11 új kutya, 2 gazdis - a 2. hét egyenlege

Nagy levegő és nekikezdek a beszámolónak erről a hétről is, de előre szólok: hosszú lesz. Működésünk során még soha nem érkezett egy hét alatt ennyi felnőtt kutya a gondozásunkba és őszintén szólva nem is feltétlenül bírnánk ezt az iramot sokáig - s itt az anyagiak csak egy részt képviselnek, összeszervezni, ennyi kutyát mozgatni, az eltérő státuszban lévő állatorvosi dolgaikat kezelni, egyeztetni, hirdetni rendkívül nehéz úgy, hogy mindannyian, akik a fajtamentésért ténykedünk munka mellett tesszük azt, ráadásul nagyon kevesen is vagyunk. De ez most itt csak mentegetőzés, mert valójában ezt a hetet messze az elvárásokon felül teljesítette a csapat, amiért hatalmas köszönet illet meg mindenkit, aki segített!

11 kutyánk érkezett, igyekszem szőrtípus szerinti bontásban a nagyközönség elé tárni őket, de tessék figyelni, mert kikérdezem ám! ;)

Az előző heti beszámolóban már beharangoztam, de akik követik a napi híradásainkat, már amúgy is tudják, hogy újabb demodexes törpe tacskókkal bővült a Futrinka Egyesület tacskó fajtamentésének csapata. Ők sajnos a rövid szőrűeken belül is az extra rövid szőrt képviselik egyelőre. Hálás vagyok a fuvarosoknak, akik elmentek értük Észak-Magyarországra, az állatorvos csapatnak, akik összeállították a kezelési tervet, és természetesen az ideiglenes befogadóknak, akik nélkül ezek a kutyák nem kerülhettek volna a gondozásunkba, ami ki tudja, hogy az ő életük szempontjából mit jelentett volna.

A mostani "szőr erős" csapatban kettő kan és egy szuka törpe tacskó jött, majd számukra is új gazdát kell keresnünk tehát, de előbb gondoskodnunk kell arról, hogy újra egészséges, játékos tacskók lehessenek. Ez a betegség elvette a gyermekkorukat, megtanította nekik a fájdalmat, az elviselhetetlen viszketést, úgyhogy most kell nekik bepótolniuk mindent, ami eddig kimaradt.

Narnia Fene és kutyái idegeit borzolja pakolászásával, száguldozásával és renitenskedésével, közben pedig egy aprócska hercegnő, akire nem lehet haragudni, ezt pedig ő is pontosan tudja, így lelkesen veti bele magát az újabbnál újabb kalandokba. Narnia mindenkit a mancsocskája köré csavar. Hivatalosan nem marad Fenééknél, így párhuzamosan keressük számára a tökéletes gazdit. De csak azt.

Lestyán lehet, hogy nem fajtatiszta, a szőre alapján inkább azt mondanám, hogy egy rövid szőrű és egy hosszú szőrű törpe tacskó nászából jöhetett létre, mert dinamikus vörös és a szőrszálak is hosszabbak, mint lenniük kellene egy rövid szőrű tacskó esetében, viszont nem elég hosszúak ahhoz, hogy azt mondhassam: Lestyán egy hosszú szőrű tacskó. Szóval valami köztes kutya. Szobatiszta, barátságos, de kicsit félénk. Jobb sorsra érdemes.

Kálmos félénk, riadós, de gyönyörű, s azokkal, akiket ismer, már egyre nyitottabb és barátságosabb. Majdnem tökéletesen szobatiszta lett nagyon rövid idő alatt, más kutyákkal jól kijön, de a nagyoktól azért hajlamos megijedni. Hihetetlen kis figura, egy igazi szépség. Egyelőre még nem volt rá semmi érdeklődés, de ami késik... Ő gyönyörű és szépen szőrösödik a gondozásba vétel óta, úgyhogy a későbbiekben valószínűleg nem lesz vele gond, csak az élete indult kicsit döcögősen, de mi ott voltunk, szerencséjére!

Percelt Tököl közelében találták, szóltak, mi visszaigazoltuk, hogy átvesszük, de mire mentünk érte, már nem volt sehol, pedig bezárták. Aztán újra felbukkant és akkor tényleg a gondozásunkba tudott kerülni, nagy-nagy mázlistaként ideiglenes befogadóhoz. Az hamar kiderült, hogy Percel korábban nem nagyon volt más, mint egy kerti kutya, egy élő riasztó. A pórázon sétálás sem igazán ment neki, de a lépcsőház, a lakás egészen elriasztották. Befogadója türelmének köszönheti, hogy semmit nem kellett elsietnie, szép lassan ismerkedhetett meg mindennel, s így Percel nagyon jó tanulónak bizonyult, hamar megértette a lakás rejtelmeit, megtanulta a szobatisztaságot, s elfogadta a forgalmat, nem rémült már halálra egy zajosabb autótól vagy busztól. Az eredeti gazdáját kellett az első 14 napban keresnünk, bár egyedi azonosítója érkezésekor nem volt. (Nem is kereste senki.)

Béninek egy netboard fórumos állatvédő kért segítséget, mert egy vidéki településen kóborolt rendszeresen, s bár az ottaniak etették, a hidegek beálltával ez nem volt már számára életbiztosítás. Az egyik korábbi örökbefogadónk vállalta Béni fuvarját és átmeneti elhelyezését, de aztán Béni nem töltött náluk túl sok időt: a tragikusan hirtelen elhunyt Racsni kutya gazdái vették őt magukhoz.

Az öt rövid szőrű tacskó után jöhetnek a hosszú szőrűek, mert bár ők az átlagosnak tekinthető "tacskó populációban" relatíve kevesen vannak, mi ezen a héten erre elég erőteljesen rácáfoltunk. (Számomra mindig olyan hihetetlen, amikor a hosszú szőrű tacskókat valaki spániel keveréknek vagy egyéb mixnek hiszi. Valahogy a hosszú szőrű tacskó, mint olyan, nem nagyon ment át a köztudatba.)

Elsőként bemutatom Maját, aki ugyan nem fajtatiszta, de egyértelműen voltak tacskó ősei és utolsó idős vemhesként kóborolt Eger utcáin. Szerencsére sikerült neki az ózdi állatvédők segítségével befogadót találni, s Maja áteshetett az ivartalanításon. Sokáig nem kellett töprengenünk, hogy utána mi legyen Majával, mert villámsebesen beépült befogadó családjába, ahonnan már nem megy sehova. Igazi sikertörténet!

Szeklice egy hét éves, tenyésztésből kivont hosszú szőrű standard tacskó szuka. Kiegyensúlyozott és barátságos, jól kezelhető és bár valószínűleg korábban nem élt lakásban, villámsebesen alkalmazkodott, szobatiszta, nem rombol, más kutyákkal jól kijön és bár kergeti a cicákat, de nem bántja őket.

Keltike egy fiatal hosszú szőrű törpe tacskó szuka, aki megérkezett és úgy döntött, hogy tüzelni kezd. Szerencséjére ideiglenes befogadója vállalta őt így is, a korábban tőlünk örökbefogadott Omarnak pedig meg kell barátkoznia a helyzettel. Keltikére azonnal érkezett is egy nagyon ígéretes jelentkezés: egy korábbi örökbefogadónk, akinél egy fekete-cser hosszú szőrű tacskó kan, Csipesz él, szeretné majd magukhoz venni Keltikét. Addig pedig folyamatban van Keltike felzárkóztatása a civilizált kutyalét alapszabályaiból, mert nagyjából semmit nem ismer: a póráztól retteg, az emberek társaságát nem keresi, illetve nem tudja azt sem, hogy mit jelenthet a szobatisztaság. Szerencsére a kutyatársaságot ismeri és így hamar megtalálták a közös hangot Omarral is. Persze a család macskája azért biztos, ami biztos, rajtuk tartja a szemét. Én meg is értem...!

Sárma szintén egy fiatal-felnőtt hosszú szőrű törpe tacskó szuka, aki a szocializációját illetően egy fokkal jobb, mint Keltike. Ő az általa ismert emberekkel barátságos, de idegenekkel nehezebben köt ismertséget, gyorsan tanul és érdekli a körülötte lévő világ, emellett van tehetsége a ruha, ezen belül is különösen a cipő átalakításhoz... Ideiglenes befogadónál zárkózik fel ő is, sajnos bőven van mit bepótolnia.

Tupac a hosszú szőrű csapat egyetlen kanja, szintén fiatal és szintén törpe. Ő is meglehetősen félős és bizalmatlan volt, de ideiglenes befogadóinál nagyon gyorsan feloldódott, s megmutatta, hogy milyen egy szárnyait próbálgató művésszel egy fedél alatt élni. Ő nem a textilipar irányába mozdult, mint Sárma, Tupac számára a különleges  lehetőséget a papírok, ezen belül is a dossziék tartogatták.

Végezetül pedig átnyergelek a szálkásokra. Aki az ujján számolta az érkezőket, most ért az ujjai végére, tehát már csak a ráadás jön, aki nem más, mint Rezső. Ő egy 4-5 év körüli szálkás szőrű tacskó kan, aki a debreceni gyepmesteri telepről került a gondozásunkba. Kiegyensúlyozott, jó idegrendszerű  kutya, szobatiszta, barátságos, mindenkivel korrekt kapcsolatot alakít ki és nem ijedezik feleslegesen. Kan kutyákkal viszont hajlamos kekeckedni. Érkezése után ő egyből ivartalanításon esett át, így gyakorlatilag azonnal örökbefogadhatóvá is vált. Más kérdés, hogy egyelőre senki nem akarta őt a családjában tudni. De majd eljön az ő ideje is. Remélem.

A sok érkezővel szemben mindössze  kettő kutyánk talált gazdára, ők sem Magyarországon. Szervezetként új, de tagjait tekintve régi együttműködő partnerünk a németországi Jagdgefahrten e.V. Ők vadászkutyák számára biztosítanak új lehetőséget, elsődlegesen magyar és német vizslákra fókuszálnak, de a vadászkutyák körébe a tacskók is beleférnek, így egy-egy kutyát segítenek hirdetni, főként azokat, akik számára nem látunk sok esélyt arra, hogy belföldön gazdára találjanak.

Mamusz egy idős szálkás szőrű tacskó szukaként nem számíthatott arra, hogy tolakodjanak érte az örökbefogadók, pedig ő tökéletes kutya: szobatiszta, jókedélyű, agilis, más kutyákkal maximálisan kompatibilis. Úgy volt, hogy ideiglenes befogadóhoz költözik, de hamar végleges otthonná vált a család.

Csücsök egy idős hölgy kutyája volt Kuksival együtt. Nem sokat tudott a világról, de nálunk mindent megtanult, s az utazás előtti időszakot ideiglenes befogadónál tölthette, ahol további praktikus ismereteket szerzett. Mostanra ő is boldog gazdis kutya, aki a hírek szerint felássa fél Németországot. Reméljük, hogy nem a visszavezető utat keresi.

Új kutyák a régiek "helyére" (46. hét)

Az elmúlt hetekben nem tudtunk új védenceket fogadni, de ez nem azt jelentette, hogy üldögéltünk a babérjainkon, hanem szerveztük a várólistáról a következő szerencséseket, akik élete legalább átmenetileg megoldódik, de közben igyekeztünk szem előtt tartani azt a tényt is, hogy az egyidejűleg gondozásunkban lévő tacskók és tacskó keverékek számát optimális nagyságrenden kell tartani ahhoz, hogy ténylegesen oda tudjunk mindannyiukra figyelni, s a hirdetéseiket is megfelelő intenzitással tudjuk teríteni. (Ehhez fontos mindenkinek szem előtt tartania azt is, hogy kevesen vagyunk és mindannyian a családunk, munkánk mellett végezzük az állatmentő tevékenységünket, nem terhelhetjük túl magunkat, hiszen ha kiégünk, az a fajtamentés létét veszélyeztetheti. A kritikusainknak pedig csak annyit mondunk, hogy mi örülünk, ha más is ment kutyákat, akár tacskókat is, hiszen sajnos van bőven bajban lévő kutya, csak kíméljenek meg minket a rosszindulatú, destruktív, háttérkeveréstől, mert hihetetlen energiákat vesz el tőlünk, amit a kutyákra is fordíthatnánk. Köszönjük!)

Csücsök és Kuksi Győrből érkeztek hozzánk, mert a gazdájuk, egy idős asszony eladta a családi házat és az új helyre nem tudta, nem is nagyon akarta őket magával vinni. Csücsök és Kuksi kinti kutyák voltak, a kertben egy lekerített kennelrészen éltek, s nem nagyon ismerték a külvilág dolgait, nem sétáltak, de az állatorvosi háttér tökéletesen biztosítva volt számukra, Csücsök még ivartalanítva is van. Mind a ketten meg voltak szeppenve, amikor elhoztuk őket és sajnos még mindketten gazdára várnak.

Csücsök az idősebb, ő egy kistestű, különleges színű (csoki-tan) szálkás szőrű tacskó szuka, nyolc éves múlt. Eleinte bizalmatlan volt, de nagyon hamar megtanult mindent: mára imádja az új embereket is, gyakorlatilag mindenkit, más kutyákkal is jól kijön, nagyon kedves, ölbe kucorodós, ragaszkodó, szeretetigényes kutyahölgy. Őt, ha minden jól alakul, sikerül ideiglenes befogadóhoz költöztetnünk, de továbbra is várja a tökéletes gazdát, aki egy ilyen kis kincs számára szeretne új otthont biztosítani.

Kuksi hat-hét éves, nagyobb termetű szálkás szőrű tacskó kan, lendületes, agilis, határozott, jókedélyű és nagyon bohókás kutya, aki mindenkivel végtelenül kedves, más kutyákkal is jól kijön, bár pórázon hajlamos kekeckedni, így nem árt egy kutyához értő gazdi mellé, aki ezt kezelni tudja. Lakásban eddig még nem élt, így az elején biztosan akadhatnak szobatisztasági vagy egyéb gondok, de szeretnénk őt beengedős kutyaként örökbeadni, illetve ideiglenes befogadót is keresünk számára, mivel jelenleg tárnoki kennelsorunk lakója, s nagyon ráférne egy alapos kozmetika is, de amíg kint van a hidegben, addig ezt sajnos nem tudjuk megoldani.

Olla egy 5-6 év körüli szálkás szőrű tacskó keverék szuka, akit az orosházi állatvédők találtak kritikán aluli, elhanyagolt állapotban, összeállt, gubancos szőrben. Hihetetlen, hogy abban az állapotban ő létezni tudott... Az ottaniak megnyírták és szerencsére egy korábban nekünk már segítő, megbízható család, ayrinék ajánlottak neki ideiglenes otthont, így tisztára fürdetve már náluk várhatja az új, végleges család jelentkezését, akik egy szobatiszta, barátságos, ragaszkodó, más kutyákkal is jól kijövő, pórázképes, de vadászösztönnel rendelkező apróságot szeretnének maguk mellett tudni társként.

A babacsapatból ezen a héten egy kutyafiú gazdisodott, a pici Nils tanulgathatja a családban együttélés szabályait. Érdekes, hogy sokan a jelentkezők közül egyáltalán nem felelnek meg a babakutya (de még a felnőtt kutyatartás) alapelvárásainak sem, egy része a hiányosságoknak információs probléma, hiszen nem ismerik a fertőző betegségeket, a szükséges oltásokat, egyéb tennivalókat, a másik viszont egy általános állattartási gond: sokan úgy gondolják, hogy egy babakutya "elvan magától" a kertben, mindenféle extra odafigyelés, gondoskodás vagy törődés nélkül. Akik így jelentkeztek, nem kaptak tőlünk kutyát, bár minden esetben igyekeztünk rámutatni, hogy ez nem a helyes irány, mégis elszomorító, hogy még mindig mennyire messze vagyunk a társállat-tartási gondolattól, s hogy ezek az emberek nyugodt szívvel hazavihetnek bármelyik gyepmesteri telepről vagy vehetnek szaporítóktól babakutyát, aki vagy túléli a hidegeket, esetleges behurcolt betegségeket, féregfertőzést vagy nem.

Tüll, a hosszú szőrű kaninchen tacskó hölgyünk is új otthonra lelt: igazi, rutinos tacskós családba került, ami még önmagában nem lett volna elég, mert Tüllhöz félénksége miatt extra türelem, szobatisztaság-kerülése miatt pedig extra tolerancia igényeltetett, de a családnak ebben is volt rutinja, s szerencsére Tüll szépen be is illeszkedett.

Révész a héten gazdijelölteket fogadott, akik bár nem rá jelentkeztek, de adtak egy esélyt az általunk ajánlott kutyának, s úgy tűnik, hogy ismét sikerült a tökéletes összhangra rátalálnunk, mert a család nagyon erőteljesen abba az irányba hajlik, hogy Révész legyen az új, örökbefogadott kutyájuk nem régen elhalálozott korábbi ebük után, akire rendkívüli mértékben hasonlit ugyan Révész, de épp annyira el is tér tőle, hogy új alapokon tudjanak az új kötelékek kialakulni.

Haszonka, a hosszú szőrű tacskó szuka ezen a héten átesett az ivartalanításon. Innentől elvileg semmi nem állíthatná meg a gazdisodás útján, de persze egy gazdi azért fontos lenne hozzá...

A visszaemlékezős heti beszámoló írásban az a jó, hogy újra lehet élni eseményeket, persze nem mindig lenne ez jó, de egy ilyen dinamikus és összehangolt, pörgős hét esetében mindenképpen az. A konkrét kutyás dolgokon túl ezen a héten volt a Fressnapf gyűjtögető napunk. Talán kevéssé hangsúlyozzuk, hogy milyen sokat jelent számunkra ez a lehetőség, de itt most megteszem: a Fressnapf Récsei Centerben lévő áruházában van egy adománygyűjtő ládánk, ahová a számunkra vásárolt dolgokat tehetik be az áruház vásárlói, illetve havonta-kéthavonta szervezünk adománygyűjtő napot is, ahol személyesen találkozhatnak a látogatók velünk és egy-két védencünkkel is.

A ládába tett száraztáp és konzerv, valamint a személyes gyűjtögetőnapokon a látogatók által számunkra vásárolt élelem a tárnoki kennelsorunk lakóihoz vándorol: a száraztáp adományt magas minőségű, ún. prémium táppal kell kiegészítenünk, mert vegyesen etetünk (alacsonyabb minőségű tápot keverünk magasabb minőségűvel), de a konzervek az elmúlt évben elegendőnek bizonyultak, s bár volt egy-egy időszak, amikor lecsökkent a konzerveledelek száma, de akkor a következő gyűjtögető napot ennek a témának szenteltük és túléltük úgy az évet, hogy nem kellett a tárnoki 365 esti vacsorához átlagosan 22-25 kutya számára konzervet vásárolnunk és az alacsony minőségű táp is elegendő volt. Nem lehetünk tehát elég hálásak ezért a lehetőségért, hiszen azzal, hogy erre nem kell külön költenünk, többet fordíthatunk mentésre és nem kell aggódnunk, hogy nem lesz holnap mivel megetetni a kennelsor lakóit. Köszönjük szépen a Fressnapf Állati Áruháznak a lehetőséget, hogy ezzel is hozzájárultak a munkánkhoz!

Emellett ezen a héten volt a szuper hangulatú találkozó a Teapalota a Potalához nevű teázó helyen, ahol átvehettétek a támogatói pólókat, határidőnaplókat, magyar vizslás naptárakat és minden egyebet, de köszönjük a remek hangulatot, a visszajelzéseket, a megerősítéseket, hogy ott voltatok. Jók ezek a személyes találkozások, kell, hogy lássuk a tényleges valótokat, hogy vagytok nekünk, mellettünk. Köszönjük!

Ha még valaki szeretne az adományáért határidőnaplót kapni, hogy abba jegyezhesse fel a 2012-es év eseményeit, még nem késett el, bár szerencsére sok támogatói ajándékot kioszthattunk Karácsony előtt. A határidőnapló magas minőségű, spirálozott, A5-ös méretű, színes kezdőlapos, illetve elválasztó lapokkal kiegészített termék, egyedileg a Futrinka Egyesület részére tervezve, az önkénteseink által készített fotókkal. Támogatóink közül, aki legalább 2.000 Ft adományt utal a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számú számlájára, illetve a megjegyzés rovatban feltünteti, hogy adomány 2012, jogosulttá válik egy ilyen gyönyörű támogatói ajándékra, de ahhoz, hogy át is tudjuk adni, írnia kell a futrinka2011@gmail.com e-mail címre megjelölve a kért átadás módját.