Gyereknapos 21. hét

Olyan gyorsan telnek a nyári hetek, hogy az ember örül, ha túléli: a beszámolók valahogy háttérbe szorultak, de nem elfelejtődtek. Minden hétnek nyoma lesz, nem hagyjuk ki, nem titkoljuk el. Követhetőek vagyunk, bár néha lassan megy...

De panasznap vége, jöjjön a 21. hét, amikor is Csacska kutyánkat visszaadták korábbi örökbefogadói, de valójában nem Csacska, hanem a macskáik miatt, akiknek lelki törést jelentett a kutya megjelenése. Csacska szerencsére nem tört meg, s visszamehetett ideiglenes befogadóihoz, Editékhez, akik viszont hirtelen felindulásból kihozták őt a százhalombattai gyermeknapi rendezvényre, ahol egy kedves család bele is szeretett, így Csacska gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt új otthonba költözhetett. Reméljük, hogy ez most már tényleg a végleges.

Új kutyánk is érkezett Kumisz személyében, aki egy 1,5-2 év körüli fekete-cser rövid szőrű tacskó kan. Szerencsére sikerült őt ideiglenes befogadónál elhelyeznünk, így lényegesen több információval rendelkezünk róla, mintha kennelben élne. Kumisz nagyon barátságos, ragaszkodó, élénk kutya, szobatiszta, nem rombol, egyedül hagyható, minden kutyával jól kijön és megtalálóinál néhány napig macskával is problémamentesen éldegélt. A hátsó testfél imbolygós kicsit, bizonytalan, ezt sajnos két elmeszesedett porc okozza a gerincben, így ő tényleg ugrálás mentes életet igényelne, s nagy odafigyelést. Reméljük, hogy lesz olyan, aki éppen egy ilyen társra vágyik, hiszen Kumisz lénye minden lehetséges, későbbi problémáért kárpótolja a gazdit.

A 21. hétre kettő rendezvény is jutott, ebből az egyik egy kötetlenebb, beszélgetős tacskós kerti parti volt Csipet-Csapat szervezésében. Sajnos az időjárás nem volt hozzánk kegyes, de ettől mi még remekül éreztük magunkat, s nagyon finom étkeket vehettünk magunkhoz, ezekért Mónit és Editet illeti köszönet.

Egy rövid látogatás erejéig beugrottak Kyticéék Alberttel, de ott volt régebbi védenceink közül Zuzu is családjával. Köszönjük a lehetőséget, legközelebb jó időt is szervezünk hozzá!

A másik rendezvény a százhalombattai gyermeknap volt, ahol az egyik segítőnk, tagunk közbenjárására jelenhettünk meg mi is néhány védencünkkel és szóróanyagainkkal. Nem csak a tacskó csapatunktól voltak kinn kutyák, így a gyerekek egyeránt simogathattak kicsi és nagyobb kutyákat is. A fajtamentést Csacska és Bodri képviselték, de két régi védencünk is jelen volt: Kaplony és Brokát.

Vihar előtti csend...? (A 19. hét)

Hosszas töprengés és sok-sok álmatlan éjszaka, pro és kontra érvek felsorakoztatása után döntött a jogérzékeny énem nem nélkülözve a romantikus filmek érzelmességét sem, s Sütit, a balesetesen talált, majd daganattal megoperáltatott tacskó keverék szukát visszaadtam az eredeti gazdájának. Nem, nem rossz szándékú gazda és tényleg szeretik őt. Más kérdés, hogy a fizikai körülményeket illetően mást képzelnék el a védenceimnek, de azt hiszem, hogy van, amikor ezeket a szeretet tudja pótolni. Azért nem aggódom kevésbé a nyílt seb ellátását és ebből fakadóan gyógyulását illetően.

Csacska számára új élet kezdetének lehetősége villant fel, el is költözött egy új családba, ahol kiderült, hogy tökéletesen macskakompatibilis. Mégis, amikor ezt a beszámolót írom, már tudom, hogy nem volt elég semmi, amit ez a tündéri kutya a gazdijelöltek lába elé terített. Csacska újra gazdát keres, hiába költözött el olyan sok egyeztetés, látogatás után. Nem járt sikerrel. De nem rajta múlt.

Mintha csak múlnának a hetek (a 18. hét)

Vannak történések, amelyek megviselik az embert, vannak helyzetek, amelyekben nehezen találja meg önmagát és ebből fakadóan nehezen hoz döntést is. Így jártam én is Sütivel kapcsolatban. A kutya sérülten került a gondozásunkba, ráadásul a hátsó lábán egy daganat is volt. Nem gondoltuk, hogy jelentkezik a gazda, de jelentkezett. Kiderült, hogy Süti hét éves, de még soha nem volt oltva, így a tulajdonosa semmit nem tudott igazolni vele kapcsolatban. Beoltattuk, kapott chipet, féreghajtót, megröntgeneztettük, megultrahangoztattuk, vettettünk tőle vért, kezeltettük... Egyeztettem a gazdával, hogy kifizeti az oltások, chip és féreghajtó költségeit, a többit mi biztosítjuk akkor, ha hozzájárul Süti ivartalanításához, s egyben a hátsó lábán található daganat eltávolításához. Aztán a gazda eltűnt. Süti átesett az ivartalanításon, a daganat is távozott, de sajnos olyan rossz helyen volt, hogy a bőrt nem lehetett teljesen összehúzni, így a sebet nyíltan kell, kellett kezelni. Ezt az ideiglenes befogadói, IldiH-ék nagyon gondosan végezték... A szövettan eredmény közben megérkezett: sajnos rosszindulatú elváltozásról van szó, bármikor kiújulhat... És innen folytatódik majd Süti története a következő beszámolóban. De a döntésem helyességéről a mai napig nem vagyok teljes mértékben meggyőződve. Olyan nehéz választani a kevésbé tehetős, de szerető, mégis egyszerűbb állattartó gazda, akit a kutya imád és egy új, ellenőrzött, de ismeretlen alternatíva között...

A hét másik eseménye volt Csacska macska-randevúja. Szerencsére jól sikerült a találkozás, Csacska immunisnak bizonyult a leendő család házicicókáira, így az ő neve mellé is felkerülhetett: van gazdijelöltje. A sokat megélt szálkás szőrű tacskó keverék lány előtt megnyílt az új lehetőség kapuja, melyhez ideiglenes befogadói, dinaperonék juttatták el őt.

Tacskós szempontból nem volt tehát a hét túl intenzív, legalábbis történések tekintetében nem nagyon van miről beszámolnom. Mégis naponta több tucat e-mailt válaszoltam meg, kezeltem a telefont, egyeztettem, szerveztem, állatorvoshoz rohantam, hirdetéseket írtam, külföldi partnereinkkel tárgyaltam... A háttér persze soha nem látványos, bármennyire embert próbáló is legyen.

Örökbefogadó napon jártunk

A Német Juhász Fajtamentő Alapítvány szervezésében idén is megrendezésre került a már hagyományosnak tekinthető "Hangár utcai" örökbefogadó nap a Happy Dog Kutyaiskola területén. Összesen 15 szervezet, közel 150 kutyájával ismerkedhettek meg az érdeklődők, illetve köthettek akár életre szóló barátságot, választhattak maguknak társat.

Először is szeretném megköszönni Roxyéknak, a német juhászosoknak, hogy idén sem maradtunk ki a meghívottak listájából, hiszen nagy lehetőség ez számunkra, hogy élőben is bemutassuk védenceink egy részét, hogy találkozhassunk más szervezetekkel, hogy személyesen is beszélhessünk támogatóinkkal, segítőinkkel, szimpatizánsainkkal.

Természetesen köszönet illet mindenkit, aki a jelenlétünkhöz hozzájárult plakáttervezéssel, nyomtatással, szállítással, koordinálással, kutyapesztrálással, felügyelettel, látogatással vagy bármivel. KÖSZÖNJÜK!

A Futrinka Egyesület mind a négy tevékenységi csoportja képviseltette magát, összesen tíz kutyánk vett részt a nagy napon:
- a magyar vizsla fajtamentéstől Dobos, Sudár és Torony,
- az esélyteleneket mentő alap tevékenységi csoporttól Inez, Zoé, Zsálya, Gahan,
- a német dog fajtamentéstől Martin Lee,
- a tacskó fajtamentéstől pedig Csacska és Gauss.


Én sajnos nem tudtam személyesen jelen lenni, így megkértem önkénteseinket, hogy írjanak nekem, nekünk a tapasztalataikról.

Edit (dinaperon) beszámolója - ő egyben Csacska ideiglenes befogadója is.

Kalandosan kezdődött a nap, bonyodalmakkal. A kettő kutya helyett háromat kellett szállítmányoznunk. Csacska és Gauss mellett boxban még Torony vizzslát is lerámoltuk a Suzukiba.

Torony nem jól viselte a boxban utazás, folyton sírt, nyüszített. Cscacska ült mellette a hátsó ülésen, szép nyugisan végigszunyokálva az utat. Gauss pedig elől, az én ölembwe utazott. Néma nyugodtan ült, alkalmanként kikémlelt az ablakon, hogy milyen autó suhan el mellettünk az autópályán, és párszor próbált a hátsó ülés felé tempózni, amikor meghallotta, hogy Torony kaparja a boxot és nyüszít.
Szerencsésen megérkeztünk az örökbefogadó nap helyszínére. Én kicsit elpityeredtem, néha nem bírom az izgalmakat és ez a három kutyás utazás nem volt cseppet sem izgalmaktól mentes.

De mindenki éppségben kiszállt az autóból. Tornyot és Gausst ráhagyományoztuk a felvigyázó embereikre, és neki indultunk Csacskával egy tisztelet kört tenni a kutyaiskola szép zöld gyepén. Nem volt tikkasztó hőség, de Csacska egy kor utn úgy gondolta, hogy ő két tuja között a hűvösbe megpihen. Tündi próbált róla fotót készíteni, de Csacsa nem egy könnyen áll kötélnek, ha a megörökítéséről van szó. Végig nagyon szépen viselkedett egy "hangos szó" sem hagyta el a száját, csak néha kicsit megrettent és a lábam mögé húzodott, amikor egy - egy nagyobb méretű fiú kutya szagmintát szeretett volna venni róla.

A nap végére azért Toronnyal összehaverkodott. A szálkás szőrű nagyfiú minden séta kör után hűségesen visszatért hozzá.

A nap nagy pozitívuma, hogy egy kedves, fiatal pár odajött hozzá, hogy megsimogassák. Szóba elegyedtünk velük. Mondták, hogy már a Futrinka Egyesület honlapján is nézegették Csacskát, és nekik nagyon megtetszett. minden kérdésükre készségesen válaszoltam, minden jó és akár rossz dolgot is megemlítve a kislányról. De Csacskának szerencsére nem igen van rossz tulajdonsága, Ő egy nagyon jó kutya, ezért sem értem, hogy eddig még miért nem érdeklődött iránta senki. Talán pont ezért, hogy az örökbefogadó napon találjon rá arra a kedves párra, akik őt nagyon szeretnék örökbefogadni. A nap folyamán töbször is visszajöttek megsimogatni, megszerettgetni, és átadtam nekik egy próba sétakörre, és büszkén vezették végig a harsány zöld fűszönyegen. Nagyon édes volt a kutyus, az egy -két séta kör után nem volt hajlandó többet sétálni, úgy volt vele, hogy ő már megszerezte magának két ember szivét, teljesítette a feladatot. Leheveredett a hűvösbe, és várta a "rajongói" simogatásokat.

Nagyon megérdemelné, hogy örökbefogadják, és szeretetbe élhessen a hátralévő életében, hiszen fiatal kora ellenére már sok minden szörnyűséget megélt, és mégis annyi szeretettel és bizalommal viseltetik az emberek iránt.
Már csak egy hatalmas nagy feladat áll Csacska előtt, egy macskateszt. Sajnos még nem tudjuk, hogy hogyan jön ki a macskákkal. A fiatal pár akik szeretnék örökbefogadni, már két cicus gazdija, és nagyon szeretnék, ha Csacska megbarátkozna velük. Nagyon kell a drukk, hogy Csacska sikerrel vegye ezt az akadályt, és némi nemű terrier vérmérsékletetét takarékra tudja állítani, és tudjon együtt élni harmóniában a két cicussal és két fiatallal, akik tudom, hogy annyira szeretnék, mint amennyire mi szeretjük, az ideiglenes befogadói.


Ha sikerül, és Csacska megbarátkozik a macskákkal, nehéz szívvel fogjuk elengedni, és tudom magamról, hogy pityeregni is fogok, ha elmegy, de tudom, hogy mi voltunk (vagyunk) számára a híd, a régi hányadtatott élete és az eljövendő családban töltött boldog évei között.
 
Rindt Renáta és Rita is összefoglalták a napot az ő szemszögükből:
 

Önkéntesek voltunk. Megtiszteltetés és egyben büszkeség is nekünk. Mint ideiglenes befogadók, már részesei lehetünk egy éve a Futrinkának és a tacskóknak. Erre komoly és megbízható tanúink is vannak: Gauss, PicÚr, Töpszli, Parittya, Kizilaga, Fáni, Hella és Héli személyében. Megtanítottak bennünket erre a nemes feladatra és remélem folyamatosan tanulhatunk még a többi ideiglenestől is. És persze tanulunk a két állandótól, az exfutrinkás Porcicától és Bizsunktól.

Tehát önkéntesek voltunk a Németjuhász fajtamentés által szervezett örökbefogadó napon. Egy ilyen eseményen több állatvédő és mentő szervezet képviselteti magát tagjaival és kutyáival. A Futrinkát vizslák, tacskók, dogok és az egyesület alapos kutyái képviselték. Reménykedtünk, hogy minél több kutya talál gazdára.
Természetesen nem csak egy egyszerű sétálgatásból áll egy ilyen délután. Komoly szervező munka előzi meg és komoly munka az oda kiérkező összes önkéntesnek. Mindenkinek megvan a maga feladata, sátorállítás, szórólapozás, az érdeklődők tájékoztatása a kutyákról és az egyesületről.

Mi azt a nemes és egyben vidám feladatot kaptuk, hogy Gauss-szal sétálhattunk, mutogathattuk és megismertethettük az érdeklődőkkel. Gauss a családunk szíve-csücske. Az eddigi életét is folyamatosan nyomon követtük és most már csak bízni tudunk benne, hogy minél hamarabb révbe ér. Egy komolyabb érdeklődővel beszélgettünk, egy hölggyel és a lányával. Reméljük hamarosan megcsörren Réka telefonja!
És ahogy a fotókon láthatta már mindenki Gauss még egy híresség fejét is elcsavarta, mégpedig az egyik fellépőét, Keresztes Ildikóét. Ildikó igazi tapasztalt kutyásként kérdezett Gaussról és rengeteg fotó készült kettejük bimbózó kapcsolatáról is. Reméljük, ha Ildikó nem is fogadja örökbe, de hírét viszi ennek a vagány kisördögnek!

Összességében jól éreztük magunkat, sok embert megismerhettünk. Jó volt látni, hogy mennyi ember foglalkozik - sokszor munka és család mellett, a szabadidejét feláldozva - ezzel a nemes céllal, azt hogy mennyi közismert ember vesz részt egy ilyen rendezvény népszerűsítésében és hogy mennyi civil ember mozdul meg egy-egy ilyen alkalommal, ha nem is örökbefogadási céllal, de támogatva a különböző egyesületeket.

A nyolcadik, előkészítő hét - Week 8, the week of preparation

Lőrinc bácsi összeszedte magát annyira - köszönhetően az infúzióknak, gyógyszereknek és a melegben töltött napoknak - hogy megtörténhetett a gátsérv- és ivartalanítási műtétje. A beavatkozás lehetővé teszi, hogy Lőrinc innentől fájdalommentesen intézhesse nagydolgát, s talán hozzájárul ahhoz is, hogy gondtalanabb, felszabadultabb lehessen. A kórházban mindenesetre megkapta az "óvatosan" feliratot, merthogy fogakat mutogat az öregúr. Cserébe a műtétet követően már nem ugat napestig.
A nyolcadik héten a tacskó fajtamentésnél jellemzően előkészítő "munkálatok" zajlottak. Nem elég egy-egy kutyát megmenteni ugyanis, számos tennivaló van a későbbiekben is védenceinkkel mielőtt szerető, végleges családjukba költözhetnének. Ilyenek többek között az ivartalanítások, orvosi kivizsgálások, de a lelki-testi rehabilitáció is. Ezek azok a dolgok, amelyek mindig felmerülnek, költségesek, de valójában olyan nehéz rá gyűjteni, hiszen nincsen benne semmi drága, csak rutin. A veszettség elleni és a kombinált oltás, a chip, az oltási könyv, a Milbemax féreghajtó, a bolhacseppek jó, ha beleférnek 15-20.000 Ft-ba kutyánként, s ehhez jön még az ivartalanítás (kanoknál ez az altatás minőségétől, illetve az egyéb járulékos tennivalóktól függően 8-20.000 Ft, míg egy szukánál 15-35.000 Ft-tal számolhatunk), illetve ha nem ideiglenes befogadónál sikerül a kutyát elhelyezni, akkor naponta 600-1000 Ft "panziódíj". Ezért lenne nagyon fontos, hogy rendszeres támogatóink is legyenek. Havi 500-1.000-2.000 Ft hozzájárulás is hatalmas segítség, különösen, ha erre minden hónapban számíthatunk, tervezhetünk vele. Tudjuk, hogy lemondás. Tudjuk, hogy mindenkinek van mire költenie, de megköszönjük, ha beleférünk a családi költségvetésbe. Ha mindenki csak havi 500 Ft-ot utalna, már legalább fixen egy-egy ivartalanítást ki tudnánk fizetni, mert most örülünk, ha a tacskókra eső fuvarköltségeket, illetve panziódíjat, munkabért tudjuk fizetni, az állatorvosnál gyűlik a tartozás, amit majd az adó 1%-ból tervezünk rendezni. Persze csak ha lesz elég pénz a kifizetéséhez. Szóval rendszeres utalókat keresünk. Az adományokat a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számláján várjuk, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni: TACSKÓ.
Az ajkai menhelyről származó Csacska kutyánk átesett az ivartalanításon, illetve egy apró csomót is eltávolítottak az emlőjéből. Egyben megtudtuk azt is, hogy Csacska hihetetlenül hisztis, már a ragtapasz látványától is heves sikongatásba kezdett. Dinaperonéknak köszönhetően Csacskának nem a kennelben kell lábadoznia, mivel hozzájuk költözhetett ideiglenesbe, hogy a gyógyulás mellett megkezdhesse a civilizált kutyalét rejtelmeibe bevezető tanulmányait. Köszönjük!

Durci Darcy is átesett az ivartalanításon, de ő sajnos tárnoki kennelsorunkon kell, hogy átvészelje a lábadozási időszakot, mert számára nem sikerült ideiglenes befogadót találnunk. Darcy immáron nem csak az orvosi beavatkozásokat és a kozmetikát tekintve, hanem lelkileg is készen áll arra, hogy elköltözzön tőlünk, s bár csak rutinos gazdi mellett tudjuk egyelőre elképzelni, de messze nem a legproblémásabb kutyánk, sőt: nem is igazán problémás. (Ezt természetesen a tárnoki macskák nem erősítenék meg!)

Egyesületünk oltatlan kutyát nem vagy csak nagyon költséges karanténszabályok betartásával tud átvenni. Hogy csökkentsük az ilyen irányú kötelezettségeinket, igyekszünk minden vidéki állatvédő szervezettel együttműködni atekintetben is, hogy egy-egy átvételre kerülő kutyát előzetesen beoltatunk kombinált oltással még az eredeti helyszínen.

Ezen a héten a hajdúszoboszlói gyepmesteri telep köré szerveződött önkéntes segítőknek jár a köszönet, akik megszervezték két, onnan átvételre kerülő tacskó oltását, illetve ideiglenes befogadónál történő átmeneti elhelyezését. Így Panni és Tündi biztonsággal tud majd hozzánk érkezni, hiszen a védettségük alakulóban lesz addigra. Köszönjük!

A hetedik te magad légy - The 7th should be yourself

Csacska még az ajkai menhelyen

A tacskó fajtamentéshez az ajkai menhelyről érkezett egy fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó keverék szuka, Csacska, akit átmenetileg tárnoki kennelsorunkon tudtunk elhelyezni. Aktív, élénk, emberekkel barátságos, más kutyákkal jól kijön, de az élelmet félti. Szerető új otthont keresnénk számára, a legjobb lenne talán kertes házba bejárással, de a lakás kényelmét is biztosan nagyon hamar megszokná, mint a tacskóságok általában.

Sokszor kérdezik, hogy mi alapján kerülnek tacskó keverékek a fajtamentés gondozásába. Ez több dologtól is függ, de a legtöbb keverékünket úgy mentettük, hogy a kutyát "tacskónak" mondták, így ha lehetőségünk engedi, segítünk, aztán az esetek 85%-ban kiderül, hogy a kutya inkább tacskó ősökkel is rendelkező keverék. Vannak persze olyanok is, akikről tudjuk az átvétel pillanatában, hogy keverékek. Jellemzően olyan esetben vállalunk keverék kutyát, ha vagy egy fajtatisztával érkezik, akivel korábban együtt élt (lásd Violin esete, aki Vonóval, a fajtatiszta fekete-cser tacskóval lakott korábban együtt), vagy ha az élete van veszélyben és nekünk van helyünk, lehetőségünk fogadni, illetve ha a befogadásával olyan kutya / kutyák számára teremthetünk a segítséggel helyet, akikre amúgy altatás várna.

Az Illatos útról mentett aprócska tacskó lányka, Csillár átesett az ivartalanításon, majd néhány nap ideiglenes befogadóinál töltött lábadozás után megkezdte gazdis életét. Kaplony gazdáinak, Adriennéknek köszönet Csillár átmeneti gondozásáért. Nagyon nagy mázlistának mondhatja magát ez a kicsi kutya, hiszen megmenekülésétől kezdve ténylegesen sínen volt az élete, és nagyon hamar új otthonra is talált.

Tirza kutyánk is átesett az ivartalanításon, s a műtétet követően ideiglenes befogadót is váltott. Ennek oka nem volt más, mint az, hogy az új befogadói inkább próbaidőt kértek, s nem annyira az ideiglenes befogadóink táborát szeretnék gyarapítani. Ha minden jól alakul, akkor Tirza véglegesedik náluk, de ehhez ő is kelleni fog. Reméljük, hogy mindent megtesz a siker érdekében.