Volt védenceink beköszönnek - ezért érdemes csinálni!

Mindig jó, ha egy-egy régebbi védencünk beköszön, az ilyen e-mailek, telefonok bearanyozzák a megfáradt, stresszel teli hétköznapokat, amikor valahogy semmi sem alakul úgy, ahogy az ember eltervezi és egyre több időt kell lecsípni az amúgy is kevés családra fordítható időből. Mi is elfáradunk.

Talán panaszként hangzik, és valójában az is: egyre több a mentendő kutya, vagy legalábbis egyre többről jut el hozzánk hír, többségük pedig azonnali megoldást igényel. Mi pedig nagyon igyekszünk, de egyikünk sem főállású állatvédő, munka, család, iskola, egyéb elfoglaltságok mellett kell helytállnunk. Egyesületi autónk nincs, a fuvarokat legtöbbször munka után vagy hétvégén intézzük saját gépjárműveinkkel, legtöbbször a benzinköltséget is saját zsebből finanszírozva. A telefonjaink is mind a magánkészülékeink, a hívásokat lopva a munkahelyen, ide-oda rohanva kezeljük, mint ahogy a védenceink ellátását is adományokból finanszírozzuk. Tévhit, hogy az állatvédők ezért pénzt kapnak az államtól - nem kapunk ilyen jellegű támogatást. Legfőbb bevételünk az adó 1%, de amire megérkezik a pénz, rendszerint már milliós adósságot görgetünk magunk előtt: a minőségi állatvédelem nem olcsó mulatság.

De vissza a védencekhez, mert ez a bejegyzés arról hivatott szólni. Az utóbbi időben páran visszajeleztek és úgy gondolom, hogy ezeket érdemes megosztani az olvasókkal, hiszen ezek szólnak leginkább arról, hogy miért is csináljuk, miért nem hagyjuk abba és választunk olyan hobbit, ahol nem függenek életek a döntéseinktől.

Fagyöngy a tenyésztőjétől került hozzánk, majd egy korábbi mentett tacskónk, Hercig mellé költözött Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe.

Elég jól haladunk a bepisi fronton. Lekopogom, hogy napok óta nem kakilt be, hurrá. Ennek örülök a legjobban. Éjszaka hál' isten napok óta nincs akció, alszik mindenki mint a tej. Akkor csurran be egy kis pisi ha boldogságos. Akkor nagy örömök közepette odaszalad egy sarokhoz, vagy valamelyik szék lábához és......... De kezdi venni a lapot, ha rászólok gyorsan abbahagyja. Reggel szépen megvárja míg összeszedem magam, na az igaz, hogy a fürdőszoba ajtóra rá rá próbálkozik, de ha rászólok, gyorsan leteszi a lábát.

Szerintem egy-két hét és meglesz a szobatisztaság dolog is.
Ma voltunk kontrollon az állatorvosnál. Jó hír, hogy másfél hét alatt hízott, közel egy kilót. Most 8,2 kg. Már nem állnak ki olyan élesen a csontjai, még vagy fél kilót hízik és a súlya rendben is van. Tüdő, szív szépen muzsikál, hangulata nagyon jó.
Szóval az első akadályok szépen átugorva.
Ma megkaptuk az útlevelet, a Futrinka egyesület nevéről levettük, a csip számot áttettük az enyémre.
Herczit is megmértük, ő 9.6kg neki egy egész kilót kell leadni. Mondjuk Fagyi élelmét is folyamatosan csökkentem. Most már csak naponta kétszer kap.
A szőre is szépen javul, tudod az a rőtes szőr, lassan elkezdett hullani, a hátán egy tíz centis sávban már látszik a szép fekete szőre, előjöttek a hárleqim foltjai is. Kiderült hogy az egész mellkasa olyan, És puha, nagyon nagyon puha. Olyan a tapintása, mintha a legfinomabb vattát simogatnád.
Szerintem ha látnád mennyit változott, el sem hinnéd hogy alig két hete hogy elhoztátok hozzám.
Jaa hallottam ugatni, nagyon gyenge, kis vicces ugatása van. Már megy Herczivel vagánykodni, de a szeme mindig rajtam van, ha füttyentek már rohan is.
 
A másik beköszönő exünk Troll, akit Budapest közelében találtak kirándulók. Ő is az Északi-Középhegységben talált végleges, szerető otthont. Az ismerkedés nem sikerült ugyan túl jól, mert Troll átlógott a kerítésen a szomszédba, ahol egy ónémet juhász kan lakik, de a gazdik mindent megoldottak.
 

Gondoltam beköszönök nektek így a nyár elmúltával ősz beköszöntével.Nagyon jól érzem magam új otthonoban ahová 2010. június 21-én kerültem. Vagyis elmúlt már három hónapja. Szerető gazdáimmal megéltünk már elég sok mindent. A kerítés bontáson át a biciklire való pattanásig, a fürdésig na és nem utolsó sorban a kiruccanásig pórázzal ami a legújabb story volt most a hétvégén gazdámékkal.

A kerítés bontással igaz még az elején(júniusban ) próbálkoztam, kerestem az utam és mentem volna vissza nagyon rékáékhoz de női gazdim megható szavai (amik arról szóltak kutyafülell hallgatva , hogy maradjak velük mert imádnak és szükségük van odabújós fejemre és reggeli puszijaimra amiket kapnak tőlem ) rádöbbentettek a maradásra, amit hozzáteszek nem bántam meg, mert amit egy gazdától meg lehet kapni azt én megkapok)kutyacsont-a fogtisztítós, vitaminok, meleg pléd, párna , szeretet, simogatás, puszik, stb...) úgyhogy kerítés bontás és menekülés azóta eszembe sem jut.
A fürdés ami nem volt túl jó. De női gazdim szereti ha tiszta vagyok így neki behódolva beadtam a derekam és a kezdeti nehézségek után, (hogy márpedig engem a kinti nekem kinevezett kádba akarnak fürdetni) elkezdődött a fürdés. Komolyan mondom először nem volt jó, (mindig ezt hallani:" neked lesz jobb drágám.... stb. ")aztán mikor megkaptam a jó kis masszírt na meg jó illata is volt a kutyasamponnak így aztán folytatódhatott a fürdés. De a legjobb az volt amikor vége lett és szerető gazdim ölébe voltam kb: 30 percig törölközőbe bebugyolálva , simogatva megtisztítva. Akkor már alig akartam ismét a földre kerülni.
Van egy-két kép fürdés után majd küldöm nektek!
 A mostani őszi hétvégén az udvaron való játszás a levelek, békák figyelgetése közben (békázni nagyon szeretek gazdim nagy "örömére") hallom hogy szólnak "megyünk sétálni". Gondoltam magamban , hogy "hova"?
Látom gazdim kezében vadiúj hám nyakörv ami ugye nem rángatja a nyakamat ide-oda jobbra-balra, már-már kezdtem megijedni hogy megint visznek engem valahova mármint el inenn a szerető otthonomból. Megint új gazdi és utazás áh, nagyon elkeseredtem. De aztán, amikor megláttam azt a pórázzsinórt amivel a Rékáék hoztak nem akartam menni.
Női gazdim, csak néz rám és mondja hogy menjek mert jövünk vissza hamarosan. Akkor elgondolkoztam, mivel még nem éreztem magam egyszer sem becsapva mióta velük vagyok, hát menjünk!!!!
A hám rámrakása után kapu kinyit és máris kint voltunk az utcán. Kedves kutyabarátaim akikeknek eddig csak a hangját hallottam,már láttam hogy várnak a kapunál a kerítésen belül. Én nem sokat gondolkodván gazdim megránottam és nyomás haverkodni. Szerető gazdim, vigyázott ám rám mert én csak mentem , mentem, puszilkóztam,vidámkodtam, elengedtem a hangom egyszóval kiengedtem magamból a gőzt. Szegény gazdim a séta végére eléggé elfáradt, mintha szaunába ült volna olyan volt a bőre, de azt hiszem ő is élvezte. Úgy kb: 20 perc múlva értünk vissza otthonunkba , nekem nem kellett kétszer mondani, hogy iszok-e. Egy jó pár deci víz lement a torkomon. Miközben pedig gazdim kifújta magát én az udvaron elheveredve csak ennyit mondtam magamban "Köszönöm ezt a két szerető, gondoskodó, imádnivaló gazdát, akiket nagyon szeretek és ők is negem"!!!!

Felpörögtek az események (a 37. hét)

Felcsillant a remény egy régebb óta a gondozásunkban lévő kutya számára, hogy gazdára találhat: Gausst ismerkedni vittük a belvárosba. Sajnos nem szerettek bele első látásra az amúgy nagyon szimpatikus érdeklődők, de mi legalább annyit megtudtunk, hogy Gausst egyáltalán nem zavarják az erős, szokatlan nagyvárosi zajok, mint a sziréna, duda, üvöltés, csörömpölés. Csak valakinek le kellene fárasztania, felhasználni az energiáit és tökéletes társkutya válna belőle. De mégsem kell senkinek. Azért nem adjuk fel a reményt, Gaussért is eljön az igaz. Mint ahogy minden védencünkért.

Érkeztek új gondozottak is. Ilyenkor az első lépések megszervezése is idő- és energiaigényes, nem beszélve a hirtelen felmerülő, nem kevés költségekről, amit a veszettség + kombinált oltásért, egyedi azonosító chipért, oltási könyvért, Milbemax féreghajtóért, bolha- és kullancs elleni kezelésért fizetni kell. Emellett fontos, hogy az új kutyák hirdetései minél több helyre felkerüljenek, hogy lehetőség szerint minél kevesebb időt kelljen a gondozásunkban tölteniük: tudjuk, hogy bár mi is mindent megteszünk értük, de azért mégiscsak jobb gazdánál lenniük.

Nyíregyháza mellől utazott hozzánk Tézis és Trufa, a rövid szőrű normál tacskó pár. Eddigi életükben kennelben éltek, Trufának többször is voltak kölykei, ez sajnos meglátszik az alakján: emlői a földet verik. A fuvarban mkarolina segített - ezért hálás köszönet, mi nem tudtuk volna most megoldani.

Trufa az első orvosi randevút követően ideiglenes befogadóhoz költözött. Nem kellett sokat várni arra, hogy felismerje a benti élet pozitívumait: hamar felfedezte a kanapét, az ágyat és az is kiderült, hogy szobatiszta, pedig eddig nem kellett ezen a téren bizonyítania. Szóval ha valaki egy 2-3 év körüli, rövid szőrű, vörös tacskó szukát szeretne maga mellett tudni, aki kijön más kutyákkal, emberekkel nagyon barátságos és rendkívül ragaszkodó, az kezdjen el tolakodni érte, mert ő is egy tipikus "szuper kutya".

Tézist még meg kell ismerni, illetve számára továbbra is keresünk akár ideiglenes befogadót is - macskamenteset, merthogy Tézis nem kedveli a cicákat túlzottan. Ő egy 3-4 év körüli, kedves, barátságos, vadas színű, rövid szőrű tacskó kan, oltásait, chipjét intézzük, az ivartalanítás néhány héten belül esedékes lesz, utána akár örökbe is fogadható.

A szegedi Tappancs Tanyáról vettünk át egy problémás, harapós-acsargós szálkás szőrű tacskó szukát, Zizit. A fuvarban dinaperonék nyújtotta segítséget, nekik ezúton is hálásan köszönöm. Zizi egyelőre a Futrinka Egyesület kennelsorára került, szerencsére a beilleszkedése zökkenőmentesnek tekinthető, mert alkalmazottunk, Laci már másnap békésen sétálgatott vele a kifutón. Meglátjuk, hogy mit tudunk kihozni belőle, de természetesen ő is gazdát keres. Kezdő kutyások kizárva.

A negyedik védencünk jött is, meg nem is. Budapesten a Somlói úton találták, egyeztettünk a megtalálóval, aki átmenetileg vállalta a kutya tartását, hogy beoltatjuk, majd rövid időn belül elhelyezzük a kutyát, de szerencsére előkerült az eredeti gazdája, így Pepe visszamehetett gazdagréti otthonába. Befogadójának hálás köszönet mindenért, amit ezért a kutyáért tett!

A hétvégén gazdához költöztettük Fagyöngyöt, a hosszú szőrű tacskó kant. Egy korábbi védencünk mellé költözött. Szerencsére Hercig és Fagyöngy azonnal megtalálták a közös hangot. Sajnos Fagyöngy egyelőre a szobatisztaságban nem jeleskedik, de reményeink szerint ez is rendeződni fog. Új helyén mindenesetre mindent megkap, hogy mind lelkileg, mind fizikálisan helyrejöjjön: a több körös fürdésen már túl van és pontosan tudja, hogy miként lehet ágyban aludni.

Theodora, a vízmosásban talált mamakutya is révbe ért: ideiglenes befogadójának családja vette őt gondozásába. Kívánunk neki is hosszú és boldog életet, Ritának pedig ezúton is újra megköszönjük, hogy befogadta, gondozta, felnevelte a kis családot.

A 35. héten igazán volt mit bepótolnunk

Rengeteg dolog történt a 35. héten, ilyenkor érzem igazán, hogy a szabadság utáni első időszak mennyire sok tennivalót tartogat... Az ember nem tudja eléggé kipihenni magát, hogy a visszaszokás időszaka ne üsse ki azonnal. Szerencsére egyre több háttérember segíti a munkát, ezért elmondhatatlanul hálás vagyok mindenkinek - mégha most nem is emelek ki külön neveket. Továbbra is várjuk a segíteni akaró, tacskókat kedvelő emberek jelentkezését a tacskómentés levelezőlistájára. Ezen a listán a napi megoldandó feladatok, háttérinformációk, egyeztetések, beszélgetések, tapasztalatcserék áramlanak, tehát napi szinten is több e-mailt jelent. A levelező listára rövid motivációs bemutatkozással lehet felíratkozni a tacskosos@googlegroups.com e-mail címen keresztül.

Zamó néni korábbi ideiglenese, Orsi külföldre költözött, ott vállalt munkát, így sajnos a továbbiakban nem vállalhatta a kis fülesbagoly pesztrálását. Szerencsére jelentkezett egy új befogadó, akihez Zamó nénit áttelepítettük - így innentől Budapest II. kerületében és gyakorlatilag bárhol, mivel Liza viszi magával mindenhová. A kezdeti tabuk is ledőltek, mára már az ágyba is felmehet a kis minimanó. Ha szépen beilleszkedik, akkor áteshet az ivartalanításon, fogszanáláson és fogkőlevételen és ideiglenes befogadója erőteljesen gondolkodik azon, hogy Zamó nénit végleg megtartsa, de még nem akarok elkiabálni semmit. Viszont az ilyen eseteknél mindig elgondolkodom azon, hogy van egy-két igazán szerencsés öreg csont, akiket bár az előző gazda eldobott magától, egy-egy gyepmesteri telepen, útszélen az élete forgott veszélyben, de a sors egy felelős állatvédő szervezetet gördít az útjába és utána az élete a korábbiakhoz viszonyítva jó eséllyel hatalmasat változik: pozitív irányba, s életük utolsó idejére megkaphatnak mindent, amit az előző gazda elmulasztott. S persze összeszorul a szívem, mert tudom, hogy ez a pár "Zamó néni" csak néhány csepp a hatalmas óceánból. Mégis megéri.

A tenyésztőjétől vette át a tacskó fajtamentés a hat éves hosszú szőrű normál tacskó kant, Fagyöngyöt, illetve a másfél éves hosszú szőrű, törpe tacskó szukát Csajkát. Mindketten megkapták a szükséges oltásokat, chipet, féreghajtót, illetve bolha- és kullancs elleni kezelést, majd Csajka áttette székhelyét Zala megyébe egy korábbi védencünk, Fagyal örökbefogadójához. Anikónak köszönet mindenért. Mind a két kutya eléggé magába van záródva, Csajka félénk, Fagyöngy apatikus, de türelemmel és sok-sok szerettel mind a ketten szépen kijönnek ebből az állapotból és tökéletes családi kutyává válhatnak. Szerencsére mind a kettőjükre van nagyon komoly aspiráns: Csakját (aki már Pipacs) Anikóék szeretnék örökbefogadni, míg Fagyöngyre egy másik korábbi örökbefogadónk, Hercig gazdája jelentkezett, mivel Fagyöngy anyukája, Monda nála töltötte életének utolsó időszakát.

Gazdára talált a viselkedési problémája miatt gondozásunkba visszakerült ex-Illatos úti Gokart kutyánk. Az új helyén vannak kutya társai is, illetve kertes házba költözött, ahol az energiáit is jobban le tudja talán vezetni. Mindenesetre mi nagyon reménykedünk, hogy ez már tényleg a végső állomás lesz számára. Laurának, az ideiglenes befogadónak szintén jár az elismerés és köszönet - nem is tudom, hogy mi lenne a tacskókkal nélkületek!

Pic Úr sem várt tovább, átesett az ivartalanításon és utána elhagyta Orsiék szerető otthonát, hogy megkezdje saját új, szeretettel teli gazdás életét. Azóta már kaptunk visszajelzést is, szerencsére Pic Úr remekül beilleszkedett, a család nagyon hálás, hogy megkaphatta ezt a kiegyensúlyozott kutyát. Orsiék sokat tettek annak érdekében, hogy Pic Úr örökbeadása ilyen zökkenőmentesre sikerülhetett - köszönöm!

Velmira vasárnap ideiglenes befogadóhoz költözött, s bár ő igazán mindent megtett, de sajnos a család két kutyája nem fogadta kitörő örömmel az új jövevényt, így másnap már újra a tárnoki kennelsoron Vilikét boldogította - Zsini fuvarsegítségének hála. De természetesen továbbra is keresi a végleges álomgazdit vagy akár ideiglenes befogadóját.

Kaplonyt meglátogatta egy fiatal pár, akik szeretnék majd ideiglenes befogadóként magukhoz venni őt az ivartalanítását követően. Reméljük, hogy vele minden rendben lesz majd. Gaussról is folynak az egyeztetések a háttérben, de még semmit nem akarok elkiabálni. Mindenesetre nem unatkozunk.