A 27. hét - a tacskók újra "támadnak"

A 27. hét igazán remekül indult. Korábban készültek az Egyesület gondozásában lévő kutyákról gazdikereső, bemutatkozó videók. Annyira jól sikerültek a felvételek, hogy felmerült: érdemes lenne ismert embereket megkérni, hogy szöveges ismertetőkkel járuljanak hozzá, hogy még több emberhez eljuthasson egy-egy kutyánk híre és természetesen a "celebek" miatt így nagyobb figyelem is fordulhat rájuk. Mosó Adri vállalta magára az ismert arcok felkérését, míg a videós és szervezési munkákat Mokaficek menedzselte. Az Egyesület munkáját Haumann Petra művésznő és kislánya, illetve Szacsvay László művész úr mutatta be, utóbbi lett a tacskó fajtamentés hangja, arca. A forgatás jó hangulatban zajlott, a tacskó fajtamentést Csörnöc-Dorka, Totó és természetesen az éppen náluk ideiglenesező Dédike képviselte. A videók hamarosan elkészülnek és terjeszthetőek lesznek. Köszönjük mindenkinek a szuper lehetőséget!

Az alapkasszához tartozó, de a tacskó fajtamentés által is hirdetett, támogatott ex-karcagi gyepmesteri telepes Zádor Kunca az ideiglenes befogadónál szerzett tapasztalatok alapján frissített hirdetésének köszönhetően gazdához költözött. Családi kutya lett belőle. Befogadójának, Orsinak ezúton is köszönjük, hogy megtanította Kuncát a gazdis élet alapjaira és Mokaficeknek is jár a köszönet, hiszen ő segített a hirdetésben, illetve gazdához fuvarozásban is. Hosszú, boldog életet kívánunk Kuncának!

Zuzu, a gazdája által leadott tacskó szuka volt a fajtamentés legrégebbi védenceinek egyike. Miró-gazdi Mónikánál várta, hogy valaki beleszeressen és elfogadva kicsit nehéz természetét örökbe fogadja őt. Sokat kellett várni és sok minden történt Zuzuval ezalatt az idő alatt, de végre elmondhatjuk: ő is révbe ért. Az őt örökbefogadók elfogadták, hogy Zuzu nem az a kutya, akit csak úgy felkap az ember és már haza is viheti, rendszeresen jártak ismerkedni és Zuzu teljesen elfogadta őket. A próbahetet követően Zuzu örökbefogadására is sor került, így végre ő is révbe ért. Mónikának köszönet azért, mert akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá (hiszen Zuzu megfagyott volna a kennelben), segítő kezet nyújtott számára és ideiglenesen befogadta.

Kárpit is begazdisodott - ugyan a tervekkel ellentétben még tölcséres fejűként, de hát ugye aki varratot szed, tölcsért arat. ;) Egy régi kutyás ismerőshöz került Kunszentmártonba két csodálatos lajka hölgy mellé segédkutyának. A visszajelzések alapján lesz még mit csiszolgatni a kiskrapekon, de új családjában mind a tapasztalat, mind a türelem rendelkezésre áll ahhoz, hogy Kárpit álomkutyává válhasson.

Siófoki Dédike pedig a hétvégén nagy útra kelt - Németországban várta már egy végleges gazdi, aki korábban a szintén tacskó fajtamentéstől származó daVincit nevelgette, aki sajnos a közelmúltban meghalt. Ugyan Dédus bemutatkozása nem sikerült tökéletesre (még egy harapásnak tűnő megmozdulást is kivitelezett, amikor a kerítésbontási szándékától próbálták eltántorítani), de ez nem csökkentette a család rajongását iránta. Dédike révbe ért.

Köles átesett az ivartalanításon, illetve voltak nála látogatók, akik szeretnék őt örökbefogadni a varratszedést követően. Így már talán nem kell túl sok időt töltenie a kennelben - újra családi, szeretett kutya lehet. Az ő érzékeny lelkének ez rengeteget fog jelenteni, úgyhogy türelmetlenül várjuk a seb gyógyulását.

A 24. hét - a tacskó keverékek hete

Ha felhív valaki, hogy tacskó ügyben keres, egyrészről mindig görcsbe szorul a gyomrom, hogy akkor azonnal meg kell oldanom valami sürgős esetet vagy végighallgathatom ezredszerre a "költözünk", "jön a gyerek", "folyton szökik", "morog" vagy "kipisili a tujákat" lemezek valamelyikét. Ha tényleg s.o.s helyzetben hívnak, mint ahogy történt a 24. héten, akkor miközben a telefont tartom, már gondolatban azt szervezgetem, hogy hová, hogyan és ki és miből. A mibőlre általában nem tudok válaszolni, de három megnyugtató válasz után általában megoldottnak tekintem az ügyet - rövid távon.

A karcagi állatvédő lányok csörgettek meg egy azonnali megoldást követelő hívással, merthogy útban Budapest felé (a kocsijuk megrakodva a gyepmesteri telepről elhozott, budapesti állatvédők számára transzportált kutyákkal) egy oszlophoz kikötve találtak két tacskót, a szuka tüzel, őt már ellepték a nagyobb testű kanok, meg is van sérülve. Helyünk ugyan nem volt, illetve fotót nem láttam a kutyákról (ilyen esetben 99%-ban keverékekre számítok, mert az emberek többsége sajnos tényleg nem látja, tudja a különbséget a fajtatiszta tacskó és a rövid lábú, tacskó ősökkel is rendelkező tacskó keverék vagy ahogy mostanában fellengzősen hívom: rurál tacskó között), de ígéretet tettem az átvételükre.

Így került a gondozásunkba némi logisztikai zűrzavart követően, a karcagi lányok életmentésének köszönhetően Kárpit és Brokát, az egy év körüli rövid szőrű tacskó keverék testvérpár. Kárpit a kanocska, zsemle színű, Brokát, a szuka fekete-cser. Mindketten nagyon picurkák, alig 5 kg-osak. Kárpit hamarosan át is esik az ivartalanításon, Brokátnak sajnos ki kell várnia a tüzelés végét, csak azt követően kerülhet sor a műtétre. De mind a ketten szerető gazdát keresnek vagy ideiglenes befogadók jelentkezését is várjuk.

Ha már ideiglenes befogadás. A héten két kutyánk is áttette székhelyét egy-egy ideiglenes befogadóhoz. Ez hatalmas segítség nekünk, mivel családi környezetben sokkal több információ gyűjthető védenceinkről, ez pedig jelentősen javítja az örökbeadási esélyeiket.

Kunca Martonvásárra utaztatta át magát. Róla eddig kiderült, hogy szobatiszta, a lakásban szépen viselkedik, imád enni, tökéletesen tudja, hogy mire való az ágy és más kutyákkal jól kijön. Pórázon még nem sétál tökéletesen és idegen környezetben félénk, de lesz ez még jobb is.

Gauss Porca gazdiékhoz cipekedett, ahonnan sajnos néhány nap múlva vissza kellett hoznunk, mert a fiatalúr túl soknak bizonyult a két őshonos kutyalány számára. Gauss tehát újra Tárnokon van néhány nap családi próbaidőt követően. A lelke rendben, Gauss nem a típusú kutya, akit bármi megtörne, ő egy makacs, neveletlen, csupa energia, apportos tacskó-terrier keverék, igazi ördög. Számára aktív, türelmes és hozzáértő gazdit keresünk.

Egy gazdisodásról is beszámolhatok, Troll, az óriásunk Eger mellett talált magának új családot. Ugyan az első pár percben úgy döntött, hogy átmegy a szomszéd német juhászhoz, ezzel kb. szívrohamot is hozott rám. Öt-tíz percnyi kiabálás, illetve az új gazdik szomszédokhoz való átkéretőzését követően Troll nemes egyszerűséggel visszajött, de hagytam ott neki azonnal egy bőr kiképző pórázt, hogy a kertben a kerítés aljának tacskó szempontból is megfelelő rögzítéséig csak azzal sétáltassák. Remélem, hogy nem szökik meg és megbecsüli magát, mert jó helyre került.

Klotildnál pedig látogatók jártak, de ezt csak nagyon halványan írom, mint ahogy Zuzu is rendszeresen randizik valakivel. De hír majd csak akkor lesz belőle, ha tényleg lesz mit hírként tálalni.

A 18. hét is eltelt

Mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött. Érkeztek kutyák, ivartalanítódtak, költöztek is: végleges és ideiglenes befogadóhoz. Viszont nagyon sokan vannak most, túl sokan: ennyi kutyára maroknyi csapatunknak már rendkívül nehéz odafigyelni, mindent jól szervezni, bonyolítani.

A körmendi gyepmesteri telepről eddig nem igazán tudott állatvédő kutyát elhozni, legalábbis országos hatáskörű szervezet biztosan nem, mivel nem volt hír a telepen lévő kutyákról. A német juhászkutya fajtamentés közbenjárására sikerült Gaussnak, a fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó keverék kannak egy német juhásszal együtt eljönnie a telepről. Gauss egy agilis, emberközpontú, szukákkal barátságos (túlságosan is), de kanokkal kekec apróság. Tele van energiával, úgyhogy leendő családjának lesz mit lemozgatni.

Az Illatos útra gazdái adták le Gokartot, az egy-másfél év körüli szálkás szőrű tacskó kant: állítólagos harapás miatt. Az eddigi tapasztalatok alapján Gokart egy lelkileg megtört, az ember társaságában rettegős, földre lapuló kutya, akit valószínűleg bántottak vagy hebrencs viselkedése miatt fizikai erőszakkal próbáltak megtörni. Harapni egyáltalán nem akar, de időbe telik, amíg feloldódik és keresni kezdi az ember társaságát. Nyugodt, kutyához értő ideiglenes befogadót vagy szerető családot keresünk számára. Gokart nem egy "kész" kutya, de türelemmel és odafigyeléssel tökéletes társat "szelidíthet" magának valaki belőle.

Az Egyesület alap állatmentő csoportja vette gondozásába Zádor Kuncát a karcagi gyepmesteri telepről altatás elől. Mivel Kuncában valahol az ősök között biztosan volt egy tacskó is, mégha amúgy nem típusos tacskó keverék, így igyekszünk őt is hirdetni, hátha éppen a tacskók között válogatva bukkan rá az igazi, szerető gazdi. Kunca még egy éves sincs, túl sok pozitív megerősítésben korábbi élete nem bővelkedhetett, de nagyon aranyos, megfelelni akaró, pocakmutogató apróság, aki tökéletes lenne egy aktív, szerető családba társnak, társaságnak. Mivel vemhesen érkezett, így Kunca át is esett az ivartalanításon. Ideiglenes befogadót is keresünk számára.

Nem csak Kunca ivartalanítódott a 18. héten, hanem Luxor is, akinek ez a beavatkozás hiányzott ahhoz, hogy megkezdhesse új életét egy saját, végleges gazdinál. A bőrférgességre még kezelni kell, de ezt befogadói vállalták, illetve volt a hátán egy csomó, a szövettan eredményére még várunk. Köszönöm Krisztának és párjának, hogy Luxor náluk lehetett és hogy mindent vele kapcsolatos tennivalót intéztek, mentesítve ezzel engem a teendők alól.

Jakab, a Gombán sérülten talált tacskó kan is megvált koronaékszereitől és végre elhagyhatta a kórházat. A sebei már nem igényelnek kezelést, a szemébe még cseppenteni kell, mert gyulladt, de alapvetően minden rendben vele. Különös öröm, hogy csak pár napot kellett Tárnokon, kennelben töltenie, mert vasárnap már ideiglenes befogadóhoz költöztethettük. Bevallom: voltak félelmeim azt illetően, hogy Jakab hogyan fog viselkedni, mert a kórházban kapkodott (ugyan én ezt nem tapasztaltam nála, de valami miatt engem általában megkímélnek a tacskó védencek az ilyen jellegű bemutatkozástól) és amúgy is egy hebrencs, kiegyensúlyozatlan kutya benyomását keltette. Amint megérkeztünk már látni lehetett, hogy Jakabot megnyugtatja a lakás, felélénkült, rendezgetni kezdte a  cuccait és az addig a hasa alatt megbúvó farkincája hirtelen az égbe emelkedett. Az ideiglenes befogadó visszajelzései alapján Jakab szobatiszta, nem rombol a lakásban, szépen viselkedik és a sétákon is kiegyensúlyozott, a nagyvárosi zajoktól sem tart.