A 27. hét - a tacskók újra "támadnak"

A 27. hét igazán remekül indult. Korábban készültek az Egyesület gondozásában lévő kutyákról gazdikereső, bemutatkozó videók. Annyira jól sikerültek a felvételek, hogy felmerült: érdemes lenne ismert embereket megkérni, hogy szöveges ismertetőkkel járuljanak hozzá, hogy még több emberhez eljuthasson egy-egy kutyánk híre és természetesen a "celebek" miatt így nagyobb figyelem is fordulhat rájuk. Mosó Adri vállalta magára az ismert arcok felkérését, míg a videós és szervezési munkákat Mokaficek menedzselte. Az Egyesület munkáját Haumann Petra művésznő és kislánya, illetve Szacsvay László művész úr mutatta be, utóbbi lett a tacskó fajtamentés hangja, arca. A forgatás jó hangulatban zajlott, a tacskó fajtamentést Csörnöc-Dorka, Totó és természetesen az éppen náluk ideiglenesező Dédike képviselte. A videók hamarosan elkészülnek és terjeszthetőek lesznek. Köszönjük mindenkinek a szuper lehetőséget!

Az alapkasszához tartozó, de a tacskó fajtamentés által is hirdetett, támogatott ex-karcagi gyepmesteri telepes Zádor Kunca az ideiglenes befogadónál szerzett tapasztalatok alapján frissített hirdetésének köszönhetően gazdához költözött. Családi kutya lett belőle. Befogadójának, Orsinak ezúton is köszönjük, hogy megtanította Kuncát a gazdis élet alapjaira és Mokaficeknek is jár a köszönet, hiszen ő segített a hirdetésben, illetve gazdához fuvarozásban is. Hosszú, boldog életet kívánunk Kuncának!

Zuzu, a gazdája által leadott tacskó szuka volt a fajtamentés legrégebbi védenceinek egyike. Miró-gazdi Mónikánál várta, hogy valaki beleszeressen és elfogadva kicsit nehéz természetét örökbe fogadja őt. Sokat kellett várni és sok minden történt Zuzuval ezalatt az idő alatt, de végre elmondhatjuk: ő is révbe ért. Az őt örökbefogadók elfogadták, hogy Zuzu nem az a kutya, akit csak úgy felkap az ember és már haza is viheti, rendszeresen jártak ismerkedni és Zuzu teljesen elfogadta őket. A próbahetet követően Zuzu örökbefogadására is sor került, így végre ő is révbe ért. Mónikának köszönet azért, mert akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá (hiszen Zuzu megfagyott volna a kennelben), segítő kezet nyújtott számára és ideiglenesen befogadta.

Kárpit is begazdisodott - ugyan a tervekkel ellentétben még tölcséres fejűként, de hát ugye aki varratot szed, tölcsért arat. ;) Egy régi kutyás ismerőshöz került Kunszentmártonba két csodálatos lajka hölgy mellé segédkutyának. A visszajelzések alapján lesz még mit csiszolgatni a kiskrapekon, de új családjában mind a tapasztalat, mind a türelem rendelkezésre áll ahhoz, hogy Kárpit álomkutyává válhasson.

Siófoki Dédike pedig a hétvégén nagy útra kelt - Németországban várta már egy végleges gazdi, aki korábban a szintén tacskó fajtamentéstől származó daVincit nevelgette, aki sajnos a közelmúltban meghalt. Ugyan Dédus bemutatkozása nem sikerült tökéletesre (még egy harapásnak tűnő megmozdulást is kivitelezett, amikor a kerítésbontási szándékától próbálták eltántorítani), de ez nem csökkentette a család rajongását iránta. Dédike révbe ért.

Köles átesett az ivartalanításon, illetve voltak nála látogatók, akik szeretnék őt örökbefogadni a varratszedést követően. Így már talán nem kell túl sok időt töltenie a kennelben - újra családi, szeretett kutya lehet. Az ő érzékeny lelkének ez rengeteget fog jelenteni, úgyhogy türelmetlenül várjuk a seb gyógyulását.

Lassan előre az elmúlt hetek történéseinek összegzésében - a 26. hét

A 26. héten sem tétlenkedett fajtamentő csoportunk, csak a nagy nyári meleg és a feltornyosult tennivalók miatt a beszámoló elmaradt. Vagyis késett, hiszen a történelmi hitelesség és visszakereshetőség érdekében, illetve mert annyival tartozom a védenceknek, hogy a velük kapcsolatos dolgokról tájékozódhasson a világ akkor is, ha én történetesen nem érek rá valami miatt.

Az érintett héten pont a tacskózás miatt nem értem rá az írásra. :) Az Ebugatta jóvoltából meghívást kaptunk egy rádióműsorba, ahol majdnem egy órán keresztül - természetesen zenei megszakításokkal tarkítva - volt alkalmam arra, hogy a Futrinka Egyesületről, a tacskó fajtamentésről, a kutyamentésről és egyéb, kapcsolódó témákról beszélgethessek a műsorvezető Petrus Krisztával.

Az interjú letölthető innnen:
http://vizsla.dyndns.org/budaifurfangos/tmp/ebugatta.mp3

Kettő új kutyával lettünk gazdagabbak. Faunt Budapesten találták és sajnos nem tudták őt elhelyezni. Ugyan tacskóként kaptam róla hírt, de a valóságban egy nagyon kedves, csendes, jól nevelt, középkorú tacskó keverék ebzet érkezett. Két hétig az eredeti gazdáját keressük, azt követően átesik az ivartalanításon és ideiglenes befogadót vagy gazdát keres. Tacskóhoz mérten "aggasztóan" nyugodt, de valószínűleg csak nem érti, hogy miért került ebbe a helyzetbe és a kennel is ijesztő számára.

Dédikét, a veterán szálkás szőrű tacskó szukát magas vemhesen vettük át a siófoki menhelyről. Köszönöm az ottani állatvédő lányoknak, hogy segítettek Dédike átadás-átvételében és természetesen Zsininek is, hogy felkapta őt Siófokon. Dédike egyből ivartalanítással kezdte futrinkás karrierjét. Sajnos a műtét során a fülének alapos tisztítására és a tekintélyes lágyéksérv korrekciójára már nem nyílt alkalom, úgyhogy a későbbiek során még egy műtét vár majd rá. Dédike jött, látott és győzött - pedig az idős kutyákért tényleg nem szokott tolakodás lenni, de Dédusnak egy percet sem kellett a kennelsoron töltenie, mert először Dinaperonéknál lábadozhatott, majd Csörnöc-Dorka Bogija vette átmeneti gondozásába. Köszönjük az ideiglenes befogadóknak a felbecsülhetetlen segítséget!

Kárpit, a karcagi állatvédők által mentett tacskó keverék kanocska átesett az ivartalanításon. A műtét rendben lezajlott, de sajnos Kárpit néhány napra rá úgy határozott, hogy a köldöksérv varratait önhatalmúlag eltávolítja. Rengeteg vért veszített és a hasi nyíláson a belső szerveinek egy része is kikandikált a napvilágra. Azonnal rohantunk az orvoshoz a legyengült kutyával, ahol egy jó nagy adag infúziót követően még éjszaka átesett a műtéten. Másnap már - szerencsére - a korábban megismert rosszcsont várt minket az állatkórházban. Köszönjük a Felicavet Rendelőnek a segítséget, de különösen Dr. Keskeny Ildikónak, aki így meghosszabbított műszakkal látta el a kis bajkeverőt.