozgássérült, vizeletét és székletét nem akaratlagosan ürítő kutyával, Eszkuláppal élek együtt immár több, mint egy éve. Malvin halála tovább szigorította Eszkuláp ultrahangos vizsgálatait és laborellenőrzését, de ő már a mi kutyánk, intézünk mindent, ami az ő biztonságához szükséges. Viszont ettől nem fáj kevésbé a csodálatos szemű, barátságos Malvin elvesztése. Talán nem így kellett volna történnie. Talán jobban is vigyázhatott volna rá, akihez tartozott. Malvin műtéti költségei, speciális beavatkozásai, laborvizsgálatai, kórházi tartása tetemes összegű tartozássá álltak össze még a kedvezményes árakon is, amelyet a Felicavet Állatkórház Egyesületünk számára biztosít. Mivel halott kutyára végképp nem szeretünk tartozni, így szeretnénk, ha legalább apránként törleszthetnénk, havi ütemezéssel.



Malvinnak nem sikerült...

 Gobbi néni sincs már köztünk, az ő életének utolsó számláját, a röntgent, amely kimutatta, hogy napok óta tartó agóniáját a tüdőben és agyban lévő daganat-áttétek okozzák, s az altatását nem tudtuk még kifizetni. Pedig jó lenne elengedni őt - pénzügyileg is. Számára nem adatott meg, hogy végleges gazdás kutyaként búcsúzhasson, de ezt ő nem igazán tudta, hiszen ideiglenes befogadó családja mindent megadott számára, amire előtte nem nyílt lehetősége: ágyban aludt, kirándult és nagyon-nagyon szerették.

Lőrinc bácsit sem kell talán bemutatni, bár ő szerencsére él és virul, de ha nem avatkozunk időben közbe és magára hagyjuk, mára már nem lenne kinek rónia a tatabányai utcákat új ideiglenes befogadója oldalán. Lőrinc bácsi az ózdi gyepmesteri telepről menekült altatás elől, majd több, mint egy évet kennelben töltött "megmentve" úgy, hogy gyakorlatilag mi foglakoztunk vele hétvégente, egyébként embert sem nagyon látott. Aztán amikor észrevettük, hogy kórosan lesoványodott, közbeléptünk. Így került Lőrinc bácsi a gondozásunkba, s derült ki, hogy gátsérv akadályozza a vizelet- és székletürítésben, gyakorlatilag saját magát mérgezi, s az erőlködés amúgy is megviseli. Megoperáltattuk, átesett az ivartalanításon, szerveinek állapotát laborvizsgálatok során keresztül ellenőriztettük, s több hetet töltött kórházban is.



Csoki a speciális diéta miatt nem kell senkinek

 Csokit a fajtatiszta (és tetovált) szálkás szőrű tacskó kant Szolnokon találták és csak azért nem tudta megtartani az őt megtaláló család, mert gyilkolta a tyúkokat. Csoki nem is tudja, hogy milyen szerencséje volt, mivel nálunk kiderülhetett, hogy a hólyagjában egy tekintélyes méretű kő alakult ki. Megoperáltattuk, átesett az ivartalanításon, s egész életében speciális, a kőképződést megakadályozó tápot kell ennie, ami ha Csoki az egyedüli kutyánk lenne, nem okozna gondot, de mivel rajta kívül vagyunk még egy páran, így ezt is erőfeszítések árán tudjuk előteremteni. Csoki ideiglenes befogadónál várja, hogy valaki beleszeressen.

Minden tétel mögött egy valódi kutya van egy igaz történettel, sokszor szenvedéssel, izgalmakkal, szerencsés gazdára találással, néha szomorúsággal és búcsúzással. Minden örökbeadásra kerülő kutyánk veszettség és kombinált oltással rendelkezik, chipezett és ivartalanított, rendszeresen parazitamentesített. Az örökbefogadókhoz az egyesület valamelyik örökbeadásra jogosult tagja viszi a kutyát, szerződést kötünk, de nincs "kötelező örökbefogadási díjunk", legtöbbször - szégyen, nem szégyen - nem is ajánlanak fel számunkra semmit az örökbefogadók, de nem is ezért tesszük. Nem várhatjuk el, hogy egy-egy mentett kutya akár több százezer forintra rúgó számláját a befogadók teljes egészében megtérítsék, ezért számítanánk azok segítségére, akik egy tábla csoki, egy üdítő vagy egy mozijegy, netán egy nyári póló vagy szandál áráról lemondanának valamelyik jelenlegi vagy volt védencünk javára.

Minden forint számít, a beérkező összegből az állatorvosi tartozást csökkentjük úgy, ahogy arról a támogatók rendelkeznek. Kérjük, hogy aki tud, segítsen nekünk, hogy folytatni tudjuk a tacskó fajtamentést, hogy ne legyenek álmatlan éjszakáink amiatt, hogy mit és miből fizetünk ki. Az adományokat a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számláján tudjuk fogadni. Kérjük, hogy ha valaki utal, a megjegyzés rovatban tüntesse fel: ADOMÁNY TACSKÓ + a támogatni kívánt kutya neve.

Köszönjük!

Megható történet volt, de hazugság - Bodri és Picur helyett már keresik az újat!

Átvágtak. Volt már ilyen, lesz is, de ettől még nem érzem magam jobban. Bodri és Picur története hazugság. A kutyák már nálunk vannak, erőn felül vállaltuk őket, mert megérintett minket a segítségkérő gazda által előadott történet, segíteni akartunk, hogy megnyugodva mehessen a szívműtétre, hogy ne kelljen aggódnia szeretett kutyái miatt.

Nos, ma egy másik szervezettől megkerestek, hogy mit tudok mondani arról a családról, ahonnan mi hoztunk el egy tacskót. Egyeztetve az időpontot, helyet, más részleteket, kiderült, hogy nem egy tacskót, hanem Bodrit és Picurt hoztuk el a családtól, akik amúgy egy német juhászra jelentkeztek, mert inkább őrkutyát szerettek volna, de meglévő három (a harmadik kutyájukról ne kérdezzetek, nem tudom, hogy kiféle, miféle) kutyájuk mellé eleve nem adtak volna nekik még egy negyedik kutyát. Erre jött a válasz, hogy akkor "elpasszolják" a többit.

Így lett nekünk Bodri és Picur. Egy aljas, kegyetlen hazugsággal, ami megrendített az emberekbe vetett hitemben. Mert a segítséget így kizsarolni nem egyenes dolog... De a két kutya tündér, kedvesek, aranyosak, játékosak és most tanulják élvezni az életet. Előbb-utóbb gazdát is találunk számukra. Remélem.