A 49. hét - a helyzet változatlan

Bár rengeteg dolog történt, valójában mégsem történt semmi. Sajnos nem mondható el, hogy védenceinkért hosszú tömött sorokban állnának sorban az őket örökbefogadni szándékozók, így pedig meglehetősen nehéz az állatvédő dolga: látja, hogy hány kutya van még bajban, akiken tudna segíteni, de nem tud, mert nincs több rendelkezésre álló helye. A helyhiány enyhítésében nagy segítséget jelent az ideiglenes befogadók által felajánlott gondozás, a tacskók esetében az ideiglenes befogadás egyben azt is jelenti, hogy a szerencsés védenceinknek nem kell hidegben, a bérelt kennelsoron várniuk gazdisodásukra, hanem családban tehetik azt. Persze előfordul, hogy egy-egy ideiglenes befogadó elbukik, mint ahogy történt ez a héten is: Kacska Manfrédot ugyanis örökbefogadták átmeneti gondozói minden rosszasága és őrült-tacskósága ellenére. Nem hittük, hogy még ebben az évben ilyen jó hírt közölhetünk, de drukkolunk Manfrédnak, hogy minden rendben menjen vele az új családjában és hogy élete végéig boldog kanapékutya lehessen.

Egyben szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak azoknak az ideiglenes gondozó családoknak, akik egy-egy kutyánk számára átmenetileg szerető otthont biztosítanak.

A váci gyepmesteri telepről hozzánk került tacskó keverék testvérpár rövid szőrű tagját, Cihát szintén sikerült családban elhelyezni addig, amíg gazdára nem talál és reményeim szerint testvére, Pendely is követi majd a példáját a közeljövőben. Természetesen ettől még Ciha is ugyanúgy gazdát keres, mint a többi, nem Tárnokon állomásozó védencünk: Ganga, Gobbi és Mandula is.

A tenyésztőtől átvett szálkás szőrű törpe tacskó kan, Chili átesett az ivartalanításon, így befogadó családja véglegesen megtarthatja őt. Hamarosan megyünk látogatni hozzájuk is.

A hetet még egy jó hírrel zártuk: Zuzu gazdái ugyanis úgy döntöttek, hogy mégis maradhat náluk a kutya, mert a tanácsok alapján úgy tűnik, hogy változik, méghozzá pozitív irányba a kutya és a köztük lévő kapcsolat. Mindenképpen tartjuk a kapcsolatot a jövőben is, de őszintén reméljük, hogy a türelem és szeretet meghozza a gyümölcsét és Zuzunak soha nem kell többé új családot keresnie.

Repül az idő - a 47. hét

Az előző heti beszámolót azzal zártam, hogy Mandula előkerült. Még most is összeszorul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy elveszett. Egy városi rutinos vagány esetében is nagy az esély a balesetre, de egy ingerszegény környezetben nevelkedett, félénk kutyánál tényleg csodának gondolom, hogy néhány apróbb karcolással megúszta. A reszkető kutyából persze mára egy sokkal nyitottabb, kedvesebb, de még mindig bizonytalan kutya lett új ideiglenes befogadójánál, viszont cserébe nem is szeret "egyedül", emberi felügyelet nélkül maradni, ami viszont a társasház lakóinak idegeit borzolja. Semmi sem egyszerű, hát még az élet! - mondhatnánk.

A múlt hét nagy jelentőségű történése Muráti Lili gazdához költözése volt. Lili határozottan a problémás, nehezen örökbeadható darabok számát erősítette, nem is reménykedtünk abban, hogy ilyen, viszonylag rövid idő alatt kaphat egy esélyt. Veresegyházon egy másik kutya mellett tölti mindennapjait, szépen alakul a kapcsolata a gazdákkal és csak remélni merjük, hogy már nem lesz több változás az életében.

A gondozásunkba került Mokka, vagyis most már Chili, az egy év körüli szálkás szőrű törpetacskó kan, aki egy korábbi védencünk gazdájának köszönhetően azonnal ideiglenes befogadóhoz kerülhetett. Nem tudom, hogy hol gyakorolta ez a pöttöm a csábítás művészetét, de jó esélye van arra, hogy az ivartalanítását követően mostani befogadó családjában véglegesedhet is.

A váci gyepmesteri telepre adták le Cihát és Pendelyt, a két 8-10 hónap körüli tacskó keverék szukát. Pendely a szálkás szőrű, Ciha a rövid szőrű kettejük közül. Mindketten kedves, aranyos, barátságos jószágok, akik most egy panzióban várják, hogy eljöjjön számukra az ideális gazda. Hamarosan megtörténik az ivartalanításuk is, utána már semmi nem tarthatja őket vissza attól, hogy szerető családba költözzenek, hiszen oltásaikat, chipjüket érkezésük napján megkapták.

Kacska Manfréd, a hiperaktív ördög egy önkéntes családnak köszönhetően vasárnaptól már melegben alszik, mert ideiglenesen befogadták. Annyit már lehet tudni azóta Manfrédról, hogy rettentően élvezi a kanapét és hogy szerencsére szobatiszta. Köszönjük szépen a segítséget!