A tacskó és az agility

Kezdhetném azzal, hogy pro és kontra vannak érvek arra vonatkozóan, hogy lehet-e egy tacskónak agilityzni. Az ellenzők jellemzően a sérülékeny gerincet állítják a kritika középpontjába, ami igaz is, de okosan űzve ezt a sportot hosszú gerincű kedvencünk sem lesz nagyobb veszélynek kitéve, mint inkább agilityre termett társai, ellenben nagyon jó, közös szórakozást nyújt gazdának és kutyának egyaránt.

Madzag egy korábbi védencünk, kölyökként került a gondozásunkba (akkor még Cingrófnak neveztük őt). Debrecenbe, egy labrador szuka mellé került és miután gazdája a labradorral is sportolt, így természetes volt számára, hogy Madzag is betanul. Természetesen az ugró akadályoknál egy tacskó nem a labradorok méretét kell, hogy átugorja, minden akadály az adott egyed igényeinek megfelelően kerül beállításra, hiszen nem az a cél, hogy a lehetetlent próbálják elérni a versenyzők, hanem hogy gazda és kutya együtt dolgozzon a pályán, egymásért, egymásra figyelve, megfelelő koordinációval és ritmusban. A pályán a kutya a gazda által irányított, így a sport segít egy erősebb kötődés kialakításában, a rezdülés szintű információk átadásában, értelmezésében.

Ugyan azt nem állíthatom, hogy csak az agilityző tacskó és gazdája között alakul ki tökéletes együttműködés, de hiszem, látom, hogy ez a sport nagyon sokat segít abban, hogy egy alapfokon képzett, mozogni szerető ebbel tartalmas és aktív órákat tölthessünk együtt úgy, hogy az nem csak számára, hanem számunkra is örömet jelentsen. Még akkor is, ha nem nekünk kell átrepülnünk az akadályok felett.

Egy videó Madzagról, érdemes megnézni: http://www.youtube.com/watch?v=sy6VRBrOfWU

Néhány régi védencünkről...

A kiskunfélegyházi gyepmesteri telepről mentett, mára már gazdis Csörnöcünk, aki valójában Dorka, levizsgázott nyomon, 92 pontos eredménnyel. Csörnöc és ideiglenes befogadóból lett gazdája, Bogi sokat küzdöttek együtt és néha egymással is azért, hogy mára egy ilyen irigylésre méltóan okos kutya váljon a kutyából. Csörnöcnek valószínűleg nem volt felhőtlen a kölyök- és fiatalkora, erre férfiaktól való félelme is utalt. Bogival a viselkedésbeli problémák csiszolása mellett iskolába is jártak, járnak. Gratulálunk a sikeres vizsgához és a további tanulmányokhoz kitartást kívánunk!

Pipetta, a tacskó keverék szuka 2008-ban került a gondozásunkba az Illatos útról. Sajnos rossz szíve miatt emlődaganatait nem lehetett megoperálni, így nem is nagyon hittük, hogy neki is eljön majd az igazi gazdi. Szerencséje volt, mert Németországban figyeltek fel rá, ahol azóta is boldogan él és időközönként egy-egy képpel beköszön.

Thonet néni is jól viseli magát. Természetesen ahhoz képest értve, hogy veterán létére (kb. 17 éves) nem olyan régen átesett egy műtéten és egyre másra jönnek elő a bajok. Örökbefogadói és istenítői: a PiciBorzas-lányok mindent megtesznek, hogy Thonet néni idős napjai tökéletes harmóniában és szeretetben telhessenek. Nélkülük már valószínűleg nem is élne ez az etyeki öreg hölgy.

Fagyal idei mentvény, egy tenyészet "leselejtezett" tenyész szukájaként került a gondozásunkba. Zala megyébe költözött gazdához, ahonnan úgy volt, hogy vissza kell térnie, mivel a gazdi külföldön kapott álláslehetőséget. Aztán a sors úgy hozta, hogy a gazdi nem ment sehová és Fagyallal, a hepciás szépséggel együtt maradhattak. Azóta már van egy óriás társa is egy német dog személyében.

Suzy a szentendrei Árvácska menhelyről költözött közvetítésünkkel Németországba. Gazdái a nyaralós képekből válogattak, hogy beszámoljanak közös boldogságukról. Az idős tacskó keverék szukáért Magyarországon sajnos nem volt érdeklődés, de ő is megtalálta a számára tökéletes családot.

Cingróf, aki most már Madzag debreceni lakos lett és két fekete szépséggel (egy labradorral és egy mindig mosolygós gazdi-lánnyal) osztja meg életét. A hétvégén agility versenyen vett részt, ahol sajnos nem ért el dobogós helyet, de nagyon jól érezte magát, hiszen mozoghatott, társaságban lehetett. (Cingróf három testvérével még babaként került a gondozásunkba.)

Racsni, a paksi menhelyről sérülten átvett tacskó-terrier keverék pedig már négy hónapja van gazdánál. Ebből az alkalomból örvendeztetett meg minket az új fotóval. Jó látni az ő boldogságát és tudni, hogy mennyire szuper helyet fogott magának.