Malvin, a gerinctörött elhagyhatja a kórházat - de nincs hová...

Malvin egy tacskó ősökkel is rendelkező keverék szuka, akit egy út mellett találtak, sérülten. Bekerült az Illatos úti gyepmesteri telepre, ahonnan szerencsére az oda évek óta rendszeresen fotózni járó egyik Lelenc Egyesületi vezető felhívott minket, s segített az állatorvoshoz való eljuttatásában is.

Különösen jó hírek nincsenek Malvinnal kapcsolatban, de lehetne ennél sokkal rosszabb is. A kutyalány csontjai több helyen eltörtek, a csípőjét egy műtéttel helyre rakattuk, de a gerincével nem lehet mit csinálni sajnos, annyiból tekintheti magát Malvin extrém szerencsésnek, hogy a törés annyira a gerinc végénél található, hogy sem a mozgását, sem a vizelet- vagy székletürítését nem akadályozza, valószínűleg a farkát viszont nem fogja tudni csóválni.

Malvin a továbbiakban nem szorulna kórházi ellátásra, de a kennelsorunkra nem mehet. Családi környezetben kellene lábadoznia, viszonylag kevés mozgással egyelőre. Oltást, egyedi azonosító chipet, illetve féreghajtót kap, fürdetni varratszedésig biztosan nem lehet. Az ivartalanítására néhány hét múlva kerül majd sor, ha már teljesen meggyógyult. Szerdáig legkésőbb el kell őt helyeznünk. Ha bárki tudná vállalni, akár 2-4 hétre is, hatalmas segítség lenne, Malvin nem tervezett kutyaként jött, ez a kisebbik baj, viszont tényleg nem tudunk számára megfelelő elhelyezést biztosítani egyelőre egy ideiglenes befogadói felajánlás hiányában.

Plédet, etető-itató edénykét, kutyatápot biztosítunk.

Ha valaki vállalná, akkor az info@futrinkautca.hu e-mail címen jelentkezhet. Kérjük, segítsetek!

Eszkuláp egy éve él velünk - Esky has been with us for a year

Egy év hosszú idő, mégis olyan gyorsan eltelt, hogy ha nem kellene Eszkuláp oltásait ismételni, talán fel sem tűnt volna. De mivel jogkövető gazdi vagyok, így a veszettség oltás lejárati dátumának közeledte emlékeztetett arra is, hogy azt az oltást bizony akkor kapta, amikor hozzánk költözött: ideiglenesen. Egy éve már! Hihetetlen, még csak tegnap jött.

A year is quite a long time but it has passed so very quickly that if I did not have to re-vaccinate him, I would have even noticed it. But as I am an owner who obeys the law, the expiry date of his vaccination against rabies also reminded me of the fact that he had got his first vaccination right before he moved into our home. Temporarily. It was one year ago! It is unbelievable.

Egy év... Ennek a felét sem jósolták nekünk akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy nem altatjuk el az életminőségére való tekintettel. Helyesen döntöttünk, ezt Eszkuláp minden nap megerősíti. Őszintén szólva Eszki előtt soha nem volt alkalmam olyan kutyát ismerni, aki ennyire szívós és ilyen életigenlő. Számára soha semmi nem gond, minden áthidalható, megoldható, megehető vagy végszükséglet esetén megverhető, de semmiképpen sem szomorú. Ő nem vesz tudomást arról, hogy lebénult, használja, ami megmaradt számára, s ebben a legnagyobb segítsége hihetetlen kis agya és szíve. Ha egyszer történne velem valami hasonló, szeretnék tudni egy kicsit úgy viselkedni, mint ő.

A year... Noone promised us not even its half when we decided to keep him alive. We did not put him to sleep and it was the best decision we could make. I have never had the chance to know a dog with such vitality. Nothing is a problem to him, everything can be spanned, solved, eaten or if there is no other solution it still can be beaten, but nothing is sad in his life. He does not care about his being paralysed, he uses what is left for him and his brain and heart help him in this. If I ever had to survive such a thing, I would like to be able to handle things like he does.

Eszkuláp a lapockájától lefelé nem érez. Ez azt jelenti, hogy a székletürítése nem akaratlagos, amerre jár, ott hagy el egy-egy bogyót - mi már rutinosan fertőtlenítünk, szedjük, figyelünk, hogy még véletlenül se legyen hasmenése, mert az katasztrófa. A vizeletürítése sem akaratlagos, nem meglepő módon, de szerencsénkre nem folyik folyamatosan, hanem nekünk kell mechanikusan üríteni a hólyagját, amit utál, mert megalázó, de lekopogom: egy év alatt egyszer kellett mindössze antibiotikumot szednie a baktériumok miatt, egyébként minden a legnagyobb renden és félelmeimmel ellentétben a hólyagját sem sikerült megrongálnunk, pedig nagyon-nagyon ügyetlennek érzem magam még ennyi idő után is.

Eszky cannot feel anything from his scapula down on. He cannot control defecation, whereever he goes, "balls" can be left behind. We have developed our routine in handling, disinfecting etc. We need to keep a close eye on what he eats in order to prevent diarrhoea as it is a catasrophe. Emptying urine is also not up to him but to us. We press it out mechanically several times a day. He hates it as he finds it very dehumiliating. We are lucky as Eszky only had to take antibiotics once due to bacteria collected in his bladder. We have not managed to "ruin" his bladder either - this is one of my major fears as I still consider us a bit clumsy in this field.

Az egy év alatt annyi minden történt. Voltunk kirándulni, nyaralni, aggódtunk, együtt örültünk, nagyokat sétáltunk, s egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Az a kutya, aki korábban valószínűleg nem nagyon fogadott igazán el embert barátként, minket feltétel nélkül és rajongással szeret.

So many things happened within a year. We spent our holidays together, we had good days and bad ones, too, we walked a lot and built a very close relationship. The dog who did not accept any human as a friend before loves us with his full heart.

Eszki egy bohóc. Egy makacs "falusi tacskó". Egy ördög és egy tündér egyben. Amikor hozzánk került, nem tudtam, hogy ezért nekünk hálásnak kell lennünk. Most, egy év elteltével pontosan tudom, hogy nélküle mennyivel kevesebbek lennénk.

Eszky is a clown. A stiff "countryside" doxie. A devil and an angel in one. When he arrived I did not know that I should have been grateful. Now that a whole year has passed I know it exactly. We would be much less without him.

Remélem, hogy még hosszú időn keresztül lesz lehetőségünk szeretni őt.

I hope that we can love him for a long time.

Ilyen volt az "álgazdikereső" videója, sok-sok élménnyel fűszerezve, még így is érdemes megnézni.

This was his "fake" video for attracting owner-to-bes but it is still worth being watched as there are many activities you cannot even imagine a paralysed dog can do.

http://www.youtube.com/watch?v=ITVlKd2Kn1k

A 11. hét majdnem kimaradt, de nem jelezte senki

A tacskó fajtamentéshez egy új kutya érkezett a héten, a bonyhádi gyepmesteri telepről került a gondozásunkba Bora, a fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó szuka, aki ideiglenes befogadónál került elhelyezésre. Bora úgy határozott, hogy a hirtelen jött jólétet egy tüzeléssel koronázza meg, így az ivartalanításával egy kicsit várnunk kell. Lottinak köszönjük, hogy szeretgeti, pesztrálja őt!

Hella tacskónk gazdához költözött. Már korábban is többször járt az új otthonában, de érezte, hogy ez most valami más, a végleges. Orsiéknak örök hálánk a segítségükért, hogy kutyát faragtak ebből a kennelen kívül korábban soha nem járt szálkás tacskó lányból.

A Lelenc Egyesülettől átvett hosszú szőrű tacskó keverék szuka, Maca vidéki lány lett: Békés megyében találta meg új, végleges otthonát. Finom falatokkal várták őt is, és az őt szállító kis csapatunkat is. Macára ez rendkívül jó benyomást tett, mert mire ott hagytuk, már otthonosan mozgott a lakásban, s rendeltetésszerűen használta a kanapét. PiciBorzasék nélkül nem lehetett volna ilyen gondtalan a nálunk töltött ideje, ők biztosították számára az átmeneti otthont, köszönjük!

Több, mint 300 antikvár könyv!!!!

Nem titok, hogy minden lehetőséget igyekszünk megragadni arra, hogy valahogy forrásokat teremtsünk a tacskó fajtamentéshez. Tudjuk azt is, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak az anyagi támogatást, de adott esetben tárgyi felajánlásokkal közelebb vihetnek minket a céljaink eléréséhez.

Rendszeresen gyűjtünk új vagy jó állapotú, de használt használati és egyéb tárgyakat, amelyek még tényleges értékkel bírnak (tehát nem lomot!), s azokat elárverezzük az egyik online aukciós portálon. A teljes befolyó összeg a tacskó fajtamentést illeti meg, így gyakorlatilag olyanok is hozzájárulnak egy-egy sparhelt lábú meneküléséhez, akik adott esetben nem is kedvelik a kutyákat, viszont szükségük volt valamire a felajánlott tárgyak közül.

Az elmúlt időszakban több könyvet is felajánlottak részünkre, de ezeket egyesével feltöltögetni nagyon időigényes, így arra jutottunk, hogy listába rendezzük őket, s megkeresünk vele néhány antikváriumot. Nem szeretnénk azonban, ha nem lenne lehetősége támogatóinknak közvetlenül, "olcsón" hozzájutni egy-egy kedvenchez vagy rég keresett íráshoz, ezért egy hétig még várunk.

Ez alatt az egy hét alatt lehetőséget adunk arra, hogy a listát bárki magánszemély megnézze, s amennyiben legalább az érintett könyv mellett található minimális adományt biztosítaná számunkra, megkaphatja a kiszemelt köteteket. Nincs licit, akitől először érkezik ajánlat valamelyik könyvre, azé lesz. Személyes átvételre Budapesten van lehetőség, postázást is vállalunk, de ebben az esetben a postaköltséget ki kell fizetni.

 Ha valaki szeretné átnézni a jelenleg két részből álló könyvlistát (az egyik listán 93 db kötet található, köztük új kutyás könyvek is, a másikon pedig 231 db hagyatékból származó mű, kották, német nyelvű könyvek), kérjük küldjön e-mailt a futrinka2011@gmail.com e-mail címre, s válasz e-mailben átküldjük a két xls táblázatot.

A könyveket "lefoglalni" 2011. április 25. 20 óráig lehet szintén a futrinka2011@gmail.com e-mail címen. Mindenkinek visszajelzünk!

Jó nézgelődést és ajánljátok ismerőseitek figyelmébe is!

Mintha csak most kezdődött volna az év... (Már a 12. hétnél járunk.)

Ez volt az a hét, amikor az elméleti létszámstop ellenére több kutyánk is érkezett. Természetesen az újak ellátása nem csak elméletileg ró ránk ellátási kötelezettséget, s tanmesei fordulatoktól sem volt mentes, ahogy az ügyeiket intézni kellett: a tanulság pedig, hogy "B" terv nélkül nincs igen. De hogy miért is? Az majd kiderül a 12. hét beszámolójából.

Felvezetőül egy remek hír: a kobzás elől gondozásba vett közép korú tacskó keverék szuka, Violin gazdára talált. Az elmúlt hónapok alatt sikerült őt megfelelően rehabilitálni, s a kezdetben félelmében támadós, fogmutogatós kutyahölgyből egy visszafogott, de barátságos és ragaszkodó kutyalány lett. Köszönet Szilvinek és IldiH-nak, hogy Violin kibontakozásához segítséget nyújtottak. Megjegyzem amúgy, hogy az örökbefogadó nem Violinra, hanem Emire jelentkezett, de mivel Emi már többszörösen gazdijelöltes volt addigra, így meghallgatva a körülményeket és elvárásokat, javasoltam az ismerkedést ezzel a mellőzött kutyánkkal. S szerencsére tökéletes az összhang, Violin nagyon boldog új gazdája mellett.

Panni kutyánk ideiglenes befogadóhoz költözött, így nem kellett több napot eltölteni a kennelsoron, hanem megkezdhette családba való szocializációját, amit amolyan tacskósan, de jól vett. Panni elköltözése egyben lehetőséget teremtett arra, hogy az Illatos úton raboskodó, gazdája által leadott, fiatal-felnőtt hosszú szőrű tacskó keverék kant, Gritet gondozásba vehessük, különben nem lett volna számára sehol helyünk, s sajnos a kan kutyáknak ritkán találunk ideiglenes befogadót is. Grit egyik szemét korábban műtétileg eltávolították, de ez őt semmiben nem zavarja. Oltva, chipezve, ivartalanítását követően fogadható örökbe, akár kertes házba, bejárással is. Élénk, bújós, de neveletlen kutya. Evelinéknek köszönet a fuvarért!

Idáig tartottak a tervek, innentől pedig jött a vakrepülés. Részben akár szó szerint is vehetően, merthogy lett egy erősen látássérült kutyánk, Pickle. A 6 év körüli rövid szőrű fekete-cser standard tacskó kant a gyorsforgalmi úton találták, az autók között. Kicsi a valószínűsége, hogy magától keveredett oda, tekintve, hogy gyakorlatilag nem is lát... Pickle ideiglenes befogadóhoz költözött, de a története itt nem ért véget, mert egy vak kutyával együtt élni nagyon nehéz, különösen, hogyha az a kutya korábban valószínűleg nem nagyon járt sehol egy lakáson kívül. Erre engednek következtetni hatalmas karmai, s az, hogy egyáltalán nem találta fel magát a szabadban, viszont néhány nap alatt tökéletesen belejött, s elkezdte élvezni az életet. Pickle szeme kezelést nem igényel, a megtalálásától 14 napig az eredeti gazdáját kereste, aki viszont nem kereste őt...

A másik beesőt kitették. Mondjuk hamar kiderült, hogy mi lehetett az ok és hogy miért nem égett a telefonom, hogy az elveszett kutyánkat véljük felfedezni Alánban... Nos, kan kutyára nincs helyünk. Szukára sem jelenleg, de a kanok mindig nehezebbek, aki állatot ment, tudja ezt. Nálunk ugyan a kennelsoron egy-két esettől eltekintve egyedileg vannak a kutyák, éppen a balesetek elkerülése érdekében, de amellett, hogy a sétáltatások, egyéb logisztikai feladatok embert próbálóvá tudnak válni, ha csak nem kompatibilis kanokat tárolunk, örökbeadni is nehezebben lehet őket, vagy nekünk megy nehezebben... Nem tudom. Mindenesetre nem volt helyünk Alánnak sem, ráadásul keverék, így majdnem szemet húnytam, de annyira nem volt egyszerű, mert kitették, mi lesz vele, mégiscsak egy fiatal kutya, aki a világról mit sem tud... Így lett egy Alán azzal, hogy egyrészről a bejelentő vállalta, hogy 24 órára elhelyezi, s hogy keresünk neki ideiglenes befogadót, legalább néhány hétre. Ez sikerült is. B-terv csak homályosan, de hát egy fiatal, szobatiszta, aranyos... Aztán amikor pár nap sem telt el és jött a telefon, hogy Alán üvölt, nem maradhat, akkor olyan valószínűtlenül hihetetlennek tűnt, hogy bevállaltam őt. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha nem teszem... A fene a szívembe, amely képes a racionalitásomra rátelepedni folyton. Mindenesetre Alán elhelyeződött. Nem optimálisan, de biztonságosan. Az eredeti gazda persze sehol...

Ehhez képest az, hogy Hella átesett az ivartalanításon és helyretették a köldöksérvét is, amit szépen viselt, s a műtét után is csodálatosan viselkedett immáron végleges családjában, nem is tűnik nagy hírnek. Pedig izgalommal járt, mint minden beavatkozás. Egyszerűen még sok év kutyázás után sem tudok legyinteni, nem tudom az ivartalanítást alábecsülni, rettegek az altatástól, a műhibáktól, hogy valami történik. De nem történt, Hella mostanra már el is felejtette szerintem, hogy mit kellett kiállnia.

Szintén ivartalanítódott "szolnoki" Csoki, akiért nem jelentkezett az eredeti gazdája, viszont mindenképpen műtéti beavatkozásra volt nála szükség egy, a hólyagjában megbúvó, a későbbi elemzés alapján struvitkőként azonosított idegen test miatt, így a két operáció összekötődött. Csokinak a jövőben speciális tápot kell fogyasztania, ezzel a leendő gazdának számolnia kell. Amúgy mostanra már szobatiszta, barátságos, a városi léthez tökéletesen hozzászokott kutyává vált, hála ideiglenes befogadójának, Imolának. A tetoválási száma alapján egyértelműen meghatározható volt a kora, hat éves, tehát tacskóként nem számít idősnek. Remélem, hogy hamarosan eljön érte - is - az álomgazdi.

Egyedülálló póló a greenpx.polomania.hu felajánlásából!



az egyedi támogatói póló

 A greenpx.polomania.hu is csatlakozott felhívásunkhoz, melyben a Futrinka Egyesület Tacskó Fajtamentésének állatorvosi tartozása törlesztésére gyűjtöttünk, gyűjtünk.

Vicces, mégis beszédes pólóik közül minden alkalomra válogathat, aki nem akar beleszürkülni a tömegbe, köztük pld. tacskós motívummal ellátott darabot is választhat.

Ebből készült egyetlen egy olyan, amelyen a fajtamentés honlapjának elérhetősége szerepel. A pólót legalább 5.000 Ft adományért cserébe viheti el valaki, de azé lesz, aki a legtöbbet ajánlja. L-es méretű, teljesen új, kereskedelmi forgalomban ebben a formában nem kapható. A póló személyesen vehető át Budapest belvárosában vagy postázni tudom ajánlottan. A licitre vonatkozó e-maileket 2011. április 15-én 14 óráig várjuk a futrinka2011@gmail.com e-mail címre.

A befolyó összegből állatorvosi tartozásunkat fogjuk törleszteni.

A greenpx.polomania.hu pedig köszönjük! Ajánljuk figyelmetekbe őket: http://greenpix.polomania.hu/

A CHM Escort Szerviz adománya - köszönjük!

Nem csak ténylegesen átadott forintokkal, nem csak az állataink körül végzett munkával, sétáltatással, szállítással, ideiglenes befogadássa lehet segíteni állatvédő tevékenységünket, hanem tárgyi eszközökkel is. Ezek egy része a kutyáink körül felhasználható dolgokból szokott állni, mint takarók, etetőtálak, gyógyhatású szerek, eledelek, játékok, parazita-ellenes készítmények, de a másik része jótékonysági árverésre bocsátható tárgyakat jelent. Kisebb-nagyobb értékű új és jó állapotú használt felajánlásokat kapunk, amelyeket elárverezünk, s a bevételt teljes egészében a tacskó fajtamentésre fordíthatjuk.

Ilyen felajánlást kaptunk a CHM Escort Szervíztől is, akik babakocsit és üléshuzatokat ajánlottak fel részünkre egy raktár átpakolásának eredményeként. A felajánlott tárgyak fotózása folyamatban van, hamarosan feltöltjük őket. A felajánlást Winynek köszönhetjük, aki nem olyan régen veszítette el az egyik szeretett dobermannját, így én ezt a postot az ő emlékének szeretném állítani - hálánk jeléül és tisztelettel.