Hol hibáztunk? (A 13. hét)

Van egy téma, amelyről több heti beszámolóban is írni fogok, mert nem tudok szabadulni a gondolatától, nagyon nehezen dolgozom fel ugyanis, ha egy kutyát elveszítünk. Keresem az okokat, a miérteket. Kukorica az ASKA menhelyéről érkezett, az átvétel előtt két hetet töltött egy Székesfehérvár közelében élő családnál. A kutya egészséges volt, így megkapta az oltásait, majd néhány nap múlva sor került az ivartalanítására. A műtét után sem volt semmi gond, de aztán amikor ideiglenes befogadóhoz költöztettük, már észleltünk nála egy enyhe tüsszögést. Nem gyanakodtunk semmire, hiszen eddigre már több, mint egy hetes volt az oltása... Mit kellett, lehetett volna máshogy csinálni...?

Mágus is székesfehérvári kutya. Ugyanonnan jött, mint Dödölle és Kukorica, ugyanannál a családnál karanténozott. Amiben eltért az előző két kutyától az az, hogy őt nem oltattuk be ott, csak már akkor, amikor Budapestre költözött és nem is ott ivartalanították. Ő, attól függetlenül, hogy Kukoricával együtt lakott, nem lett beteg, a legkisebb tünetet sem mutatta, pedig valószínűleg ő sem volt előtte soha oltott. Mi a különbség, ami miatt őt elkerülte a kór? Mit csináltunk Kukoricáéknál rosszul...?

Nina családból érkezett, ahol élete hét évében az volt a dolga, hogy minden tüzelésnél létrehozott egy alom kistacskót, akiket aztán a gazdái továbbadhattak. Ő maga nem kapott extra figyelmet vagy törődést, hét év alatt egyetlen egyszer sem kozmetikázták meg, büdös volt, elhanyagolt, túlkondícionált és nem nagyon értette, hogy mi történik vele, de barátságosan várta a változást. Ez már az érkezése napján meg is kezdődött, mert ideiglenes befogadókhoz költözhetett, ahol a hét év kinti lét után először nyúlhatott végig egy meleg lakásban és kaphatott kellő figyelmet, amelyért rendkívül hálás is volt. Kiderült, hogy Nina imádja a lakásban élést és minden emberrel nagyon-nagyon kedves.

Lestyán, a demodexes törpe csapat egyik kanja mostanra került olyan állapotba, hogy áteshetett az ivartalanításon, s a beavatkozás után új otthonába költözött, ahol már nagyon várták. Nem volt számára drámai a változás, hiszen gazdái már a gyógyulás időszakában is hetente látogatták ideiglenes befogadójánál, így ismerték egymást. Reméljük, hogy Lestyán gazdái a közelünkben maradnak és a jövőben esetlegesen erősítik a tacskós csapatot ők is.

Ki fizeti a révészt vagy támogatás-kérőben

A 2012-es év a nagy állatorvosi költség-igényű, kritikus esetek éve eddig és nem is valószínű, hogy ebben a helyzetben nagy változás állna be, hiszen ahogy látjuk, egyre többen jutnak el odáig, hogy nem tudnak gondoskodni a kutyáikról, viszont az érzelmi szálak miatt lemondani sem tudnak róluk, aztán meg ha gond jelentkezik, nincs pénz az időbeli kezelések megindítására. S itt jövünk mi, amikor már az utolsó utáni lehetőségeknél jár a kutya, amikor már nem csak a betegség ellen, hanem a kutya túléléséért is küzdünk.

A válság, a gazda lelki instabilitása, a bizonytalanság a kisállatokra is kihat, náluk is jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyek egyértelműen lelki okra vezethetők vissza, nincs mögötte közvetlen szervi probléma. Ha a kutya fél, nem érzi magát biztonságban, a környezetét nem tudhatja támogató közegként maga mellett, akkor egy kevésbé stabil idegrendszerű jószág megbetegszik.

Erre talán jó példa az, hogy soha ennyi demodexes tacskónk nem volt, ilyen elhanyagolt állapotú kutyákat pedig nem is nagyon szeretnénk most egy jó ideig látni. A demodexet okozó élősködő minden kutyán megtalálható, de tüneteket csak néhány esetben okoz.

Balett, Lestyán, Narnia, Kálmos, Audrey és Zsarátnok azok a tacskók, akik az elmúlt időszakban súlyos demodex fertőzéssel kerültek hozzánk, s akiknek gyógykezelése és az egyéb beavatkozások jelentősen megterhelték az Egyesületet anyagilag.

Emellett kettő műtétre szoruló kutyának is sürgős segítségre volt szüksége, mindegyikhez volt köze az embernek, s mind a két esetben nekünk kellett helytállnunk.

Lili története a Facebookon kezdődött, ahol körbejárt a híre. Természetesen hozzánk is eljutott, de alapvetően az ilyen "fajtatiszta babakutya kis hibával ingyenesen gazdát keres" típusú hirdetésekre őszintén szólva nem ugrunk, mert tapasztalat: valahogy rájuk mindig nagyobb az érdeklődés, de azt vállaltuk, hogy ha valaki szeretné őt felelősen (ivartalanítást is vállalva) magához fogadni, támogatni fogjuk a műtét lehetőségével, a kutya rehabilitációjával. Lilit a Primavet Állatkórház profi állatorvosi csapata operálta, s bár tökéletes sajnos nem lesz a lába, mert a ficam miatt nem tudott együtt növekedni a többi csonttal, de talán fájdalommentes és aktív életet élhet.

Valley egy mázlista, pláne mert nem is fajtatiszta tacskó, csak az ősök között volt valahol egy tacskó szerű kutya. Valley viszont az autópálya és a vadkerítés között feküdt sérülten, esélytelenül, hiszen ott amellett, hogy gyakorlatilag észrevehetetlen volt, egyben megközelíthetetlen is, de a túlélési esélyeit is minimálisra csökkentette az, hogy kijutni sem tudott ebből a szorult helyzetből. Valley combcsontja törött és az ütéstől összezúzta a medence csontot is, így nála egy nagyobb műtéti beavatkozásra volt szükség. Szerencsére a műtét jól sikerült, melyért a Felicavet állatorvosi csapatát illeti köszönet, illetve a megtalálói ideiglenes befogadót is kerítettek neki.

Egy ismeretlen kórtörténetű, de súlyos tüneteket mutató szálkás szőrű tacskó (keverék?) szuka, Hektika is a gondozásunkba került. Az ő esetében egyelőre azt sem tudjuk, hogy pontosan mivel állunk szemben, hogy a tünetek mögött egy olyan betegség áll, amely kezelhető vagy a mostani működését már kialakult és örökre érvényes állapotnak kell tekintenünk. Ahhoz, hogy ne csak megőrzőként, hanem felelős szervezetként járjunk el, ki kell vizsgáltatnunk őt. Az első röntgeneken már túl van, még vár rá vérvizsgálat, neurológiai vizsgálat és mindenféle tesztek, továbbá egy MR.

A nem olyan régen érkezett Dödölle életéért is küzdünk, mert sajnos tiszta takony, alig kap levegőt, s mivel csont sovány, így nincsenek tartalékai sem. A láztól kiszárad, kedvetlen, nem eszik. Nála kértünk szopornyica-tesztet a biztonság kedvéért, illetve bakteriológiai vizsgálatot, amelynek eredményeként váltani is kellett az antibiotikumot, de sajnos nem vagyunk túl a nehezén, de amíg ő nem adja fel, mi nem tehetjük meg. (Dödölle szopornyica-tesztje pozitív, a kutya jelenleg az életéért küzd.)

Végezetük pedig maradnak a "szokásos" tennivalók, az oltások, chipezések, ivartalanítások, vérvételek, mindenféle apró-cseprő egyebek, amelyeket a gondozásunkba kerülő "egészséges" tacskók és tacskó keverékek esetében kell lebonyolítanunk.

Ahhoz, hogy a többségében állatorvosi, de ehhez kapcsolódóan egyéb, jellemzően kutyapanziós, parazita ellenes szerekre vonatkozó állatgyógyászati költségeinket ki tudjuk fizetni, szeretnénk segítséget kérni támogatóinktól, olvasóinktól, barátainktól, a tacskós közösségtől. Akár 500 Ft is hatalmas segítség nekünk, hiszen ha sokan adnak, akkor a felhalmozott tartozás rendezhetővé válik.

Kérünk titeket, hogy tiszteljetek meg minket a támogatásotokkal, működésünk alapját jelenti az odafigyelésetek. Az utalásokat a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000
számú bankszámlájára várjuk. A megjegyzésbe kérjük írjátok bele: TACSKÓ ORVOS.

A beérkező adományokról ebben a bejegyzésben beszámolunk! Köszönjük!

---------

Sajnos a bejegyzést bővítenünk kell kettő új beteg kutyával. Az egyik Kukorica, aki nem olyan régen került a gondozásunkba, s lekaranténoztattuk, kapott oltást is, majd további majdnem két hetet vártunk, hogy minden rendben van-e. Most döntött úgy, hogy nincs rendben, ő is kidőlt, valószínűsíthető az ő esetében is a szopornyica. Nagyon el vagyunk keseredve, különösen, mivel őt egy kevésbé rutinos, gyermekes családban helyeztük el átmenetileg, ahová még egyeztetetten sem vittünk volna beteg kutyát. Így alakult, de szörnyű érzés és nagyon kell Kukoricának is drukk, hogy felépüljön.

Szintén Székesfehérvárról érkezett Tojás, a fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó szuka, aki csont és bőr, illetve a hasa feltelik folyadékkal. Ez utóbbit valószínűleg súlyos szívprobléma okozhatja, így most megkezdődött a kivizsgálása és a biztonság kedvéért jelenleg kórházban van. Tojás egy kedves, bújós, kooperatív, csóválós kutyalány, reméljük, hogy tudunk neki olyan életet biztosítani, amelyben ő is gondtalanul és veszélyek nélkül tudja élni az életét.

-------------

Köszönjük az adományokat, melyekből az állatorvosi tartozásokat igyekszünk fizetni! Tudjuk, hogy közhely, de sok kicsi tényleg sokra megy és így sok "kicsin" segít is!


B. Lilla - 2.000 Ft
N. Tímea - 1.500 Ft
L. Mónika - 3.000 Ft
K. Ottóné - 1.000 Ft
R. Tímea - 500 Ft
K. Orsolya - 2.000 Ft
M. Andrea Mónika - 3.000 Ft
Dr. R. Kornélia - 2.500 Ft
N. Tünde Lívia - 1.000 Ft
H. Anikó - 1.500 Ft
K. Györgyné - 1.000 Ft

-----------

Sajnos időközben Dödölle és Kukorica meghaltak. Hiába a kezelések, az odafigyelés, elveszítettük a harcot a szopornyicával szemben, amely most nem úgy jelentkezett és nem is azokat a tüneteket hozta, amelyekkel általában együtt jár.

Kukorica ideiglenes befogadói átvállalták Kukorica teljes kezelési költségét, amely tetemes összeg volt, szeretnék nekik külön köszönetet mondani és egyben nyilvánosan is bocsánatot kérni, mert tudottan soha nem helyezek el senkinél beteg kutyát, ráadásul Kukoricát lekaranténoztattuk, beoltattuk, még utána is várt... Érthetetlen.

Nektek köszönhetően Dödölle 50.000 Ft-os állatorvosi számláját ki tudtuk fizetni, illetve még régebbről Balett tartozása is rendezésre került. Narnia költségeit akkori ideiglenes befogadója, mostanra gazdája, Fene kifizette, neki is hatalmas köszönet. Egyszerűen nem is tudom kifejezni, amit érzek, hogy egy picit el tudunk a segítségetekkel mozdulni, hogy fogynak a kifizetetlen számlák!

Az új adományozók:

Z. Erika - 1.000 Ft
B. Anita - 2.000 Ft
N. Iringó - 50.000 Ft
Sz. Eszter - 6.000 Ft
Gy. Zsuzsanna - 2.000 Ft
S. Nikoletta - 2.000 Ft
M. Dóra - 4.000 Ft
V. Kinga - 10.000 Ft
Dné D. Viktória - 1.000 Ft
Sné Dr. László M. S. - 3.000 Ft

Megköszönjük, ha segítetek továbbra is és kérjük a drukkokat Tojásnak, mert sajnos amellett, hogy a vére hemolizált, emiatt vérátömlesztést kellett kapnia, sajnos a véreredménye alapján az is kiderült, hogy babéziás. Valahogy nem vagyunk sikerszériában. Nagyon nem. De a támogatásotok erőt ad. El sem hiszitek, hogy mekkorát! Köszönjük!

--------------------------------------

Tojást megnézte egy ultrahang specialista, illetve konzultáltunk belgyógyász szakorvossal is. A szíve rendben lévőnek tűnik, viszont az összes problémáját valószínűleg a babézia okozta, most szétesőben van a vére, de kapja az Imizolt, szteroidokat és mindenféle egyéb kiegészítőt, s reménykedünk az életben maradásáért.

Új adományok is érkeztek, fantasztikusak vagytok!

N. Bernadett - 500 Ft
E. Dóra - 3.000 Ft
G. Noémi - 5.000 Ft
T. Judit és férje - 3.000 Ft
R. Judit - 2.000 Ft
L. Mónika - 5.000 Ft

Köszönjük!

11 új kutya, 2 gazdis - a 2. hét egyenlege

Nagy levegő és nekikezdek a beszámolónak erről a hétről is, de előre szólok: hosszú lesz. Működésünk során még soha nem érkezett egy hét alatt ennyi felnőtt kutya a gondozásunkba és őszintén szólva nem is feltétlenül bírnánk ezt az iramot sokáig - s itt az anyagiak csak egy részt képviselnek, összeszervezni, ennyi kutyát mozgatni, az eltérő státuszban lévő állatorvosi dolgaikat kezelni, egyeztetni, hirdetni rendkívül nehéz úgy, hogy mindannyian, akik a fajtamentésért ténykedünk munka mellett tesszük azt, ráadásul nagyon kevesen is vagyunk. De ez most itt csak mentegetőzés, mert valójában ezt a hetet messze az elvárásokon felül teljesítette a csapat, amiért hatalmas köszönet illet meg mindenkit, aki segített!

11 kutyánk érkezett, igyekszem szőrtípus szerinti bontásban a nagyközönség elé tárni őket, de tessék figyelni, mert kikérdezem ám! ;)

Az előző heti beszámolóban már beharangoztam, de akik követik a napi híradásainkat, már amúgy is tudják, hogy újabb demodexes törpe tacskókkal bővült a Futrinka Egyesület tacskó fajtamentésének csapata. Ők sajnos a rövid szőrűeken belül is az extra rövid szőrt képviselik egyelőre. Hálás vagyok a fuvarosoknak, akik elmentek értük Észak-Magyarországra, az állatorvos csapatnak, akik összeállították a kezelési tervet, és természetesen az ideiglenes befogadóknak, akik nélkül ezek a kutyák nem kerülhettek volna a gondozásunkba, ami ki tudja, hogy az ő életük szempontjából mit jelentett volna.

A mostani "szőr erős" csapatban kettő kan és egy szuka törpe tacskó jött, majd számukra is új gazdát kell keresnünk tehát, de előbb gondoskodnunk kell arról, hogy újra egészséges, játékos tacskók lehessenek. Ez a betegség elvette a gyermekkorukat, megtanította nekik a fájdalmat, az elviselhetetlen viszketést, úgyhogy most kell nekik bepótolniuk mindent, ami eddig kimaradt.

Narnia Fene és kutyái idegeit borzolja pakolászásával, száguldozásával és renitenskedésével, közben pedig egy aprócska hercegnő, akire nem lehet haragudni, ezt pedig ő is pontosan tudja, így lelkesen veti bele magát az újabbnál újabb kalandokba. Narnia mindenkit a mancsocskája köré csavar. Hivatalosan nem marad Fenééknél, így párhuzamosan keressük számára a tökéletes gazdit. De csak azt.

Lestyán lehet, hogy nem fajtatiszta, a szőre alapján inkább azt mondanám, hogy egy rövid szőrű és egy hosszú szőrű törpe tacskó nászából jöhetett létre, mert dinamikus vörös és a szőrszálak is hosszabbak, mint lenniük kellene egy rövid szőrű tacskó esetében, viszont nem elég hosszúak ahhoz, hogy azt mondhassam: Lestyán egy hosszú szőrű tacskó. Szóval valami köztes kutya. Szobatiszta, barátságos, de kicsit félénk. Jobb sorsra érdemes.

Kálmos félénk, riadós, de gyönyörű, s azokkal, akiket ismer, már egyre nyitottabb és barátságosabb. Majdnem tökéletesen szobatiszta lett nagyon rövid idő alatt, más kutyákkal jól kijön, de a nagyoktól azért hajlamos megijedni. Hihetetlen kis figura, egy igazi szépség. Egyelőre még nem volt rá semmi érdeklődés, de ami késik... Ő gyönyörű és szépen szőrösödik a gondozásba vétel óta, úgyhogy a későbbiekben valószínűleg nem lesz vele gond, csak az élete indult kicsit döcögősen, de mi ott voltunk, szerencséjére!

Percelt Tököl közelében találták, szóltak, mi visszaigazoltuk, hogy átvesszük, de mire mentünk érte, már nem volt sehol, pedig bezárták. Aztán újra felbukkant és akkor tényleg a gondozásunkba tudott kerülni, nagy-nagy mázlistaként ideiglenes befogadóhoz. Az hamar kiderült, hogy Percel korábban nem nagyon volt más, mint egy kerti kutya, egy élő riasztó. A pórázon sétálás sem igazán ment neki, de a lépcsőház, a lakás egészen elriasztották. Befogadója türelmének köszönheti, hogy semmit nem kellett elsietnie, szép lassan ismerkedhetett meg mindennel, s így Percel nagyon jó tanulónak bizonyult, hamar megértette a lakás rejtelmeit, megtanulta a szobatisztaságot, s elfogadta a forgalmat, nem rémült már halálra egy zajosabb autótól vagy busztól. Az eredeti gazdáját kellett az első 14 napban keresnünk, bár egyedi azonosítója érkezésekor nem volt. (Nem is kereste senki.)

Béninek egy netboard fórumos állatvédő kért segítséget, mert egy vidéki településen kóborolt rendszeresen, s bár az ottaniak etették, a hidegek beálltával ez nem volt már számára életbiztosítás. Az egyik korábbi örökbefogadónk vállalta Béni fuvarját és átmeneti elhelyezését, de aztán Béni nem töltött náluk túl sok időt: a tragikusan hirtelen elhunyt Racsni kutya gazdái vették őt magukhoz.

Az öt rövid szőrű tacskó után jöhetnek a hosszú szőrűek, mert bár ők az átlagosnak tekinthető "tacskó populációban" relatíve kevesen vannak, mi ezen a héten erre elég erőteljesen rácáfoltunk. (Számomra mindig olyan hihetetlen, amikor a hosszú szőrű tacskókat valaki spániel keveréknek vagy egyéb mixnek hiszi. Valahogy a hosszú szőrű tacskó, mint olyan, nem nagyon ment át a köztudatba.)

Elsőként bemutatom Maját, aki ugyan nem fajtatiszta, de egyértelműen voltak tacskó ősei és utolsó idős vemhesként kóborolt Eger utcáin. Szerencsére sikerült neki az ózdi állatvédők segítségével befogadót találni, s Maja áteshetett az ivartalanításon. Sokáig nem kellett töprengenünk, hogy utána mi legyen Majával, mert villámsebesen beépült befogadó családjába, ahonnan már nem megy sehova. Igazi sikertörténet!

Szeklice egy hét éves, tenyésztésből kivont hosszú szőrű standard tacskó szuka. Kiegyensúlyozott és barátságos, jól kezelhető és bár valószínűleg korábban nem élt lakásban, villámsebesen alkalmazkodott, szobatiszta, nem rombol, más kutyákkal jól kijön és bár kergeti a cicákat, de nem bántja őket.

Keltike egy fiatal hosszú szőrű törpe tacskó szuka, aki megérkezett és úgy döntött, hogy tüzelni kezd. Szerencséjére ideiglenes befogadója vállalta őt így is, a korábban tőlünk örökbefogadott Omarnak pedig meg kell barátkoznia a helyzettel. Keltikére azonnal érkezett is egy nagyon ígéretes jelentkezés: egy korábbi örökbefogadónk, akinél egy fekete-cser hosszú szőrű tacskó kan, Csipesz él, szeretné majd magukhoz venni Keltikét. Addig pedig folyamatban van Keltike felzárkóztatása a civilizált kutyalét alapszabályaiból, mert nagyjából semmit nem ismer: a póráztól retteg, az emberek társaságát nem keresi, illetve nem tudja azt sem, hogy mit jelenthet a szobatisztaság. Szerencsére a kutyatársaságot ismeri és így hamar megtalálták a közös hangot Omarral is. Persze a család macskája azért biztos, ami biztos, rajtuk tartja a szemét. Én meg is értem...!

Sárma szintén egy fiatal-felnőtt hosszú szőrű törpe tacskó szuka, aki a szocializációját illetően egy fokkal jobb, mint Keltike. Ő az általa ismert emberekkel barátságos, de idegenekkel nehezebben köt ismertséget, gyorsan tanul és érdekli a körülötte lévő világ, emellett van tehetsége a ruha, ezen belül is különösen a cipő átalakításhoz... Ideiglenes befogadónál zárkózik fel ő is, sajnos bőven van mit bepótolnia.

Tupac a hosszú szőrű csapat egyetlen kanja, szintén fiatal és szintén törpe. Ő is meglehetősen félős és bizalmatlan volt, de ideiglenes befogadóinál nagyon gyorsan feloldódott, s megmutatta, hogy milyen egy szárnyait próbálgató művésszel egy fedél alatt élni. Ő nem a textilipar irányába mozdult, mint Sárma, Tupac számára a különleges  lehetőséget a papírok, ezen belül is a dossziék tartogatták.

Végezetül pedig átnyergelek a szálkásokra. Aki az ujján számolta az érkezőket, most ért az ujjai végére, tehát már csak a ráadás jön, aki nem más, mint Rezső. Ő egy 4-5 év körüli szálkás szőrű tacskó kan, aki a debreceni gyepmesteri telepről került a gondozásunkba. Kiegyensúlyozott, jó idegrendszerű  kutya, szobatiszta, barátságos, mindenkivel korrekt kapcsolatot alakít ki és nem ijedezik feleslegesen. Kan kutyákkal viszont hajlamos kekeckedni. Érkezése után ő egyből ivartalanításon esett át, így gyakorlatilag azonnal örökbefogadhatóvá is vált. Más kérdés, hogy egyelőre senki nem akarta őt a családjában tudni. De majd eljön az ő ideje is. Remélem.

A sok érkezővel szemben mindössze  kettő kutyánk talált gazdára, ők sem Magyarországon. Szervezetként új, de tagjait tekintve régi együttműködő partnerünk a németországi Jagdgefahrten e.V. Ők vadászkutyák számára biztosítanak új lehetőséget, elsődlegesen magyar és német vizslákra fókuszálnak, de a vadászkutyák körébe a tacskók is beleférnek, így egy-egy kutyát segítenek hirdetni, főként azokat, akik számára nem látunk sok esélyt arra, hogy belföldön gazdára találjanak.

Mamusz egy idős szálkás szőrű tacskó szukaként nem számíthatott arra, hogy tolakodjanak érte az örökbefogadók, pedig ő tökéletes kutya: szobatiszta, jókedélyű, agilis, más kutyákkal maximálisan kompatibilis. Úgy volt, hogy ideiglenes befogadóhoz költözik, de hamar végleges otthonná vált a család.

Csücsök egy idős hölgy kutyája volt Kuksival együtt. Nem sokat tudott a világról, de nálunk mindent megtanult, s az utazás előtti időszakot ideiglenes befogadónál tölthette, ahol további praktikus ismereteket szerzett. Mostanra ő is boldog gazdis kutya, aki a hírek szerint felássa fél Németországot. Reméljük, hogy nem a visszavezető utat keresi.