Nem válaszreakció, csak a sors keze (a 17. hét)

A héten rengeteg új kutya érkezett a gondozásunkba, valahol "kárpótolva" is az elmúlt hetek viszonylag kiegyensúlyozott és békés összhangját, amikor nem pezsgett az élet, csak egyszerűen, a maga szerethető és elviselhető, élhető  mivoltában hömpölygött. Néha arra is szükség van, hogy az ember felülről nézhessen a dolgokra, amelyek a nagy hajtásban teljesen bekebelezni tervezik.

A héten öt kutyánk érkezett, négy kutya esett át az ivartalanításon és kettő kutyát gazdához is adtunk. Mindezt nem tudtuk volna megtenni, ha nincsen az a maroknyi csapat, aki segít a fuvarokban, ideiglenes befogadásnál, orvosi körök intézésénél és úgy általában, támogat minket.

Düftin és Damaszt gazdától érkezett. A két rövid szőrű törpe tacskót sajnos már nem tudták tovább tartani, így segítséget kértek az elhelyezésükben. 

Damaszt egy tündéri, ámde nagyon félénk és visszafogott tacskó hölgy, más kutyákkal jól kijön, de valójában most kell megtanulnia mindent, ami a gazdis életben rá vár, különösen úgy, hogyha az a gazdi esetleg az eddig megszokott békés vidék helyett a nyüzsgő Budapesten él. Damaszt ideiglenes befogadóhoz költözött.

Düftin számára sajnos nem találtunk ideiglenes befogadót, így ő elvileg tárnoki kennelsorunkra került volna, de a kennelsoron kifért a slagozásra használt nyíláson, így ugyan Tárnokon, de egy benti kennelben került elhelyezésre.

Hilti érkezése nem volt tervezett, de amikor egy balesetes tacskó miatt hívják az embert, nem nagyon van mérlegelési lehetőség. Hiltit egy vonat ütötte el, súlyosan, de nem életveszélyesen sérült, igazából mázlistának tekinthető, hogy "csak" végigszakadt az oldala, amely sajnos a baleset körülményeiből fakadóan el is fertőződött, így Hilti az érkezését követően több hetet töltött kórházban...

Rémi egy család kutyája volt, akik nem tudták őt tovább tartani, költözés miatt. Abban a szőrben, amiben volt, nem is nagyon lett volna alkalmas a lakásban tartásra, hiszen az egész bunda össze volt állva ezen a tündéri kutyán. Ettől eltekintve érthetetlen, hogy miért nem akarták megoldani a kutya ügyét, mindenesetre ezt sajnos Rémi sem értette, de hamar megszokta  a kennelsor rendjét és a szőrét is rendbeszedtük: bár nem lehetett megtrimmelni, mert katasztrófa állapotban volt az egész, így sajnos le kellett nyírnunk, amely egy szálkás szőrű tacskó esetében valójában főben járó bűnnek is számítható, mert az ő szőrminőségüket elrontja a nyírás. Erre érdemes gazdaként is odafigyelni, mert a kozmetikusok előszeretettel ajánlják, leginkább mert gyorsabb és egyáltalán nem fárasztó a szőr nyírása, ellentétben a trimmeléssel. De tartsuk észben: hacsak nincs valami extrém ok, a szálkás szőrű tacskót nyírni tilos. 

Szindi bónusz, merthogy őt tényleg nem terveztük, különösen nem a hétre, viszont voltunk segíteni Lovasberényben a Kóborka Egyesület menhelyén, merthogy közös osztrák partnerünk spot-on és állatorvosi átnézéses napot szervezett, amelyre minket is meghívtak. Sajnos nem tudtunk túl sokan jelen lenni, de nagyon örültünk az adományként kapott spot-onoknak és féreghajtóknak. Bónuszban pedig Szindi jött, akit az ASKA-tól vettek át, viszont már elég erőteljese gömbölyödött a pocakja, így nem nagyon volt halogatni való idő. Szindi ideiglenes befogadóhoz került.

A héten négy kutyánk esett át az ivartalanításon. Bugi, a kacska lábú szálkás szőrű tacskó lányka, Nina, a szálkás szőrű tacskó szuka, Coolio, a hosszú szőrű tacskó és Düftin is, a rövid szőrű törpetacskó.

Nina az ivartalanítása után gazdához is költözött. Kukorica korábbi befogadói vették őt véglegesen magukhoz, ahol családi kutya lehet három gyermek mellett, s mindent bepótolhat, ami a korábbi életéből, amikor kiskutyák gyártására használta egy vidéki család, kimaradt.

Szintén gazdás lett egy régóta várakozó szálkás szőrű tacskó kanunk, akire egy ismert finn dizájner tett ígéretet, hitegetett minket, aztán szó nélkül eltűnt annak ellenére, hogy még a barátait is bevonta, hogy megerősítsék megbízhatóságát, elkötelezettségét és szavahihetőségét. De szerencsére találtunk Rezsőnek itthon is megbízható gazdát, csak szegény "feleslegesen" várakozott, bár szerintem ideiglenes befogadói nem igazán bánták ezt.

Nem vagy százas! Vagy mégis?

Száz szónak is egy a vége: sikerült több olyan kutyára szert tennünk, akikkel hatalmas számlákat hoztunk össze, s nem azért, mert luxusmasszázsra, vidéki wellness hétvégére vagy szőrfestésre vittük védenceinket, hanem mert olyan problémákkal kerültek hozzánk, amelyek jelentős, főként állatorvosi kiadást jelentettek.

Szóval jöjjenek azok a kutyák, akiknek százon túl (ez alatt százezret kell érteni!) volt a költsége, s még nem tudtunk minden forintjára fedezetet teremteni, tehát számítanánk a segítségetekre. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem a demodexes csapatra érkezett utalásokat, bár a teljes nagyságrend nem gyűlt össze, de kipótolva azokat a számlákat letudtuk. Köszönjük!

A tacskó fajtamentés top százas listája tehát... Akarom mondani a drága mentvényeink...

Valley, a tacskó keverék kan, akit az autópályán ütöttek el, majd hagytak magára. Iszonyatos szerencséje volt, hogy egy arra autózó család észrevette a vadrács tövében kuporgó, sérült kutyát és hogy megpróbált rajta segíteni is, nem hagyta magára. Valley combcsontja törött úgy, hogy a medencéjét is roncsolta, így egy hosszú és komplikát műtét várt rá. Szerencsére szépen helyrejött, már túl van az oltási és chipezési körön is, s lassan az ivartalanítása is esedékessé válik.

Aztán a közúttól a vasútra "eveztünk", merthogy megérkezett Hilti, akit elütött a vonat. Nagy mákja volt a fiatalúrnak, mert csak egy hatalmas tépett seb keletkezett az oldalán, amely ugyan lassan, de tökéletesen meggyógyult, bár hosszú kórházi kezelést igényelt a sterilen tartás és rendszeres átmosó fertőtlenítések miatt.

Tojás kerülte a közlekedési eszközöket és módokat, ő egyszerűen csak spontán majdnem meghalt, nagyon nagy szerencséje van, hogy még időben kiderült, hogy a hasába vissza-vissza telő folyadék nem szívproblémából fakad és nem elég rá a vízhajtó, hanem atípusos babézia okozza, amelytől szétestek a sejtjei és a szervezete szép lassan felszámolta önmagát. Nála is hosszú és több vérteszttel megerősített, folyamatos orvosi kontroll alatti volt a gyógyulás, de megérte.

Mindeközben Snoop, a hosszú szőrű törpe alattomos betegséggel küzdött, s sajnos küzd a mai napig. Az egész egy egyszerű gyomorrontásnak tűnt, de a tünetek, hányás, nyákos széklet semmire nem akart rendeződni, s akkor megkezdődtek a kivizsgálások, a vérvétel, az ultrahang, az állapotfelmérés és kiderült, hogy sajnos egy olyan betegséggel küzd, amely amellett, hogy ritka, nehezen kordában tartható. Kéthetente vérvétel, hetente kezelés a VitaHelp magánrendelőben - ahol nem kellett kezelési díjat fizetnünk, ezt nagyon szépen köszönjük! - és állatorvosi ellenőrzések, ultrahang. Még mindig nem tudni, hogy merre dől el az állapota, de ideiglenes befogadói viszik, szervezik az életét, mi pedig igyekszünk megteremteni mindent, ami ahhoz kellhet, hogy Snoop is boldogan élhessen.

Kence hivatalosan már nem fért bele a keretbe, de egy lebénult tacskó keveréknek nagyon nehéz nemet mondani, főleg, ha az ember tudja, hogy azzal egyben a halálos ítéletét mondja ki. Ez az a rész, amikor nagyon nehéz racionális döntéseket hozni, amikor egy állat potenciális gyógyulása vagy halála a tét, nincs köztes átmenet és hatalmas a kockázat, amely az eltelő napok számával nő. Kence jött, mert a grafikusunk, Vitéz Petra átmenetileg magához vette őt, így volt hely az induláshoz. Megoperáltattuk a gerincét, s mostanra, már egy másik ideiglenes befogadónál, Tollasi Zsuzsinál látható, hogy lesz belőle tökéletes, négy lábon sétáló kutya. A vizelet és székletürítése akaratlagos, a hátsó lábait is elkezdte használni és csóválni is tud, de még nagyon instabil. Jelenleg úszással igyekszik megerősíteni az időközben sorvadásnak indult combjait.

Marlon Brandot, az idős szálkás szőrű tacskó kant egy apró dobozba zárva tette ki a gazdája a váci menhely előtt. Az öreg, rozoga kutyán kezdetben semmi nem akart jól működni, járt szívultrahangon, szanálni kellett a fogai egy részét, mert rohadt a szája, ez gyulladásban tartotta az egész szervezetét és megakadályozta őt abban, hogy táplálékot tudjon magához venni, cserében viszont mindene fájt és ráhúzódott az ízületeire, szívére. Néhány nappal ezelőtt újra szükség volt egy fogrendezésre, amely hatalmas körültekintés mellett történhetett csak meg, hiszen MB tényleg nem mai gyerek, viszont az állapotát stabilan kell tartanunk.

A mai nappal pedig Hektika is csatlakozik a százon túliak klubjához. Ő volt az, aki epilepsziás tünetekkel került hozzánk, de inkább agyi traumát sejtettünk a háttérben. Készült röntgen, melyben csigolya szűkület volt látható és vélelmezhető volt akár az instabil mozgás mögötti okként is. Aztán jöttek a rohamok és tudtuk: ez más, ez nem csak annyi. Így jelenleg folyamatban van az MR vizsgálat szervezése, miközben látogatást tett az epilepsziával foglalkozó szakorvosnál is. Sem a vizsgálatok, sem a kapcsolódó vérvétel, gyógyszerek nem lesznek kevésben, így minden támogató forint sokat jelent.

Rajtuk kívül folyamatosan vannak gazdára váró védenceink, akiket oltatunk, chipeztetünk, ivartalaníttatunk. Most is vannak babakutyáink, akik mellett folyamatosan nem várt költségek jelentkeznek, mint a féregtoxikózis miatti infúzió, támogató injekciók és még sorolhatnánk. Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, de akár egy fagyi árával hozzájárulhattok ahhoz, hogy a takarónk elég legyen az eddig még ki nem fizetett tartozásaink rendezésére is. Tudjuk, hogy több százezer forintot senki nem tud adni, de pár száz forintot talán. Szóval ha nem vagytok százasak vagy nagyon is százasak vagytok, akkor támogassátok a tacskó fajtamentést, mert tíz ember száz forintja az már egy panziós nap ára, 38 ember száz forintjából össze tud jönni egy oltás, 150 ember száz forintja pedig finanszíroz egy ivartalanítást, amennyiben nincs komplikáció.

Az utalásokat az alábbi számlaszámon tudjuk fogadni: Futrinka Egyesület K&H Bank 10404089-49575251-57561000 számú bankszámláján. A megjegyzés rovatban tüntessétek fel: TACSKÓ.

Ha valaki nem szívesen adna pénzt, de más módon segítene, akkor örömmel fogadunk kutyák körül használható dolgokat, nyakörveket, pórázokat, fertőtlenítőszereket, megmaradt, de az állatgyógyászatban is használt gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket (Augmentin, C-vitamin, hasfogók, probiotikumok stb.), száraztápot stb. Kérjük, hogy aki ilyesmivel lepne meg minket, látogassa meg védenceinket tárnoki kennelsorunkon, mert sajnos begyűjteni nem áll módunkban önkéntes fuvarosok és fuvarfinanszírozási háttér hiányában, de ez ne szegje senki kedvét, inkább kösse össze az adományozást azzal, hogy megismeri a kennelsoron élő kutyáinkat, tacskókat, vizslákat, dogokat és egyéb keverékeket. Továbbra is hatalmas segítséget jelent az ideiglenes befogadás, sokszor már néhány hét is életet menthet, illetve az is, ha valaki tőlünk fogad örökbe. Vigyétek hírünket és köszönjük, hogy mellettünk álltok, csak veletek tudunk ennyi kutyánk segíteni!