A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ladár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ladár. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 28., kedd

Karácsony előtt (az 50. hét) - Before Christmas (Week 50.)

Nem szeretem a telet. Hideg van, saját magam is hibernálva érzem, de ilyenkor mintha elfogyna az idő is: egy-egy bejelentést követően, ha a fajtamentés akar és tud valamit kezdeni a kutyával, azonnal kell ugrani. Persze az azonnalnak is vannak fokozatai. A nagyon azonnali azonnalokért mérges szoktam lenni, hiszen:

I don't like winter. It is cold, I feel hypernated and somehow even time disappeares faster: if we can offer help to a dog that was reported we have to do it straight away, otherwise nothing can be done anymore. But "straight away" has levels. I get quite angry for the very "straight aways" however...

- nem ez a főállásom, van egy normális, "civil" foglalkozásom, ahol akár több, mint nyolc órában helyt kell állnom, így egyrészt nem vagyok elérhető folyamatosan telefonon, másrészről nem tudok mindig ugrani, sőt: másokat sem tudok ugrasztani, hiszen rájuk ugyanez vonatkozik - mindannyian önkéntes segítők vagyunk,

- dog rescue is not my work, I have a normal position where I must hold on for more than 8 hours a day so I cannot always be contacted via phone and I cannot even rush for all dogs, moreover I cannot even inform others to ask them to substitute me - we all are volunteers,

- én is igyekszem tervezni a napjaimat, hiszen így is 18-20 órát használok fel a rendelkezésre álló 24-ből, nem sok időm marad pld. alvásra, a terven kívüli dolgok valami mástól veszik el az időt,

- I try to organise my days as I already use 18-20 hours of it so I do not really have time for sleeping. All things that are unplanned kidnap me from those that are planned,

- nem tudok azonnal helyet teremteni, elsődlegesen mindig azokért a kutyákért felelek, akik már "kapun belül" vannak, hiszen mi nem altatunk, így van olyan védencünk, aki 2007. (!) óta vár gazdára,

- I cannot just "make place", I am responsible for those dogs that are already in our care. Our organisation follows a non-kill policy, we have dogs from year 2007 still...

- a már gondozásunkban lévő kutyáknál is meg kell szervezni az ivartalanításokat, ismétlő oltásokat, szívultrahangot, egyebet, az is idő és fuvarkapacitás,

- even those dogs that are in our care need attention, castrations, vaccinations, heart ultrasound examination and many other must be organised using time and transport capacity,

- egyesületi autó nincs, a fuvarokat majdnem minden önkéntes segítő saját autóval, saját maga által finanszírozott benzinköltséggel bonyolítja,

- there is no "Association's car", all transports are done by our own cars financed from our own pockets,

- amikor egy-egy kutyára vonatkozó döntés születik, az anyagi erőforrások meglétét is igyekszem vizsgálni, de jelenleg ez sajnos túl könnyű, mert a tacskó kassza mínuszban van, így prirotiás 1. szabály lépett életbe, altatás elől, veszélyhelyzetben lévő fajtatiszta kutya jöhet vagy sérült, a többieket hirdetjük.

- when we decide upon a dog, even financial resources are taken into account, but now it is far too "easy" as the dachshund budges is in the red so Priority 1. rule applies: only those pure breed dogs can come that are to be put to sleep or injured, all others can only be offered help in advertisement.

De azért általában az azonnalokat is megoldom valahogy. Csak az 50. hét volt ebben az évben az a hét, amikor nem egyéb emberi dolgok miatt, hanem csak úgy, kutyázásilag teljesen elfáradtam. Ez pedig nem tesz jót senkinek. A kutyáknak sem. Azért összeszedem magam.

But somehow even the very "straight aways" are solved. Week 50. was the week this year when I was tired of organising dogs and not because of human or emotional problems. And this is not good. Not good for anyone. Not even for our dogs. But I pull myself together.

Tekintve, hogy a blog nem rólam szól szerencsére, így a hosszadalmas felvezetés után rátérek a heti történésekre is. Merthogy abból is volt, nem csak az önsajnálatból.

Luckily this blog is not about my life after a loooooooong prologue I can summarize all happenings of the week. As we had plenty of them, not only of self-pity.

A pápai állatvédőktől kettő kutyát vettünk át. Tessa/Fruzsi egy vadas színű rövid szőrű tacskó szuka, az eredeti gazdája nem kereste, így elhagyhatta Veszprém megyét, hogy nálunk kezdjen új életet. Átmeneti szeretgetését Kacska Manfréd gazdái vállalták, ezért hatalmas köszönet!

We took over two dogs from the animal rescuers of Pápa. Tessa/Fruzsi is an aguti coloured, short-haired dachshund female who was not seeked by her original owner so she could leave Veszprém county behind and start a new life in our care. She has temporarily been placed in the family of Manfréd. Thanks for them.

Fáni egy rövid szőrű tacskó szuka, aki már volt egyszer a pápai állatvédők gondozásában, de akkor sikerült örökbeadniuk. A befogadó viszont nem bizonyult jó gazdának, s a kutyát továbbajándékozta. Fáni hónapokkal később, lesoványodva, véletlenül bukkant fel újra. Sikerült őt ideiglenes befogadónál elhelyeznünk, így ő is melegben szedheti össze magát, s emellett tanulja a társas együttélés szabályait, de sajnos tüzel, így az ivartalanítása csúszni fog, addig viszont nem örökbefogadható. Gazdijelöltek jelentkezését azért várjuk!

Fáni is a short-haired dachshund female who had been in the care of the animal rescuers of Pápa before but then she was adopted. The new owner was not really a good one as she handed over the dog to someone. Months later Fáni was found thin and tired. We managed to place her in a temporary family where she can recover in warm and loving atmosphere and learn how to live in a flat. Unluckily she started to heat so her castration had to be postponed causing the putting off her possibility for being adopted. Owner-to-bes still can phone.

Kicsi Tipli egy tenyésztőtől került át hozzánk. A szálkás szőrű alomban született "pucér" kölyökre nem volt érdeklődés, viszont a nagy hidegeket egyre rosszabbul bírta, így kaphattuk meg őt. Kytice és párja segítettek a fuvarjában és az első pár nap pesztrálási feladatai is rájuk hárultak. Köszönjük!

Little Tipli came to us from a breeder. He was born in a wire-haired litter "naked" and nobody wanted to buy him but he could not stand the cold outside so the breeder decided to ask our help. Kytice and her man helped us in Tipli's transport and they kept him by them for the first some days, too. We are grateful for this huge help.

Láncról mentették magánszemélyek Pempőt, a fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó szukát, akit azonnal át kellett vennünk. Nagy szerencséjére meg tudtuk oldani a fuvarját, így most már biztonságban van. A szocializációja valószínűleg nem tökéletes, de mindent megteszünk azért, hogy hamar feloldódjon és elhihesse, hogy a láncon túl is van élet, méghozzá nem is akármilyen!

Pempő was rescued from chain keeping by private persons. She is a young adult wire-haired dachshund female who had to be taken over at short notice. It was a lucky coincident that we could organise her transport and she can be in safe. Her socialisation would need some extra attention but we will do our best to make feel better and believe that even behind chance there is life. A good one.

A hét nagy meglepetése, hogy Ladár kutyánk hosszú-hosszú idejű tárnoki állomásozás után gazdához költözhetett Budapesten, a XVIII. kerületben fogadta őt örökbe egy fiatal pár. Reméljük, hogy Ladár szépen viselkedik majd náluk. Megérdemli a szerető, türelmes és tapasztalt otthont. (Vicces volt, hogy ahogy kerestük a házat, egy utcával arrébb két korábbi védencünkbe botlottunk, így hosszú idő után újra láthattam Mikront és Lullát.)

The big surprise of the week was that Ladár moved to his new home after having spent long months in our care. Now he lives in Budapest, District XVIII.  with a young couple. We hope that Ladár behaves nicely at them. He really deserverd a loving, patient and experienced owner. (It was funny that while we were looking for the house he was supposed to move in we met two of our former dogs: Micron and Lulla.)

A váci gyepmesteri telepről átvett tacskó veterán, Demizson elhagyta a gondozásunkat, nagy szerencséjére az egyik németországi együttműködő partnerünk ajánlott számára átmeneti elhelyezést. Mostantól már külföldi állampolgár, ott igyekszik magának új, szerető családot fogni. A mázlista!

Demizson, the old dachshund male who was rescued from the dog pound of Vác could move to a temporary home in Germany with the help of one of our co-operation partner there. Demizson - now called Oscar - is a German citizen now and he tried to find his end station. He was a lucky dog.

Az egyik segítőnk, Krisztin pedig magához vette ideiglenesen Vonót, a kobzott rövid szőrű tacskót. Vonó álomkutyaként viselkedik, szobatiszta, nem rombol a lakásban, sőt! Beveti magát a kanapéra és fel sem akar kelni, ha Krisztin hazaérkezik.

One of our helpers, Kriszta decided to offer temporary home for Vonó, the confiscated short-hair dachshund male. Vonó turned out to be a dream dog, he is housebroken, does not do any damage. He sleeps on the sofa all day long and he does not even want to wake up when Krisztin arrives home.

2010. december 4., szombat

Év végi hangulat, gyűjtögetünk - Year-end mood: we keep on collecting (47.)

Nehezen formálódnak a szavak így év vége felé, az embernek a munkahelyén is számos határidős munkával kell megküzdenie, hogy az év vége tisztára zárt lapokkal találja, s közben beköszöntött a hideg, a hó, az éjszakai mínuszok, amikor nincs idő várni: vagy azonnal megnyugató módon rendezzük egy-egy bejelentett kutya sorsát, vagy könnyen előfordulhat, hogy már nem tudunk segíteni.

It is hard to formulate words at the end of the year when you have to face with deadlines at your work in order to clear everything till the end of the year while the cold weather, snow, nigh minuses appear and there is no time to wait: either we settle the fortune of a dog reported or it can easily happen that we can no longer help.

Amikor egy fáradt, lesoványodott, reszkető testet a kezemben tartok, elgondolkodom azon, hogy miként képesek kutyák ezrei újra meg újra túlélni a zord telet úgy, hogy sokszor még csak egy tákolmány kutyaház sincs a fejük felett, s a lánc megakadályozza, hogy valahol, szélárnyékban, egy kis hóba kapart kuckóban átvészelhessék a mínuszokat.

When I hold a tired, thin, shaking little body in my arms, I try to imagine who hundreds of dogs are able to survive winter while they do not even have a makeshift dog house above their heads and their chains prevent them from living through all the minuses somewhere in a leeward place scratched into the snow.

Ez a hét is meghozta a maga megfáradt testét Demizson apó személyében, aki a váci gyepmesteri telepre került be, és szerencsére azonnal hírt kaptunk róla. Sajnos ideiglenes befogadót nem találtunk számára, de fűtött helyen, sok-sok törődéssel sikerült őt elhelyezni. Köszönet Szilvinek és párjának, hogy elrohantak értük, és a biztonságos átmeneti szállásért is. Demizson az első napokat gyakorlatilag alvással töltötte, de mostanra már összeszedte magát, és már egy kis udvarlást is megenged magának. Kivizsgáltatjuk, mert az idős kutyáknál már bármi gond lehet, de talán nem kell aggódnunk semmiért. Csak hát egy újabb öreg kutya...

This week brought its tired old body: Demizson who was taken into the dog pound of Vác and we got information on him within some days. We could not find a temporary family for him but he can still recover in a warm place where he gets the attention he needs. We would like to thank to Szilvi and her boy-friend who ran to pick him up and of course for the cosy shelter they provided him with. Demizson spent his first some days with sleeping but by now he has pulled himself together and started squiring. Examinations are being done as old dogs can have any problem but we think we might not need to worry. But he is still another old dog...

Aztán termett az egyik leghidegebb éjszakán egy szálkás szőrű tacskó keverék kanocskánk is. Telefonon kaptunk bejelentést egy sérült tacskóról, nem tehettük meg, hogy nem segítünk. Alapesetben a fajtamentés a fajtatiszta kutyáról szól, de úgy gondolom, hogy egyrészről nem kockáztathatjuk, hogy egy ilyen bejelentésre ne reagáljunk valamilyen módon, másrészről egy kutya, ha sérült és a fagyos éjszakában egyedül kellene túlélnie, mindenképpen segítségre szorul. Ugyan helyünk nem volt, és nincs azóta sem, s nem szeretném, ha az egyensúly véglegesen a keverékek felé billenne el, de arról, hogy a "tacskó fogalom" olyan, amilyen: nem én tehetek. Minden kutya tacskó, ami alacsony, görbe lábú, lógó fülű. Ebben a környezetben kell a fajtamentést szerveznem, ezért lesznek mindig keverékeink is. Meg azért is, mert valahol ők is tacskók. Az ő létrejöttükhöz is kellett az ősök között legalább egy tacskó. S tekintve a "köznyelvi" tacskó fogalmat, simán legyártanak "nekem" egy-egy újabb almot ezektől az áltacskóktól.

We also collected a wire-haired dachshund mix male on one of the coldest nights so far. We were called that an injured dachshund was in urgent need so we could not do anything but help. Breed rescue should originally go about pure breed dogs but I think that we cannot risk not to react to such a call in any way, moreover if an injured dog had to survive a night when the weather is very cold, it needs and deserves help. This time we had no place and I must admint that we still have no place at all and I do not want to lose balance to dachshund mixes but I should not be blamed for the "dachshund idea" as it is at the moment in Hungary. All dogs that are small, have curved little legs and floppy ears are dachshunds. I have to organise breed rescue in this context so we will always have dachshund mixes. And that because they have some dachshund in them, too. Just for their mere existence there must have been a real dachshund somewhere in the bloodline. And if I go back to our everyday "dachshund idea", these mixes would happily be used to produce another couple of puppies that are "casual dachshunds".

No, de vissza Ponthoz. Sürgősen keressük az eredeti gazdáját, vagy egy elkötelezett és jó idegrendszerű ideiglenes befogadót, aki szeretne egy maximum egy éves, kicsit hisztis, neveletlen, láb melletti kisurranásban járatos tacskó keveréket maga mellé, akit kicsit rendbe szedne, szocializálna, nevelgetne, ne habozzon. Jelentkezzen az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Nagyon kellene Pont számára egy befogadó vagy akár végleges gazda. Mert számára már pont nem volt helyünk, pont nem terveztük... Pont, pont, vesszőcske...

But back to the point... I mean "Pont". We are looking for his original owner at the moment but also a very dedicated, balanced temporary family is looked for who would like to take care of a maximum one year old, a little hissy, boorish dachshund mix who is the best at sneaking out the door by your leg. Education, socialisation would be needed. If you think you can handle him, please contact us at info@futrinkautca.hu. There would be great to find a temporary or an adopting family for Pont. As it was really pointless to collect a new dog while we are operating on our burning-point anyway. But there he is... The whole point is himself: Pont.

De hogy ne csak szomorú híreket hozzak, volt két szerencsés ebünk is, aki mostanra már gazdisnak tekintheti magát - reményeim szerint végleg.
Trufa, a rövid szőrű tacskó szuka megkezdte próbaidejét új gazdájánál Szolnokon. A visszajelzések alapján az első időszak nem telik problémamentesen, mert Trufa lakberendez, és ha egyedül marad, ugat. Reméljük, hogy sikerül a gazdának ezeket a roblémákat türelemmel, szeretettel és egy kis szakértelemmel orvosolni.

But also good news can be announced. We managed to place two of our dogs so I hope they can live in their new families till the end of their life.
Trufa started her new life with her new owner in Szolnok. The first feedbacks refers to a not really trouble free start as she started indoor designing and if let alone she cannot stop barking. But we do hope that these problems can be solved with patience, love and a little expertise.

A csodálatos, de fél szeme miatt senkinek nem kellő Sekli kutyánk is új otthonra lelt végre. Egy szálkás szőrű tacskó szuka mellett fog élni, akivel az első perctől jól kijönnek. Sekli azóta folyamatosan játszana, futkározna. Az új gazdáknak türelmet kívánunk hozzá. Reméljük, hogy végleges otthont nyújtanak ennek a kiegyensúlyozott szépségnek, nagyon megérdemelné.

The beautiful but one eyed Sekli found his new home, too. He will share his life with a wire-haired dachshund female with whom he gets on well with. Sekli wants to play and run around all the time. We wish the new owners enough patience to survive this period. It would be good to know that Sekli found his family for the rest of his life. He would deserve that.

Tigris, a siófoki állatvédőktől átvett rövid szőrű tacskó keverék szuka ideiglenes befogadóhoz költözhetett, ami számára hatalmas lehetőséget jelentett, hiszen a kennelsoron rettentően fázott. Végre melegben várakozhat új gazdájára, aki már annyival többet fog tudni róla, hogy Tigris szépen viselkedik a lakásban és szobatiszta, de pórázon más kutyákat hajlamos megugatni, hörcsögösködni, pedig egyébként minden kutyával jól kijön.

Tigris, our short-haired dachshund mix female who had been taken over from the shelter of Siófok, moved to a temporay family. This was a really big step for her as she got really frozen in the kennel. Now she can wait for her end family in a warm and loving surrounding. We have additional information on her, too: she is housebroken and behaves nicely in the house but while on the leash she tends to act like a "pitbull": barking at the others while without the leash she is compatible with all.

A tacskó védencek közül is ketten ivartalanítódtak. Ladár, a hét éves szálkás szőrű tacskó kanra most került sor, eddig mindig hátrasorolódott. Sajnos, bár alapvetően a szálkás szőrű tacskókra nagyobb az érdeklődés, őt nem akarja senki örökbefogadni, és ideiglenes befogadója sem akadt. Azért nem adjuk fel, keressük a tökéletes családot számára is. Ha valaki esetleg őt szeretné, csak és kizárólag őt, ne habozzon...

Two of our dachshunds were castrated. Ladár's operation was postponed till this point but now he had to go through it, too. Even though there is a higher demand for wire-haired dachshunds, this 7 years old wire-haired is not really wanted... We do not give up, we keep on searching for the perfect family for him. But if someone feels to fall in love with him, just give us a call...

A bonyhádi gyepmesteri telepről combcsont-törötten érkezett, szálkás szőrű tacskó ősökkel is rendelkező keverék kanocska, Parittya is megoperálódott. Őt már egy örökbefogadó jelölt család várja, ahová a varratszedést követően költözhet majd. Addig Porca gazdiék gondoskodását élvezi.

Parittya, who had been rescued from the dog pound of Bonyhád with his femur broken, was also operated. There is a potential family waiting for him where he can move after removing the stiches from the wound of castration. But in between he can still have fun at the house of Porca's owners.

Egyesületünk idén is megszervezi már szokásosnak mondható karácsonyi ajándékozását, melynek keretében minden évben fiatalokkal foglalkozó szervezetek pártfogoltjait lepjük meg. Az idei ajándékozásra 2010. december 12-én kerül sor Nádocson, a Reménység Alapítványnál, ahol nevelőszülőknél élő gyermekek és az utógondozási programban részt vevő fiatal-felnőttek számára gyűjtöttünk karácsonyi támogatókat. Szerencsére - most már elmondhatjuk - mindenki kaphat ajándékot, sőt, aktív kismamánknak, kyticének köszönhetően az intézményi csomag is bővebb lesz, mint az elmúlt években, hiszen most nem csak magánszemélyek adományai, hanem néhány, általa megkeresett cég, felajánlása is a virtuális intézményi karácsonyfa alá kerülhet.

Our Association organises its traditional Christmas programme in which we give presents to young people who are in the care of another non-profit organisation. This year's Christmas event will be on the 12th of December 2010 in Nádocs. We chose the kids and youngsters who live in foster families and those who are in the after-school rehabilitation programme under the umbrella of "Reménység" Foundation. We now can state that all individuals will be presented with something and due to the great work of our hyperactive and pregnant member, kytice the pack that is to be given to the institute would be much bigger than in the last some years as this time not only private persons donated something to it but some firms offered their products that can also be put under the virtual Christmas tree of Reménység Foundation.

Kérjük, hogy aki tudna és szeretne csatlakozni ajándékozó csapatunkhoz 2010. december 12-én, jelentkezzen az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Nagyon várnak minket, műsorral és ebéddel is.

If someone wish to participate on the 12th of December, please send an e-mail to us (info@futrinkautca.hu). The people there are waiting for us a lot: there is a nice lunch planned and a little programme will also be presented.

A heti beszámolót a Reménység Alapítvány kapcsolattartójától kapott szívmelengető sorokkal zárom:

Köszönjük ezt a sok-sok mindent, amit a gyerekeink ügyében megmozgattatok! Vadóc, dorbézoló utógondozottainkról pedig annyit, hogy már önmagában a kezdeményezés is megérintette őket, olyannyira, hogy egyikük még egy verset is el szeretne mondani a műsorban. (Ez nála nem szokás mostanában, úgyhogy ez igen nagy dolog.)

I close my week report with the heart-warming words of the co-ordinator of Reménység Foundation:

We thank for all you left no stone unturned in order to help our kids. Our wild rioters were touched by your Christmas action a lot, one of them will even recite a poem in the programme. (This is very uncommon from him nowadays and it is a really big thing.)

2010. október 11., hétfő

Alattomos hét - a felszín nyugodt (a 40.)

Kezdem egy olyan témával, amellyel így vagy úgy, de találkozott mostanra Magyarországon mindenki: az ajkai zagytározó sérülése miatti iszap katasztrófával. Ajkaiéként nem mehetek el a téma mellett szó nélkül, de nem tenném akkor sem, ha az ország más részében történt volna hasonló tragédia.

Mi sajnos nem tudunk az érintett területről sérült kutyát átvenni, mert nem tudnánk biztonsággal elhelyezni és nem tudjuk vállalni azt sem, hogy a tőlünk megszokott minőségű ellátást megkapják. Mi ehhez - tetszik vagy nem tetszik - kicsik vagyunk. Emellett az érintett területről elhozott állatok többségét szeretné a gazdája visszakapni majd akkor, ha valamikor rendeződik a helyzete, ez pedig bizonytalan idejű gondoskodást jelentene. Ezt felelősen szintén nem tudjuk vállalni.

Ennyit a magyarázkodás részéről, de nem ezért írtam a témáról, hanem mert szeretnék itt is hangot adni a tiszteletemnek és elismerésemnek azon szervezetek irányába, akik a mentésben, a hátrahagyott állatok ellátásában részt vállalnak és kérek mindenkit, hogy segítse a munkájukat tárgyi adománnyal vagy pénzbeli segítséggel. A netboard fórumon van egy topic, amely kimondottan az érintett területi mentést hivatott koordinálni:

http://www.netboard.hu/viewforum.php?forum=677

Kérek viszont mindenkit, hogy csak azért, hogy a saját szemével lássa, hogy milyen most a "vörös világ" Veszprém megyében, ne induljon útnak. Az állatvédelmi munkát megyei és országos szervezetek segítik, a felajánlásokat velük célszerű egyeztetni.

A Noé Állatotthon önkéntesei is mentik a bajba került állatokat
------------------------------------------------------------------

Nem az iszap miatt, de látszólag semmi nem történt a tacskó fajtamentés háza táján. Nem tudok beszámolni új kutyákról, mivel abszolút teltházunk van, nem is igen tudnánk senkit fogadni, s bár vasárnapra terveztem két szálkás szőrű törpetacskó kant, de nem sikerült az időpont egyeztetés, pedig fuvarosunk is volt a távoli elhozatalhoz. Mindenesetre ők még a várólistán vannak, csak az egyeztetések, szervezések hatására a lista kiegészült két szálkás szőrű tacskó szuka várományossal és egy szőrhibás babatacskóval.

Emellett kaptunk értesítést sérült tacskóról, talált tacskóról, megunt tacskóról... A tacskók "Gombóc Artúrjaként" én mindegyik tacskót szeretem, de hiába a szerelem, ha nincs hely. De lesz. Mert teremtünk. Egy egész kis csapat dolgozik a háttérben - ideiglenes befogadók, fuvarosok, tacskó kedvelő emberek - hogy ne kelljen létszám stopot elrendelnünk, mert annál szívszorítóbb nincs, mint amikor az embernek olyan kutyára kell nemet mondania, aki pedig abszolút típusos, abszolút az ő, mint fajtamentő segítségére tartana számot.

Azért apró történésekről be tudok számolni. Hagyma/Kaviár orvosnál járt, hogy kiderüljön: maradt-e maradandó károsodás a majd' egy hónapi éhezés után. A vérkép nem mutat drámai eltéréseket - szerencsére, így a szervei általános állapota rendben, de a hátsó lábain az izületek nagyon lazák, ott még lesz tennivaló, mire teljesen rendbejönnek. Persze Hagyma/Kaviár nem esik kétségbe, egyrészről tökéletes ideiglenes befogadónál tartózkodik, ahol nem csak tartózkodik, hanem tanul, ismerkedik és napról napra tökéletesedik. Befogadója, Fruzsi által készített videó pedig meghozta azt a lehetőséget is, ami ennek a kiskutyának a gazdisodását eredményezheti: egy nagyon szimpatikus fiatal pár már többször meglátogatta és Hagyma szerencsére a kutyájukkal is remekül kijön, így... Így az ivartalanítását követően valószínűleg hozzájuk költözik majd - Hagyma tehát már "van gazdijelöltje" státuszba került.

Ladárt kimozdítottuk egy kicsit a kennelsorról. Elvben ideiglenes befogadóhoz költözhetett volna, de ennek előfeltételeként a macskatesztet maximális biztonsággal kellett volna vennie. Sajnos, bár Ladár meglepően jól reagált, mégsem minősíthettem tökéletesen megbízhatónak, így visszajött velünk a kennelsorra, ahol jó étvággyal elfogyasztotta vacsoráját és bekucorodott a házába. Az elkövetkező napokra tervezem az ivartalaníttatását, ezt követően már nagyon szeretne végleges otthonába költözködni - az életkora ne riasszon el senkit, egy hét éves tacskó NEM IDŐS, a tacskók szerencsére a hosszú életű fajták közé tartoznak. Ladár élénk, barátságos, kiegyensúlyozott, kedves kutya. Gazdi, jelentkezz, mert Ladár a kennelben fázik, lakásban szeretne átmelegedni a családja által körülvéve.

A végére hagytam, de nem azért, mert kevésbé fontos: az egyik önkéntesünk megszervezett egy nagyon hangulatos csapatépítő vacsorát a Futrinka Egyesületet támogató, egyébként is kutyabarát budai Árnyas Étteremben. Sokan eljöttek, köztük több tacskós támogatónk is. Az étkek finomak, a beszélgetések érdekesek voltak, remélem, hogy lesz alkalmunk máskor is összejönni. Monkának köszönöm, hogy időt és energiát nem kímélve összehozta ezt az alkalmat, az Árnyas Étteremnek pedig hála a kedvezményért és az ízletes falatokért. Remélem, hogy minél több kutyás és nem kutyás talál rájuk, megéri. (A vacsorán részt vett egy korábbi védencünk, Kacska Manfréd is. A családját kísérte el.)
Mindenkinek köszönöm, aki megtisztelt minket a társaságával ezen az estén!

2010. október 4., hétfő

A tetovált, a félszemű és a többiek, avagy a 39. hét

Már majdnem westernbe hajlunk mi, a tacskómentésben ténykedők. A 39. hét a "rossz arcúak" hetének tekinthető, hiszen sikerült egy tetovált kutyát mentenünk és gazdagabbak lettünk egy fél szemét sérülés miatt elveszíteni kénytelen tacskóval is. Most pedig jöhet megint a szokásos rész: nagyon sok a gazdára váró kutya, a védenceink száma meghaladja azt a számot, amit még ténylegesen lehet menedzselni, egyszerűen most valahogy olyan reménytelen minden, aztán valahogy mégsem az. Ha az ember optimista, akkor valahogy még abból is tud erőt meríteni, hogy vannak ideiglenes befogadók, akik segítenek és hogy a kutyáink igazából nagyon kedvesek, vagy ha nem is, van okuk arra, hogy ne bizalmaskodjanak az emberrel. Ez persze nem túl vidám.

A hét "legrosszabb" arcúja Sekli, a két év körüli rövid szőrű tacskó kan, aki álomszép lenne küllemre, ha nem hiányozna róla kb. 2,5 kg és nem hiányozna az egyik szeme. Ez utóbbi már nem fog változni, de a szemüregből még el kell távolítani a maradványait a néhai látószervnek. Hogy ne kelljen majd kétszer altatni orvosi beavatkozás miatt, hiszen minden altatás kockázat, az ivartalanítással egyidőben tervezzük ezt megoldani, viszont ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, össze kell gyűjtenünk az orvosi költségeire a szükséges összeget. Az oltásokkal, chippel, ivartalanítással együtt hozzávetőlegesen 100.000 Ft kiadásunk várható Seklivel kapcsolatban. Kérjük, ha bármekkora összeggel (ötszáz forint is számít) tudnának segíteni, tegyék meg a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számú bankszámláján keresztül. A megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy TACSKÓ SEKLI.
Sekli nagy szerencséjére ideiglenes befogadónál - Annának köszönet! - tartózkodhat, így nem kell a hideg kennelben várnia az igazira, aki reményeink szerint hamarosan el is jön majd érte, hiszen Sekli álomkutya. Gyorsan alkalmazkodik, barátságos, szeret a kanapén üldögélni, de nem zajong, nem tolakszik, viszont kedves, nem bántja a macskákat sem. Cserébe viszont habzsol, erre nagyon figyelni kell, illetve a szobatisztaságot még csak most tanulja, de nagyon jól halad.

A másik bűnbanda tag egy tetovált kis gazfickó, Ladár. Hét év körüli szálkás szőrű tacskó kan, a gazdája adta le az Illatos úton - nem tudom, hogy mi lehetett a bűne, hogy nem találtak számára más, megnyugtatóbb megoldást. Ladár egy élénk ördög. Labdázik, száguldozik, visong, ha örül és kommunikál ezerféle hangsúllyal, csak rá figyeljenek. Kertes házas vagy aktív gazdit keresünk számára, merthogy Ladár köszöni szépen, de nem öreg, még az időst is kikéri magának. Középkorú. Agilis. Nem dohányzó, nem kopaszodó, nem pocakos, családcentrikus. Hát kell nála ideálisabb társ? Egyelőre kennelben tudtuk elhelyezni, de nagyon fázik, kicsit meg is fázott. Az éjszakák nem lesznek melegebbek, de ha valaki akár csak átmenetileg be tudná őt szerető és fűtött otthonába fogadni, már azt is megköszönnénk. Tehát gazdi vagy ideiglenes befogadó kerestetik Ladár számára. Jelentkezni, vagy csak általánosságban érdeklődni az ideiglenes befogadásról az info@futrinkautca.hu e-mail címen lehet.

Most, hogy már virtuálisan elvettem a kedves olvasó pénzét és otthonába deportáltam egy szálkás szőrű tacskót (de tudok adni gyakorlatilag bármilyet), áttérhetek a könnyedebb dolgokra, mint pld. a sokak szerint kimondhatatlan Kizilaga-beszámolóra. Ezt a kecses, két év körüli szálkás szőrű tacskó lányt a Noé Állatotthon önkénteseinek köszönhetően nem kellett azonnal elhelyeznünk, egy hétig még ők kezelgették megfázásából, de a hétvégén ideiglenes befogadóhoz költözött - itt Orsit és családját illeti köszönet. Átesett a szükséges fürdésen, szőrigazításon és most tanulja a lakásban való létezés szükséges alapkellékeit. Még nem tökéletesen szobatiszta, de nagyon igyekszik. Játékos, ragaszkodó, más kutyákkal jól kijön, emberekkel barátságos. Egyelőre nem tolakszik az ágyba, de a kanapét már tudja használni. Neki egy lágyéksérv vár majd korrigálásra az ivartalanításával egyidejűleg. Nem lehet minden tökéletes, mondhatnám. Közben pedig szorgalmasan keressük számára a tökéletes gazdát.

A siófoki menhelyen megkapta a tárnoki léthez belépőt jelentő két kombinált oltását Tigris, a csíkos tacskó keverék szuka, de hogy érkezését követően már csak jóval találkozhasson, átesett az ivartalanításon is. Az általunk kért beavatkozásokat természetesen kifizettük a siófoki állatvédőknek - így is nagyon köszönjük, hogy segítettek az átmeneti tartásban és lehetővé tették, hogy ne kelljen speciális karantént biztosítani számára. Tigris várhatóan jövő héten már Tárnokon fogadja a látogatókat, kivéve, ha valaki pont őt szeretné ideiglenesen vagy véglegesen azonnal magához venni.

Szóval fel a kezekkel és... Tessék jó nagyot nyújtózni és mélyet szippantani, hogy megteljen a tüdőnk oxigénnel. Össze kell magunkat szedni, hogy fitten vághassunk a következő hétnek. Meg az azt követőnek is. Együtt.