Végre gazdához is adtunk kutyát! (A 31. hét)

Az elmúlt időszakban leginkább a befelé áramló kutyákról tudtam beszámolni, ami egyébként tipikus a nyári időszakban. Talán hihetetlen, de ez minden évben így van, a nyári hónapokban lényegesen nagyobb a mentett kutyák aránya, mint az örökbeadottaké, de ezen a héten egy icipicit talán megfordult a trend, ami mérhetetlen örömmel tölt el, hiszen munka mellett bőven elég egyidőben 10-15 védenc ügyeit fejben tartani, szervezni.

Ettől függetlenül lett új kutyánk, hiszen Willnek már nem adott több időt a család. Idős gazdája otthonba került, s a kutya rájuk maradt, de ők - bár Will szobatiszta és igazából problémamentes - nem tudták megtartani. Hirdették, senki nem jelentkezett, így felmerült az altatás gondolata, hiszen egy nyolc éves ebet, legyen az akár fajtatiszta, akár keverék nem olyan könnyű gazdához juttatni. Egy tagunk talált rá a hirdetésre, s Will megmenekülhetett. Sajnos ideiglenes befogadót nem találtunk számára, így lakásból a kennelsoron találta magát. Kevés vígaszt nyújthatott számára, hogy az élete megmaradt, mert mindene, a gazdája, a kényelme, az otthona hátramaradt.

Szintén gazdától érkezett Panina, aki viselkedési problémái miatt nem maradhatott. Pórázon más kutyákat támad, illetve nem szobatiszta. Szerencsére ideiglenes befogadójánál minden kutyával tökéletesen kijön, az emberekkel való kapcsolata jó, könnyen tanítható, ebből fakadóan, ha hozzáértő gazdához sikerül őt elhelyezni, minden gond orvosolható. A szobatisztasággal befogadóinál nincs problémája, az is igaz, hogy kertes ház lévén többször ki tud menni a dolgát elintézni. Panina az érkezésekor átesett az ivartalanításon, így a rossz élményeket rögtön maga mögött is tudhatta.

Nem ő volt az egyetlen, akinek erre a hétre ivartalanítási műtétet szerveztünk. Vérvizsgálat és szívultrahang után megtörtént az ivartalanítási beavatkozás Iringónál, Bárónál és Sziporkánál is, akin egyben egy fejplasztikát is elvégezte, az őt elcsúfító, akkor még ismeretlen eredetű bőrképletek jelentős része eltávolításra került. A szövettan később igazolta azok jóindulatúságát, de azt is megtudhattuk, hogy akut gyulladásban volt a terület, így nem tettünk rosszat, hogy nem hagytuk a kicsilányon őket.

Az ivartalanítódók táborát erősítette a felemás szemű, különleges színű Csocsó is, aki ezen a héten gazdához is költözött. Békés megyébe tette át a székhelyét szerető új otthonába. Beának köszönjük, hogy ideiglenesen befogadta őt, nagyon jó helyen tölthette gazdira váró napjait is.

Potyol hosszú ideig nem kellett senkinek, pedig fiatal, agilis, kedves, gyakorlatilag tacskós szemmel problémamentes kutya. Ezen a héten rámosolygott a szerencse és mostantól Ócsán, egy tacskó hölgy mellett éli világát.

Csoki pedig majdnem gazdás lett, ehelyett nyert egy egész napos fuvarozást velünk, de nem hisszük, hogy ezt bánta volna. Úgy volt, hogy Ausztriába utazik, mindent előkészítettünk, s már az átadási helyszínre indultuk, amikor jött a telefon, hogy a gazdijelölt meggondolta magát, így Csoki nem megy sehova. Nekünk viszont már az ő átadása utánra is fix programunk volt - Csocsó és Potyol örökbeadása - így Csoki velünk tartott a jeles napon, amelyet egy útmenti vendéglőben elköltött ebéddel koronáztunk meg. Imola pedig visszakapta ideiglenes védencét, akit előtte sűrű könnyekkel elbúcsúztatott. Az élet kiszámíthatatlan.

Mit esznek a "tárnokiak" meg a 22, ami nem csapda

Egyesületünknek nincs menhelye, egy tárnoki kutyapanzió területén bérelünk kenneleket, kutyáink egy része, akik számára nem találunk ideiglenes befogadót, ott él. Nem csak tacskók, hanem magyar vizslák, német dogok és az alap tevékenységi csoporthoz tartozó, "esélytelen" keverékeink is. A panziódíjat minden hónapban elő kell teremtenünk, mint ahogy a kutyáinkat ellátó alkalmazottunk, Laci bérét is. Ez a két fix tétel már önmagában is havi közel 500.000 Ft kiadás egyesületi szinten, így az élelmezést igyekszünk adományokból biztosítani, amelyhez a Récsei Centerben lévő Fressnapf Áruház is segítséget biztosít: a náluk elhelyezett adománygyűjtő urnában a mi védencienk számára lehet kutyaeledel adományt hagyni, emellett lehetőséget biztosítanak adománygyűjtő napok szervezésére, melyre a 22. héten is sor került. Ennek eredményeként közel 278 kg száraztáp gyűlt össze, amit KÖSZÖNÜNK. A kevésbé jó minőségű száraztáphoz prémium tápot vásárolunk, így a kettőt összekeverve egy közepes, a kutyáink számára jól emészthető, feldolgozható élelmet kaphatunk. Ehhez keverjük a folyadékot és a konzervet.

Most alacsonyabb minőségű száraz tápból "jól állunk", de hiányt szenvedünk prémium tápból, illetve most extrém módon fontos lenne, hogy konzerv adományt gyűjtsünk, mert teljesen elfogyott minden, s enélkül a kutyáink többsége a száraztápot sem enné  meg, vásárolni pedig sajnos nem tudunk. A következő gyűjtögető napra 2011. július 9-én, szombaton kerül majd sor a Récsei Center Fressnapf Áruházában, ha bárki segítene, ott tud számunkra akár 1-1 konzervet is felajánlani, vásárolni. Ha valaki máshogy, máshol adná át a konzervadományát, kérjük, hogy egyeztetés miatt írjon az info@futrinkautca.hu e-mail címre. Köszönjük!

A 22. héten az általános gyűjtés, hirdetések és a túlélési stratégia csiszolgatása mellett tacskós szempontból egy történés volt: Potyol átesett az ivartalanításon, így már semmi sem akadályozhatná meg, hogy gazdához költözzön. Talán csak az, hogy nincs rá érdeklődés...

Kerek héten kerekedtünk, avagy a fekete-cserek (a 20. hét)

Az elmúlt hetek előkészítő munkálatai után a 20. hét tacskós szempontból eléggé kereknek tekinthető, hsizen történt benne minden, ráadásul az a minden is meglehetősen intenzíven. Akár azt is mondhatnám, hogy a hét a fekete-cserek jegyében telt, merthogy belőlük sikerült a legtöbbet begyűjtenünk...

Az ajkai gyepmesteri telepről altatás elől került a gondozásunkba Potyol, a fiatal-felnőtt rövid szőrű tacskó (keverék?) kanocska. Potyol tündéri, nagyon kedves, ragaszkodó, aprócska kutya, aki jelenlegi ideiglenes befogadójánál, IldiH-nál lakásban él. Kutya- és macskakompatibilis. Oltva, chipezve, ivartalanítását követően fogadható örökbe.

A bonyhádi gyepmesteri telepről érkezett Ricky, a szintén fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó (keverék?) kan, aki tele van élettel és jókedvvel, de nem hiperaktív: figyelmes, tanulékony kutya. Őt most panziós helyen tudtuk elhelyezni, de reménykedünk abban, hogy hamarosan révbe érhet az élete, s legalább ideiglenes befogadót találunk számára.

Johanna, a rövid szőrű tacskó keverék szuka szintén a bonyhádi gyepmesteri telepen várakozott. Az ottani állatvédőknek köszönhetően ő már ivartalanítva került hozzánk, így csak egy oltást, illetve az azonosító chipet kell megkapnia, hogy készen álljon az örökbeadásra. Mivel jelenleg kicsit köhög, így most mindennel várni kell egy picurkát, de addig is hódítgatja ideiglenes befogadói szívét.

A gyömrői Szomorú Szív Alapítványtól érkezett két rövid szőrű tacskó (keverék?) kan kutya, akiket gazdáik adtak le a menhelyre. Kalmár a megfontoltabb, higadtabb, de sokkal érzékenyebb is. Mindenkivel jól kijön, kutyákkal sem kekeckedik, aki kevésbé pörgős kutyát szeretne, vele mindenképpen jól jár. Jelenleg panziós elhelyezést tudtunk csak számára biztosítani.

Révész Kalmárnak sok tekintetben az ellentéte, jön-megy, intézkedik, kiváncsiskodik, s bár nem kötözködő természet ő sem, azért valakit sikerült magára haragítania, s ezt majdnem a szeme bánta. Az utolsó pillanatban került állatorvoshoz, ahol azonnal megoperálták. Most sűrűn csepegtetni kell a szemébe, s csak reménykedünk, hogy fel fog épülni teljesen és megmaradhat a sérült szeme is. Kérünk mindenkit, hogy drukkoljon Révésznek, illetve számára ideiglenes befogadót is keresünk, ahol vállalnák a szemkezelését, mert most panziós elhelyezést tudtunk csak számára biztosítani.

Bár befogadót nem találtunk az itt is hirdetett tacskó keverék testvérpár számára, de sajnos az idős gazda állapota miatt nem nagyon lehetett várni: megérkezett hozzánk Picur és Bodri. Picurt viselte meg jobban a változás, nehezebben nyit, de amúgy barátságos, ragaszkodó és kedves, "tacskósabb" keverék szuka, kb. négy éves.

Bodri amolyan "van tacskó is benne" típusú keverék, tele jóindulattal és szeretettel. Mindenkivel barátságos, imádja, ha simogatják, abszolút kutyakompatibilis és nálunk már arra is rájött, hogy labdázni jó. Egy csupaszív jószág. Ha valakinek van egy kertes házas rokona, aki szeretne két bohócot, s be is engedné őket a házba, ne fogjátok vissza: mindketten gazdát keresnek, s nem csak együtt. Oltva, chipezve, ivartalanításukat követően fogadhatók örökbe.

A hét hírét a beszámoló végére hagytam, mert még el sem merem hinni, de ördögfajzat Gaussunk úgy tűnik, hogy megtalálta az igazi, neki való családot. De még csak csendesen mondom...

Lőrinc bácsinak el kellett hagynia érdi befogadó családját, mert nem sikerült megtalálnia a hangot a nyulakkal. Ismerkedési törekvéseinek a család férfi tagja igyekezett gátat szabni, de Lőrinc megharapta. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egyrészről nem kellett azonnal repülnie a mi öntudatos nyúllikvidátor "hősünknek", másrészről pedig, hogy vivaro vállalta az ő átmeneti pesztrálását az előzmének ismeretében is és úgy, hogy hangsúlyoztuk: Lőrinc bácsiért előtte sem volt tolakodás, valószínűleg utána sem lesz. Köszönjük!