Kerek héten kerekedtünk, avagy a fekete-cserek (a 20. hét)

Az elmúlt hetek előkészítő munkálatai után a 20. hét tacskós szempontból eléggé kereknek tekinthető, hsizen történt benne minden, ráadásul az a minden is meglehetősen intenzíven. Akár azt is mondhatnám, hogy a hét a fekete-cserek jegyében telt, merthogy belőlük sikerült a legtöbbet begyűjtenünk...

Az ajkai gyepmesteri telepről altatás elől került a gondozásunkba Potyol, a fiatal-felnőtt rövid szőrű tacskó (keverék?) kanocska. Potyol tündéri, nagyon kedves, ragaszkodó, aprócska kutya, aki jelenlegi ideiglenes befogadójánál, IldiH-nál lakásban él. Kutya- és macskakompatibilis. Oltva, chipezve, ivartalanítását követően fogadható örökbe.

A bonyhádi gyepmesteri telepről érkezett Ricky, a szintén fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó (keverék?) kan, aki tele van élettel és jókedvvel, de nem hiperaktív: figyelmes, tanulékony kutya. Őt most panziós helyen tudtuk elhelyezni, de reménykedünk abban, hogy hamarosan révbe érhet az élete, s legalább ideiglenes befogadót találunk számára.

Johanna, a rövid szőrű tacskó keverék szuka szintén a bonyhádi gyepmesteri telepen várakozott. Az ottani állatvédőknek köszönhetően ő már ivartalanítva került hozzánk, így csak egy oltást, illetve az azonosító chipet kell megkapnia, hogy készen álljon az örökbeadásra. Mivel jelenleg kicsit köhög, így most mindennel várni kell egy picurkát, de addig is hódítgatja ideiglenes befogadói szívét.

A gyömrői Szomorú Szív Alapítványtól érkezett két rövid szőrű tacskó (keverék?) kan kutya, akiket gazdáik adtak le a menhelyre. Kalmár a megfontoltabb, higadtabb, de sokkal érzékenyebb is. Mindenkivel jól kijön, kutyákkal sem kekeckedik, aki kevésbé pörgős kutyát szeretne, vele mindenképpen jól jár. Jelenleg panziós elhelyezést tudtunk csak számára biztosítani.

Révész Kalmárnak sok tekintetben az ellentéte, jön-megy, intézkedik, kiváncsiskodik, s bár nem kötözködő természet ő sem, azért valakit sikerült magára haragítania, s ezt majdnem a szeme bánta. Az utolsó pillanatban került állatorvoshoz, ahol azonnal megoperálták. Most sűrűn csepegtetni kell a szemébe, s csak reménykedünk, hogy fel fog épülni teljesen és megmaradhat a sérült szeme is. Kérünk mindenkit, hogy drukkoljon Révésznek, illetve számára ideiglenes befogadót is keresünk, ahol vállalnák a szemkezelését, mert most panziós elhelyezést tudtunk csak számára biztosítani.

Bár befogadót nem találtunk az itt is hirdetett tacskó keverék testvérpár számára, de sajnos az idős gazda állapota miatt nem nagyon lehetett várni: megérkezett hozzánk Picur és Bodri. Picurt viselte meg jobban a változás, nehezebben nyit, de amúgy barátságos, ragaszkodó és kedves, "tacskósabb" keverék szuka, kb. négy éves.

Bodri amolyan "van tacskó is benne" típusú keverék, tele jóindulattal és szeretettel. Mindenkivel barátságos, imádja, ha simogatják, abszolút kutyakompatibilis és nálunk már arra is rájött, hogy labdázni jó. Egy csupaszív jószág. Ha valakinek van egy kertes házas rokona, aki szeretne két bohócot, s be is engedné őket a házba, ne fogjátok vissza: mindketten gazdát keresnek, s nem csak együtt. Oltva, chipezve, ivartalanításukat követően fogadhatók örökbe.

A hét hírét a beszámoló végére hagytam, mert még el sem merem hinni, de ördögfajzat Gaussunk úgy tűnik, hogy megtalálta az igazi, neki való családot. De még csak csendesen mondom...

Lőrinc bácsinak el kellett hagynia érdi befogadó családját, mert nem sikerült megtalálnia a hangot a nyulakkal. Ismerkedési törekvéseinek a család férfi tagja igyekezett gátat szabni, de Lőrinc megharapta. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egyrészről nem kellett azonnal repülnie a mi öntudatos nyúllikvidátor "hősünknek", másrészről pedig, hogy vivaro vállalta az ő átmeneti pesztrálását az előzmének ismeretében is és úgy, hogy hangsúlyoztuk: Lőrinc bácsiért előtte sem volt tolakodás, valószínűleg utána sem lesz. Köszönjük!

Örökbefogadó napon jártunk

A Német Juhász Fajtamentő Alapítvány szervezésében idén is megrendezésre került a már hagyományosnak tekinthető "Hangár utcai" örökbefogadó nap a Happy Dog Kutyaiskola területén. Összesen 15 szervezet, közel 150 kutyájával ismerkedhettek meg az érdeklődők, illetve köthettek akár életre szóló barátságot, választhattak maguknak társat.

Először is szeretném megköszönni Roxyéknak, a német juhászosoknak, hogy idén sem maradtunk ki a meghívottak listájából, hiszen nagy lehetőség ez számunkra, hogy élőben is bemutassuk védenceink egy részét, hogy találkozhassunk más szervezetekkel, hogy személyesen is beszélhessünk támogatóinkkal, segítőinkkel, szimpatizánsainkkal.

Természetesen köszönet illet mindenkit, aki a jelenlétünkhöz hozzájárult plakáttervezéssel, nyomtatással, szállítással, koordinálással, kutyapesztrálással, felügyelettel, látogatással vagy bármivel. KÖSZÖNJÜK!

A Futrinka Egyesület mind a négy tevékenységi csoportja képviseltette magát, összesen tíz kutyánk vett részt a nagy napon:
- a magyar vizsla fajtamentéstől Dobos, Sudár és Torony,
- az esélyteleneket mentő alap tevékenységi csoporttól Inez, Zoé, Zsálya, Gahan,
- a német dog fajtamentéstől Martin Lee,
- a tacskó fajtamentéstől pedig Csacska és Gauss.


Én sajnos nem tudtam személyesen jelen lenni, így megkértem önkénteseinket, hogy írjanak nekem, nekünk a tapasztalataikról.

Edit (dinaperon) beszámolója - ő egyben Csacska ideiglenes befogadója is.

Kalandosan kezdődött a nap, bonyodalmakkal. A kettő kutya helyett háromat kellett szállítmányoznunk. Csacska és Gauss mellett boxban még Torony vizzslát is lerámoltuk a Suzukiba.

Torony nem jól viselte a boxban utazás, folyton sírt, nyüszített. Cscacska ült mellette a hátsó ülésen, szép nyugisan végigszunyokálva az utat. Gauss pedig elől, az én ölembwe utazott. Néma nyugodtan ült, alkalmanként kikémlelt az ablakon, hogy milyen autó suhan el mellettünk az autópályán, és párszor próbált a hátsó ülés felé tempózni, amikor meghallotta, hogy Torony kaparja a boxot és nyüszít.
Szerencsésen megérkeztünk az örökbefogadó nap helyszínére. Én kicsit elpityeredtem, néha nem bírom az izgalmakat és ez a három kutyás utazás nem volt cseppet sem izgalmaktól mentes.

De mindenki éppségben kiszállt az autóból. Tornyot és Gausst ráhagyományoztuk a felvigyázó embereikre, és neki indultunk Csacskával egy tisztelet kört tenni a kutyaiskola szép zöld gyepén. Nem volt tikkasztó hőség, de Csacska egy kor utn úgy gondolta, hogy ő két tuja között a hűvösbe megpihen. Tündi próbált róla fotót készíteni, de Csacsa nem egy könnyen áll kötélnek, ha a megörökítéséről van szó. Végig nagyon szépen viselkedett egy "hangos szó" sem hagyta el a száját, csak néha kicsit megrettent és a lábam mögé húzodott, amikor egy - egy nagyobb méretű fiú kutya szagmintát szeretett volna venni róla.

A nap végére azért Toronnyal összehaverkodott. A szálkás szőrű nagyfiú minden séta kör után hűségesen visszatért hozzá.

A nap nagy pozitívuma, hogy egy kedves, fiatal pár odajött hozzá, hogy megsimogassák. Szóba elegyedtünk velük. Mondták, hogy már a Futrinka Egyesület honlapján is nézegették Csacskát, és nekik nagyon megtetszett. minden kérdésükre készségesen válaszoltam, minden jó és akár rossz dolgot is megemlítve a kislányról. De Csacskának szerencsére nem igen van rossz tulajdonsága, Ő egy nagyon jó kutya, ezért sem értem, hogy eddig még miért nem érdeklődött iránta senki. Talán pont ezért, hogy az örökbefogadó napon találjon rá arra a kedves párra, akik őt nagyon szeretnék örökbefogadni. A nap folyamán töbször is visszajöttek megsimogatni, megszerettgetni, és átadtam nekik egy próba sétakörre, és büszkén vezették végig a harsány zöld fűszönyegen. Nagyon édes volt a kutyus, az egy -két séta kör után nem volt hajlandó többet sétálni, úgy volt vele, hogy ő már megszerezte magának két ember szivét, teljesítette a feladatot. Leheveredett a hűvösbe, és várta a "rajongói" simogatásokat.

Nagyon megérdemelné, hogy örökbefogadják, és szeretetbe élhessen a hátralévő életében, hiszen fiatal kora ellenére már sok minden szörnyűséget megélt, és mégis annyi szeretettel és bizalommal viseltetik az emberek iránt.
Már csak egy hatalmas nagy feladat áll Csacska előtt, egy macskateszt. Sajnos még nem tudjuk, hogy hogyan jön ki a macskákkal. A fiatal pár akik szeretnék örökbefogadni, már két cicus gazdija, és nagyon szeretnék, ha Csacska megbarátkozna velük. Nagyon kell a drukk, hogy Csacska sikerrel vegye ezt az akadályt, és némi nemű terrier vérmérsékletetét takarékra tudja állítani, és tudjon együtt élni harmóniában a két cicussal és két fiatallal, akik tudom, hogy annyira szeretnék, mint amennyire mi szeretjük, az ideiglenes befogadói.


Ha sikerül, és Csacska megbarátkozik a macskákkal, nehéz szívvel fogjuk elengedni, és tudom magamról, hogy pityeregni is fogok, ha elmegy, de tudom, hogy mi voltunk (vagyunk) számára a híd, a régi hányadtatott élete és az eljövendő családban töltött boldog évei között.
 
Rindt Renáta és Rita is összefoglalták a napot az ő szemszögükből:
 

Önkéntesek voltunk. Megtiszteltetés és egyben büszkeség is nekünk. Mint ideiglenes befogadók, már részesei lehetünk egy éve a Futrinkának és a tacskóknak. Erre komoly és megbízható tanúink is vannak: Gauss, PicÚr, Töpszli, Parittya, Kizilaga, Fáni, Hella és Héli személyében. Megtanítottak bennünket erre a nemes feladatra és remélem folyamatosan tanulhatunk még a többi ideiglenestől is. És persze tanulunk a két állandótól, az exfutrinkás Porcicától és Bizsunktól.

Tehát önkéntesek voltunk a Németjuhász fajtamentés által szervezett örökbefogadó napon. Egy ilyen eseményen több állatvédő és mentő szervezet képviselteti magát tagjaival és kutyáival. A Futrinkát vizslák, tacskók, dogok és az egyesület alapos kutyái képviselték. Reménykedtünk, hogy minél több kutya talál gazdára.
Természetesen nem csak egy egyszerű sétálgatásból áll egy ilyen délután. Komoly szervező munka előzi meg és komoly munka az oda kiérkező összes önkéntesnek. Mindenkinek megvan a maga feladata, sátorállítás, szórólapozás, az érdeklődők tájékoztatása a kutyákról és az egyesületről.

Mi azt a nemes és egyben vidám feladatot kaptuk, hogy Gauss-szal sétálhattunk, mutogathattuk és megismertethettük az érdeklődőkkel. Gauss a családunk szíve-csücske. Az eddigi életét is folyamatosan nyomon követtük és most már csak bízni tudunk benne, hogy minél hamarabb révbe ér. Egy komolyabb érdeklődővel beszélgettünk, egy hölggyel és a lányával. Reméljük hamarosan megcsörren Réka telefonja!
És ahogy a fotókon láthatta már mindenki Gauss még egy híresség fejét is elcsavarta, mégpedig az egyik fellépőét, Keresztes Ildikóét. Ildikó igazi tapasztalt kutyásként kérdezett Gaussról és rengeteg fotó készült kettejük bimbózó kapcsolatáról is. Reméljük, ha Ildikó nem is fogadja örökbe, de hírét viszi ennek a vagány kisördögnek!

Összességében jól éreztük magunkat, sok embert megismerhettünk. Jó volt látni, hogy mennyi ember foglalkozik - sokszor munka és család mellett, a szabadidejét feláldozva - ezzel a nemes céllal, azt hogy mennyi közismert ember vesz részt egy ilyen rendezvény népszerűsítésében és hogy mennyi civil ember mozdul meg egy-egy ilyen alkalommal, ha nem is örökbefogadási céllal, de támogatva a különböző egyesületeket.

Mission Impossible avagy találjunk Gaussnak befogadót!

Gauss maga az ördög. Vagy valami hasonló. A Gauss már nem is név, hanem önmagában egy jelző, amelyben minden benne van, ami egy terrier mentalitású tacskó keverékben meg lehet a szemtelenségtől, a kekeckedésen át, a rombolásig. Gauss rossz. Gauss bár mentálisan szobatiszta, fizikálisan teszt-szempontú antiszobatisztasági napokat tart. Gauss szukákkal és kanokkal is kompatibilis, de hajlamos hörcsögöt játszani a pórázon. Gauss húz, Gauss felugrál, Gauss fáradhatatlan, Gauss folyton pörög. Gauss, ha úgy gondolja, harap. Ezt mondjuk mi még nem láttuk, de jött már úgy vissza gazdától, hogy a nagy likvidátor szerepét tervezte átvenni. Gauss egy rémálom. Egy neveletlen, egy siheder. Egy hétpróbás gazember. Egy Gauss.

Közben meg csak fiatal-felnőtt (még nincs két éves!), energiától duzzadó, de eszes, érzelmes, humoros, viszont nagyon következetes nevelést is irányítást igénylő ivartalanított kan kutya. Aki a kennelsorról nem fog gazdára találni, neki ugyanis nagyon intenzív előképzés, nem csak tárolás kellene. Ha valaki ezt tudná vállalni, kutyaiskolába is befizetjük - szükség esetén. Szóval kalandorok, ne kíméljetek minket, írjatok! info@futrinkautca.hu

Felpörgetett 5. hét - Active Week 5.

Egy beszámoló szempontjából nyugodtabb hét sem nyugodt a valóságban, hiszen számos előzetes egyeztetés, háttérszervezés van mindig folyamatban. Ha valaki bekapcsolódna ezekben a szervezésekbe, látni szeretné, hogy mi hogyan alakul, miről milyen döntés születik, csatlakozhat a belső tacskós levelező listánkhoz a tacskosos@googlegroups.com e-mail címen. Örömmel látunk bárkit, aki kicsit többet szeretne tudni, tenni.

De vissza az ötödik héthez.

Az Illatos útról mentettük Csillárt, a 3 év körüli rövid szőrű törpe tacskó keverék szukát, aki szerencséjére ideiglenes befogadóhoz költözhetett. Átmenetileg egy korábbi védencünk, Kaplony mellett igyekszik visszahízni az elveszett kilóit. Mint kiderült, őt korábban már egyszer megtalálták, majd gazdához adták, de onnan is megszökött, így került be az Illatos úti telepre. Nem csoda, ha egy kertből elindult a nagy hidegekben, hiszen kiderült, hogy teljesen szobatiszta, rettentően fázós, bújós kislány, így feltételezzük, hogy előtte szobakutya lehetett.

Igazán jó dolog, hogy a korábbi örökbefogadóink ahol tudnak, segítenek nekünk. Egy maratoni fuvart bonyolított számunkra Anikó, Fagyal gazdija. Első lépésben Tiszaújvárosba költöztette terrier-mentalisú ördögünket, Gausst. Sajnos hiába örültünk, hogy igazán neki való családot talált, mert a hétvégét már újra a gondozásunkban töltötte, ezúttal már csak a kennelsoron tudtuk őt elhelyezni.

Aztán Miskolcon intézett nekünk egy gondozásba vételt, illetve megszervezte hozzá az ivartalanítást is, mivel az érintett kutyát, egy leselejtezett tenyészkant, a tíz éves Dáriót már gazdi várta Miskolctól nem messze, így nem láttuk indokoltnak, hogy felutaztassuk őt Budapestre. Dárió tehát átesett az ivartalanításon és gazdához is költözött.

De nem állt meg itt a történet, mert másnap két új kutyát kellett átvenni. Csipesz, a két éves hosszú szőrű törpe tacskó kan nem sokáig volt gazdijelölt nélkül, mert Anikó testvéréék, amint meglátták, beleszerettek, így ő hozzájuk költözhetett, hamarosan az ivartalanításon is átesik majd.

A másik új védenc, Hella, egy öt éves, de eléggé megviselt szálkás szőrű standard szuka. A fogait tövig koptatta a rácsok rágásával, a szőre elhanyagolt, a füle egy korábbi gyulladás miatt karfiolos. A civilizált kutyalét alapszabályait most tanulja ideiglenes befogadóinál, akik meglepő módon szintén korábbi örökbefogadóink, Porca tacsink gazdái. Hella oltva, chipezve, az ivartalanítását követően gazdát keres.
Szerencsére a gazdisodások sora nem állt meg itt, ebből a szempontból hihetetlen hetet tudhatunk magunk mögött.

Gazdára talált szálkás szőrű tacskó keverék védencünk, Pont is. Reméljük, hogy gyorsan sikerül beilleszkedni az új helyen. Zsininek örök hála a fuvarért!

Szintén gazdára talált a bűbáj kedves, tökéletesen szobatiszta rövid szőrű tacskó szukánk, Trufa is. Hihetetlen, hogy ilyen sok időt kellett velünk eltöltenie, de most talán tényleg révbe ért. Talán mondanom sem kell, hogy egy korábbi örökbefogadónkál tölthette átmeneti gondozási idejét. Csipet-Csapatot illeti a segítségért köszönet!

A hét talán leghihetetlenebb híre, hogy hosszú-hosszú hónapok után, kettő kudarcba fulladt örökbefogadást követően végre úgy tűnik révbe ért mindenki kedvence, a békési gyepmesteri telepről mentett csupafül cukiság is. Pintyő veszprémi lakos lett egy elkötelezett pár oldalán. Nagy tisztelet Boginak, aki amellett, hogy befogadta őt átmenetileg, igazán csodálatos kutyát faragott az egykoron rettegő apróságból. (Ugye kitalálta mindenki, hogy Bogi szintén tőlünk fogadott örökbe egy azóta már sztárnak számító kutyát, Dorkát?)
 

Egyesületünk egy korábbi örökbefogadónk (ki gondolta volna?) közbenjárásának köszönhetően különleges lehetőséget kapott: néhányan a Maxima hasábjain mutatkozhatunk majd be. Az interjú megtörtént, s átestünk életünk - legalábbis az én életemben biztosan az első ilyen alkalom volt - első profi fotózásán. A képeken a szépséget Totó, Csörnöc-Dorka, Nanni-Boo és Pintyő fokozzák majd. Ne felejtsétek majd el megvásárolni a Maxima magazin áprilisi számát!
 
Lezárult a sztárok által dedikált határidőnaplók árverése. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített a terjesztésben, vásárolt, vagy csak egyszerűen drukkolt nekünk. Összesen 175.000 Ft értékben érkezett  licit, ennek 1/4 része a tacskó fajtamentést illeti majd meg. Az átadás-átvételek folyamatban vannak.

Kicsit elmaradva, de azért volt 4. hét is - A bit late but the report on Week 4

Sajnos a hét első híre nagyon szomorú volt. Elveszítettük Komódot, akit az Illatos útról hoztunk ki. A kutya állapota és életkora - ha realisták akarunk lenni - már altatást indokolt volna, amit az eredeti gazda, ahol Komód több, mint egy évtizedet eltöltött, nem biztosított számára. Megpróbáltuk. Nagyon akartuk, de sajnos minden állatorvosi segítség, odafigyelés, szeretet kevés volt. Komód feladta. Nem mi engedtük el, nem is volt rá lehetőségünk, egyszerűen a megfáradt test nem bírta tovább.

Gauss ugyan az előző gazdájától egy másik befogadóhoz kerülhetett, aki indulásként felvillantotta az örökbefogadás lehetőségét is, mégis visszakerült a gondozásunkba. Az indok: nem hasonlított a család másik kutyájára, aktívabb, élénkebb volt. De hát kérem, milyen legyen egy terrier mentalitású, fiatal tacskó keverék? Gauss nem egyszerű eset. Nagyon nem, pedig mégis az. Csak dolgozni kellene érte, rajta, vele. Gauss átkerült IldiH-hoz ideiglenesen, de ott meg elfelejtette minden macskakompatibilitását. Ja, kérem: a tacskó lélek rendkívül bonyolult valami...

Mindenesetre azt már megtudtuk, hogy Gauss egészen picurka gyermekek mellett is biztonsággal lenne tartható:

http://www.facebook.com/#!/video/video.php?v=164149560299274&comments

Bár tacskós szempontból ez a hét nem volt túlságosan intenzív, de hosszas egyeztetést követően lett egy új kutyánk. Durci Darcy az Illatos útról érkezett, ahol harapás miatt töltötte hatósági megfigyelését. Mivel az eredeti gazda a karantén ideje után nem tartott rá igényt, így megkaphattuk őt. A fuvarban Dinaperon férje és Kaplony gazdija segítettek, nekik külön is szeretnék köszönetet mondani.

Durci Darcy pedig ideiglenes befogadót vagy végleges gazdát keres - ivartalanítását követően. Öt éves, fajtatiszta szálkás szőrű tacskó kan, tetovált. A tenyésztőjének küldtünk egy e-mailt, hogy nálunk van egy, általa előállított kutya, de egyelőre nem kaptunk választ. Amit eddig Darcy jelleméről tudunk: alapvetően egy karakánabb kutya lenne, ha nem törte volna meg valaki, egy ember. Meghatározott helyzetekben megretten, ilyenkor hajlamos odakapni, de alapvetően nem harapós kutya. Kertes házba ajánlanánk elsősorban, lakásba való bejárással. Macskák mellé nem mehet, mivel őket kergeti, de a kutyákkal jól kijön. A szőre kozmetikázásra szorul, ezt igyekszünk mielőbb megoldani valahogy.

Vegyes érzelmekkel teli 3. hét - Week 3 with mixed emotions

A Futrinka Egyesület számára elkészült előzetesen egy reklámspot, mely az adó 1% gyűjtésben hivatott nekünk segíteni. Átmenetileg az Echo TV-n fut, de hamarosan megkapjuk az anyagot és elkezdhetjük terjeszteni mi is addig, amíg a Liza által jegyzett profi filmünk el nem készül.
Mivel a Futrinka Egyesület, így benne a tacskó fajtamentés működését is legnagyobb mértékben az adó 1%-os bevétel jelenti, így szeretnék megkérni mindenkit, hogy gondoljon ránk, amikor adója 1%-áról rendelkezik, s ajánljon minket ismerősei figyelmébe is. Számítanánk a személyes ajánlásra, bár lehetőségeinkhez mérten mindent megpróbálunk, de a rendelkezésünkre álló összegeket szívesebben fordítjuk közvetlenül a védenceinkre. Már nem is emlékszem rá, vagy inkább nem szívesen emlékszem rá vissza, amikor nem volt ez a lehetőségünk, s minden költséget adományokból, illetve a tagok által "összedobva" kellett előteremteni. De sajnos az is igaz, hogy az adó 1% jellemzően csak az addig felhalmozott állatorvosi tartozásokra elengendő, így nagyon nagy szükségünk van eseti, illetve rendszeres támogatókra is.

Az adó 1%-os rendelkező nyilatkozatot az alábbi szervezeti névre és adószámra kell kitölteni, ha részünkre rendelkeznének:

Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport Egyesület

18258473-1-43

Természetesen nem csak erről szólt a harmadik hét, vagyis erről nem egy hét szól, hanem számtalan. Viszont vissza a tényekhez, merthogy azokból is bőven jutott erre a kiemelt hétre.

A Lelenc Egyesülettől átvettük Macát, a hosszú szőrű tacskó keverék szukát, akit magasvemhesen találtak, majd ivartalaníttattak, de a kórházi kezelés után nem tudták volna családban elhelyezni. Maca számára viszont ez mindennél fontosabb volt, nálunk pedig "rendelkezésre állt" egy tökéletes átmeneti otthon: PiciBorzasék rehabilitációs bázisa. Így megérkezett Maca, az öt év körüli tacskó keverék szuka, aki kicsit félénk az új szituációkban, de hamar oldódik, szobatiszta és kedves, ideális társa lenne olyan gazdinak, aki egy nyugodt tündéri kutyát keres társaságul.

Az Illatos útról került a gondozásunkba tulajdonjog fenntartással egy rendkívül rossz állapotban lévő, ezer éves rövid szőrű tacskó kan, akit Komódnak neveztünk el. Azonnal infúziót kapott, megkezdődött a kivizsgálása vérvétellel, hasi ultrahanggal, reménykedtünk. De sajnos Komód feladta. Még azt sem mondhatom biztosan, hogy nem szenvedett, hiszen valahol biztosan élt előtte, ahonnan saját lábán megszökni 100%, hogy nem tudott. Az, aki kitette, nem csak az életének alakulását határozta meg, hanem elvette tőle a lehetőséget, hogy ismerős körülmények között mehessen el, ismerős arcok között. De hiszem, hogy tudta, hogy nem ellene küzdünk, hanem érte. Így távozott közülünk, de emlékezni fogunk rá. Nem kudarcként, hanem egy kutyára, aki elfáradt, akin nem tudtunk ugyan segíteni, de megismerhettük.

Pempő, a láncról mentett szálkás tacskó szuka átesett az ivartalanításon. Időközben sikerült olyan jól beépülnie ideiglenes befogadó családjába, hogy a varratszedés után véglegesedik is.

Gausst visszaadta a korábbi örökbefogadója családi problémák miatt, de jelentkezett egy elkötelezettnek tűnő befogadó, így Gausst odaköltöztettük. Mostanra sajnos azt is elmondhatom, hogy az "ifiúr" nem felelt meg a családi elvárásoknak, semmit sem úgy csinált, ahogy a másik kutya. Nem igazán tudjuk, hogy mit rontott el, de nem tartott sokáig ez a köztes állapot, így Gauss... De ez azt hiszem, hogy már a következő hét története lesz.

Pont gazdinézőben járt, s szerencséjére levette a gazdijelöltet a lábáról, így mostantól "gazdijelöltes", de amint a gazdi elintéz minden szükséges dolgot, költözhet is. Már alig várjuk, mert számára nagyon fontos lenne egy végleges, szerető gazdi.

Korábbi német partnerünkkel egy gordon szetter utazását intéztük, amikor elkezdtem mesélni Szuszékról, leírtam, hogy miken van túl és hogy még mi minden vár rá, s hogy mennyire nincs esélye Magyarországon gazdára lelni. Sylke pedig segített: feltette a honlapjára, s jelentkezett rá egy általunk is ismert család, akik egy korábbi veterán védencünknek voltak gazdái. Így történt, hogy Szuszék kényelmesen bekupacolta magát a kocsinkba és meg sem állt Németországig. Csodák léteznek. Hiszem.

Pipacsok a búzamezőben avagy Pipacs, hol lehetsz? (A 41. hét)

Sajnos nem a nyár tér vissza, ahogy Váci Mihály, hivatkozott versében írta. Nem ilyen vidám hírt vezettem fel ezzel... Csajka, aki ideiglenes befogadójál, gazdijelöltjénél a Pipacs nevet kapta elveszett Zalahashágyról. Hiába a plakátolás, a hirdetés, a felajánlott jutalom, sajnos senki sem látta, mintha a föld nyelte volna el. Mi még reménykedünk, hogy valaki befogadta, de valami miatt elkerülte a figyelmét az intenzív keresés. Kérünk mindenkit, hogy segítsen nekünk a keresésben - bármi módon: a térségben plakátolással, illetve internetes közösségi portálokon a hír megosztásával, illetve ha bárki bárhol hall ilyen kutyáról, kérjük, jelezze. Nem akarjuk elhinni és nem is fogjuk elfogadni, hogy Csajka/Pipacs egyszerűen nincs sehol.

Öt új védencünk érkezett egy tenyészetből. Szerencsére mindannyiuk számára sikerült ideiglenes befogadót találni, így megkezdhették a civilizált kutyalét szabályainak elsajátítását. Szerencsénkre nagyon gyorsan találtunk mindannyiuk számára örökbefogadó-jelöltet, akihez majd az ivartalanításukat követően költözhetnek, de addig még igazán van mit tenni velük. Köszönöm minden ideiglenes befogadónak a rendelkezésre állást és azt, hogy ezeket a kis törpéket nem kellett kennelben elhelyezni.

Hogy kik is érkeztek? Vasárnap még nekem is csak listából ment, de mára már fejből is tudom az összes nevet és információt. Hiába, na: tanulok.

Dikki egy másfél éves, szálkás szőrű kaninchen kanocska, nagyon apró, kedves, de kicsit félénk, bár valószínűleg öt kg alatt máshogy látszanak a világ dolgai. Ideiglenes befogadói a szomszédos házban laknak, úgyhogy szó szerint rajtuk tudom tartani a szemem, de szerencsére nincs szükség ilyenre, hiszen beszámolnak a kis pöttöm viselt dolgairól. Dikki meglepően jól vette az akadályt, a szobatisztaságot is egészen jól űzi és már a sétáknál sem retteg, igyekszik a befogadók közelében maradni. Szerintem még nem sejti, de az ideiglenes befogadói papír az ő esetében az ivartalanítást követően egy másik papírra cserélődik majd...

Abakan szintén másfél éves törpe tacskó kan. Ő volt a legfélősebb az egész csapatból, s talán őt viseli meg legjobban a váltás. Bár befogadójánál lakásban van, egyelőre Abakan még nem jeleskedik a házban élés szabályainak elsajátításában: a szobatisztaság egyáltalán nem megy neki, mindent lejelöl és ajándékcsomagjai elhelyezésére is az ágyat tartja a legmegfelelőbb helynek. A minőségi táp megterhelte a pocakját, így jelenleg bónuszként hasmenéssel küzd.

Bobina egy harapáshibás, 8-10 hónapos szálkás szőrű törpe tacskó szuka. Az alsó állkapcsa majdnem fél centivel rövidebb, mint a felső, így a nyelvecskéje folyamatosan kinn van, de ettől lesz igazán bűbájos a pofija. Bobina egészen apró, törékeny picur. Átmenetileg kyticéék vendégszeretét élvezi, de hamarosan egy korábbi örökbefogadónkhoz költözik majd.

Nanni szintén harapáshibás, 8-10 hónapos szálkás szőrű törpe tacskó szuka. Ő a karakánabb, önállóbb, figyelmesebb és ugatósabb a lányok közül, ráadásul jó szőrben is van, egy igazi kis szőrcsomó. Ő átmenetileg Bogi vendégszeretét élvezi, ahonnan majd Bogi egyik barátjához költözik át.

Grimm vagy az első felindulásból adott nevén Grimbusz egy három hónapos szőrhibás szálkás szőrű törpe tacskó kan. Őt is ideiglenes befogadónál helyeztük el, másnap már orvost látogatott, mert elég kedvetlen arcát mutatta. Valószínűleg csak túl sok volt a történés és szép lassan megnyugszik majd, mindenesetre ideiglenes befogadóit sikerült tökéletesen levennie a lábukról, amit mondjuk nem is csodálok.

A békés gyepmesteri telepről mentett tacskó keverék szuka, Pintyő áttette a székhelyét egy végleges gazdihoz. Reméltük, hogy minden rendben alakul majd, de sajnos nem így történt. S ez a hír ugyan már a következő héthez tartozna, de felesleges lenne egy ebet gazdisként beharangozni, mikor valójában újra gazdit keres. A gazdák elbuktak, ráadásul úgy, hogy rendelkezésükre állt Bogi segítsége, tanácsai. Pintyő most újra Boginál van és keresi a tökéletes gazdát. Csak a tökéleteset, mert többet már nem csalódhat.

A hét meglepetéseként egy régi védencünk is gazdára talált: Gauss elcserélte a kennelsort egy komfortos lakással és egy aktív kutyatárssal. A véletlenek összjátéka volt az ő költözése, merthogy a kytice által talált közepes termetű keverék kutya ideiglenes befogadói választották ki maguknak Gausst, miután az érintett kutya eredeti gazdája előkerült. Gauss szépen indította új életét, mert a feltételként szabott macska kompatibilitási tesztet tökéletesen abszolválta - ügyet sem vetett a lakásban élő macskára.

Bár a hivatalos papírozásban nem jeleskedünk Zamó néni alias Etus gazdijával, de immáron kijelenthető, hogy a váciaktól átvett denevér fülű idős hölgy is révbe ért, gazdájával Lizával elválaszthatatlanok. Erről volt alkalmunk a héten személyesen is meggyőződni egy közös fagyizáson, amelynek apropója nem volt más, mint az, hogy Zamó néni gazdija, Liza rendező és mint ilyen szeretne nekünk egy reklámfilmet összehozni. Köszönjük előre is a lelkesedést és a lehetőséget!

Kizilaga átesett az ivartalanításon és már gazda várta a Balaton mellett, de sajnos nem tudott a hétvégén leköltözni, mivel a műtétet követően volt egy epilepsziás rohama, melyet az éjszaka során még három további követett. Így nem mertük megkockáztatni a gazdához adását, viszont a gazdijelöltek már jelezték, hogy ők akár betegen is vállalják Kizit.
 
A Récsei Fressnapfban tartott tápgyűjtő napon az önkéntesek igazán jól szerepeltek, 381kg száraztáp és 82kg konzerv gyűlt össze, ami minden eddigi rekordot megdöntött. Külön köszönjük azoknak, akik a blogon olvastak erről a rendezvényről és kimondottan ezért keresték fel az adott kereskedelmi láncot, illetve természetesen mindenkinek, aki jelenlétével emelte a rendezvény színvonalát és hozzájárult a sikerhez.

Az összegyűjtött alacsonyabb minőségű táp mellé a korábban kimondottan tápra gyűjtött összegből megmaradt forintokból még tudtunk néhány zsák magasabb minőségűt vásárolni, így bekeverve kaphatják védenceink a tárnoki kennelsoron. A nagy hidegben már jobban kell az energia, de eljött az idő a házak tél előtti felújítására, hőfüggönyökkel történő felszerelésére is. Kérünk mindenkit, aki tudna segíteni ebben a munkában, tegye magát szabaddá 2010. október 30-án 10 órától és csatlakozzon hozzánk a nagy téliesítő napon. Használt takarókat, plédeket a kutyáink alá örömmel fogadunk!