2012. január 27., péntek

Zsike, azaz Kiskutya, aki cumizza a takarót!

Zsike vagy amire most már hallgat: Kiskutya vasárnap ideiglenes befogadót vált. Persze a legjobb lenne, ha befogadóitól, Katától, Lizától és Julitól nem egy másik befogadóhoz, hanem egy végleges, szerető otthonba költözhetne, mert hátha van egy olyan család, ahol éppen egy Kiskutya hiányzik. Egy olyan kis termetű, tengerimalac-mintázatú, hengeres testű, 7-8 éves apróság, aki korábban is tartozhatott valakihez, de utána az egri menhelyen találta magát, ahol nem volt boldog. Most is tele van feszültséggel, félelmekkel, de napról napra egyre inkább bízik. Egy agilis, fitt, friss nyugdíjas pár mellé is ideális lenne, hiszen imádna békésen kirándulgatni, felfedezni a világot, s a nap 24 órájában a gazdija kedvét lesni, mellette aludni, biztonságban lenni, de persze otthonról dolgozók vagy lelkes Kiskutya-rajongók jelentkezését is várjuk. Csak benti tartással, és természetesen mint minden védencünk, ő is oltva, chipezve és ivartalanítva költözködhetne, akár már most vasárnap este. Szóval sürgősen keressük a megfelelő, elkötelezett otthont. Akinek ennél a résznél még nem facsarodott bele a szíve a Kiskutya-miatti hiányba, nem is lenne jó gazda. De akinek igen, és megteheti: aranyozza be ennek az apró kutyahölgynek az életét!

Kérünk mindenkit, hogy vigye hírét. A gazdijelöltek az info@futrinkautca.hu e-mail címen érdeklődhetnek.

Az apróbetűs tudnivalók Katától, Kiskutya pótmamájától:


Kiskutya sajnos iszonyúan cuki es ha nem lennek ennyire elfoglalt kint Bostonban, bizony soha nem adnám vissza.

Tehát, íme, a részletes leírás Kiskutyáról (aki ma már bizony erre a névre hallgat):

Iszonyú nyugodt, barátságos mindenkivel, de türelem kell hozzá, hogy megnyíljon. Utána hihetetlenül bújós, bármit lehet vele csinálni, követ mindenhova, egész nap ölben alszikál. Nagyon ragaszkodik hozzám, illetve a jövőbeli gazdijához fog majd remélem, így védelmez és morog/ugat, ha közel jönnek hozzám. Sosem harap, csak puffog és ugat.
Este velem alszik az ágyikóban, amit imád és bújik, keléskor csak pislog (amíg én még alszom) és türelmesen várja, hogy felébredjek, viszont amikor felkelsz vele, iszonyúan örül, és azonnal le kell vinni, különben bepisil, néha bekakil, amúgy szobatiszta, csak le kell napi háromszor vinni, most próbálgatom póráz nélkül sétáltatni, arról majd update-elek. Séta közben bátorítani kell, fél eléggé, de ha türelmes vagy vele, pár nap alatt már rendesen sétál, főleg más kutyákkal, mert úgy bátrabb. Rángatni nem szabad, mert akkor bepánikol, megpróbálja kitépni magát a nyakörvből és nagyon megijed, elszalad és bebújik valami sötét lyukba, autó alá… Csak türelem kell hozzá.
Evési szokásai még mindig furcsák, sokszor nem eszik rendesen. Csirkét vagy friss húsokat mindig megeszi, de normál kutyakaját nem igazán… És valamiért kézből, kis darabonként jobban eszik. Inni iszik most már rendesen. Nem szereti, ha egyedül hagyják. Annyira kis ragaszkodó típus. Van valami pukli az oldalán, azzal ma megyek dokihoz.
FONTOS. Iszonyúan rágcsál takarókat, de nem tépi el, csak ilyen cumizás-szerűen rágcsálja az elülső fogacskáival, ami lehet, hogy idegesség vagy korán választották el a mamájától, ezt nem tudom, de este az ágyban nagyon rágcsál. Csak nyálas lesz tőle a takaró. Csontot imádja, de valamiért a takarót jobban, abból is csak az általa random-módon kiválasztott anyagokat. J Kosárban is alszikál melletted. Nem bolhás, nem férges, de szokta rágcsálni magát kicsit. Megfürdettük, most egy darabig nem kell. Ha más eszembe jut, még írok.

Egy hajszál választ el attól, hogy örökbe fogadjam, de szerintem nem tudnék róla úgy gondoskodni. L


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése