Zenész, színész és a többiek (a 15. hét)

Mozgalmas hét volt a 15, öt kutya is érkezett a gondozásunkba. Igazából, ha a kennelsorunk kapacitására lett volna bízva, sajnos nem fogadhattunk volna egyet sem, de nagyon nagy szerencsénk van, hogy egyre többen segítenek nekünk ideiglenes befogadással. Tudjátok, akár néhány hét is nagyon sokat jelenthet egy-egy kutya életében, menekülésében. 

Coolio és Snoop két hosszú szőrű törpe és standard tacskó mérethatáron mozgó fiatal-felnőtt kan kutya, akik egy tenyészetből érkeztek, mert valamilyen "hiba" miatt őket nem szerették volna ivarosan kihelyezni sehová, így a segítségünket kérték. Mind a kettőjüket sikerült ideiglenes befogadónál elhelyeznünk. Sajnos Snoop ráadásul beteg is, amikor a gondozásunkba került, még csak azt hittük, hogy valami egyszerű gyomorgyulladással állunk szemben. Sajnos ennél komplexebb és komolyabb a probléma. Snoop azóta heti rendszerességgel jár kezelésre és állatorvoshoz is, rengeteg vértesztet csináltattunk kontrollként, s folyamatosan ultrahangos kontroll alatt áll. 

A váci gyepmesteri telep elé kitettek egy aprócska fa dobozt, amely egy rendkívül idős szálkás szőrű tacskót rejtett. A dobozka fele akkora volt, mint a kutya... Marlon Brando a rohadó fogaival, az egész szervezetét maga alá temető gyulladással, amelynek gyökerét a rohadó fogakban kell keresni, az öreges szokásaival és vaksi szemével nem várhatott túl sok jóra. Amikor egy-egy ilyen reménytelen kutya bukkan fel valahol és történetesen tényleg tacskó, megfordul a fejemben, hogy míg tacskóként a fajtamentőktől kaphat segítséget, s van még néhány fajta szerencsére, ahol a fajtamentő szervezetek segítenek azokon is, akik számára nagyon kicsi az esély az új életre, cserében viszont már a befogadás pillanatában tudható, hogy gigászi állatorvosi számlát halmoz majd fel a kisöreg vizsgálata, kezelése, ellátása, de egy keveréknek ebben a státuszban nem sok esélye lenne, s ez rendkívül szomorú. Minden kutya halála szörnyű, feldolgozhatatlan, elfogadhatatlan, hogy míg mi mindent megtennénk akár egy-egy nem "saját kutya" védencünkért, addig mások szívtelenül lemondanak róluk. De ez kitérő! Szóval így érkezett meg Marlon Brando és került egy pozitív értelemben elvetemült, korábbi örökbefogadónkhoz, a tehetséges fiatal rendezőhöz, Lizához és ex-Zamó néni, Etushoz.

A várpalotai gyepmesteri telepről már korábban érkezett volna altatás elől két szálkás szőrű tacskó keverék kan, de az egyikük parvó-fertőzésben megbetegedett és így nem tudtuk őket elhozni. Ezen a héten nyílt alkalom arra, hogy mind a ketten eljöjjenek és ideiglenes befogadónál kezdjék meg az új életüket. 

Szapár volt a beteg, ő nagyon soványan jött és nehezen szedi össze magát, tulajdonképpen ez még mindig nem sikerült neki. Ideiglenes befogadói tanítják, szeretik és nagyon ragaszkodnak hozzá. Most, amikor ezt a beszámolót írom, már tudom, hogy szeretnék őt megtartani, s erre áldásomat is adtam, de előtte át kell esnie az ivartalanításon, amelyre pedig azért várunk, mert annyira sovány még mindig...

Finánc nem volt beteg, vele zökkenőmentesen indultak a dolgok, s ideiglenes befogadói szívébe ő is belopta magát, viszont ő még mindig gazdára vár.

A hétre egy műtét jutott, az aprócska, furcsa neurológiai tünetekkel küzdő Hektika esett át az ivartalanításon, de az általános állapota miatt nem tolakodnak érte a gazdijelöltek, s azóta számos vizsgálaton át is kellett esnie, beleértve az epilepszia vizsgálatokat és az MR-t is.

Egy kutyánk gazdához is költözött, a sok port kavart Mici kezdhette meg végre egy szerető otthonba  kerülhetett, s szerencsére már gyógyultan folytathatja ideiglenes befogadóinál megkezdett gazdis életét és a demodex talán soha nem is tér vissza. Mi mindenesetre ezt kívánjuk!

2012. a demodex éve lesz? (Az 1. hét egyenlege)

A tacskó fajtamentés is megnyitotta a 2012-es évet, ez sok mindent jelent, nem csak annyit, hogy elmúlt egy év és jött egy újabb. Voltak olyan napok az elmúlt időszakban, amikor egyáltalán nem volt biztos, hogy ebben a formában tudjuk folytatni, a minőségből pedig nem adnánk le: ha valaki a gondozásunkba kerül, akkor az életét nem fenyegeti veszély, minden szükséges ellátást megkap, beoltatjuk, chipezzük, ivartalanítjuk, s ellenőrzötten adjuk gazdához. De a kezelések drágák, a bajban lévő kutyák száma emelkedik, illetve mi is egyre többről szerzünk tudomást, hiszen egyre többen tudnak a létezésünkről. Azt hiszem, hogy elmondhatom, hogy mindent, de tényleg mindent megpróbálunk források felkutatására, hogy az egyik évből a másikba úgy mehessünk át, hogy tudjuk: 365 napig biztosan fenn tudjuk tartani a fajtamentést, legyen tervünk nem csak szakmai, hanem pénzügyi értelemben is. Szóval számítanánk rátok az idén is. Mert nélkületek ez nem menne. És bár már közhelynek számít, de minden forint számít.

Úgy néz ki, hogy sajnos lesz is mire költenünk, ha a 2011-es év a gerinc éve volt, akkor jó eséllyel a 2012-es év a demodex éve lehet... Az első kettő demodexes tacskó lányunk az év első hetén érkezett, elkeserítő állapotban. A demodex elvileg egy egészséges kutya számára "semmi", de ha egy kutya immunrendszere kevésbé jó állapotú vagy valami miatt kevésbé stabil érzelmileg, lelkileg, akkor ezek az amúgy lassú atkák képesek az uralmuk alá hajtani a kutyát, megsemmisítve a kültakarót borító szőrzetet, iszonyatos fájdalmakat, viszketést okozva, bevonzva a gombás felülfertőzés lehetőségét és felborítva a kutya hőháztartását, s tovább rontva az amúgy sem stabil állapotát.

A fotón Mici és ideiglenes kutyatársai - ha tüzetesen megnézi valaki
a fotót, láthatja: Mici lábán nincs szőr - ez a demodex

Nem írtuk külön, de a korábban demodexes előélettel rendelkező Mici tacskó lányunk is visszaesett, a lábairól, hasáról lement a szőr, a normál esetben hatásos atka ölő injekció nem segített, mint ahogy önmagában az alternatív gyógyászat sem, hosszú heteken át járt Micike a csoda doktor bácsinkhoz, dr. Czuppon Balázshoz Szentendére, s most már talán tényleg megindul a gyógyulás, a levedző, felülfertőzött sebek legalábbis már eltűntek és a kutya kedve újra a régi. De most már tudjuk, hogy újra előjöhet, kiújulhat, mert Mici nem tökéletesen stabil kutya, érzékeny. Gazdát keresünk számára, aki odafigyel erre a problémára, s a legkisebb gond esetén megkezdi a kezelést. Mici amúgy a tökéletes kutya: szobatiszta, barátságos, ragaszkodó, de inkább egyedüli, ölben ülős, keveset egyedül lévő kutya szeretne lenni.

Ezen a héten pedig két új demodexes kutyalány érkezett, s akik közben követik az eseményeket, már tudják, hogy nem álltunk meg itt, további hasonszőrű kutyák is érkeztek. De az első héten nem léptünk túl nagyot, azt vállaltuk, akinek találtunk befogadót, mert egy demodexes kutya nem mehet kennelbe, panzióba pedig nem fogadják, az emberek többségét ráadásul riasztja egy szőrtelen, beteg kutya látványa, szóval hatalmas volt a kihívás, hogy egyáltalán egyet el tudjunk helyezni. Orsi sietett a segítségünkre, így jöhetett el Zsarátnok és Audrey, a két rövid szőrű törpe tacskó szuka. Egyből meg is kezdődött a kezelésük, de ez egy hosszabb folyamat, ráadásul meglehetősen költséges is, így egyből segítséget is kell kérnünk. Aki hozzá tudna járulni a mostanra jelentősen kibővült demodexes tacskó csapatunk állatorvosi költségeinek finanszírozásához a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számlaszámán keresztül teheti meg, a megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni: tacskó demodex.

Már ennyi hír is elég lett volna az első hétre, de jött egy súlyos fejsérülésű "áltacskó", Mimikri, akivel egyből roboghattunk a kórházba, hogy a sebeit ellássák, majd ideiglenes befogadóhoz költöztettük őt.

Egy magánszemély kért segítséget egy szálkás szőrű tacskó szukának, Lolának, akit egy másik szervezettől fogadtak örökbe, de a gazdának tervezett nagymama számára a kutya temperamentuma és lendülete túl soknak bizonyult. Szerencsére Lola helyzete viszonylag hamar rendeződött is.

S ha még nem lett volna elég intenzív a 2012-es év kezdőhete, egy ivartalanítási műtétet is terveztünk. Olla, az elhanyagolt állapotban Békés megyében talált szálkás szőrű tacskó keverék szuka esett át az ivartalanítási beavatkozáson, hogy ténylegese készen állhasson arra, hogy valaki örökbefogadja őt. Ideiglenes befogadójának, Ayrinnak köszönjük a segítséget!

Van egy olyan mondás, hogy amilyen az első hét, olyan lesz a többi is. A mi első hetünk nagyon intenzívre sikerült, s a világ a szokásos történések mellett a bőrproblémák jegyében telt. Szép kilátások 2012-re, de igyekszünk majd helytállni, ahogy eddig is tettük.

Haszonka, hogy legyen hosszú szőrűnk is (43. hét)

Huh, üdvözöltem magam a 2012-es évben és sokkot is kaptam, hogy milyen mértékben maradtam el a heti beszámolókkal, így most igyekszem valamennyit pótolni, mert  később ezeket jó visszaolvasni, illetve ha valamelyik kutyánkkal kapcsolatban keres bárki valamit, könnyedén meg tudja találni. Nem utolsó sorban: ezek a heti beszámolók lennének hivatottak a működésünk "szakmai" oldalának átláthatóságát. Szóval iparkodom, ti pedig olvasgassatok.

Hosszú szőrű tacskóink viszonylag ritkán vannak, valami miatt nem is különösebben népszerű ez a szőrtípus, egyik méretváltozatban sem. Sokan nem is ismerik, spániel keveréknek gondolják, pedig a tacskók közül ők a legbújósabb, de egyben a leghisztisebb tacskófélék is egyben. Ezen a héten egy Vas megyében talált hosszú szőrű tacskó lányka, Haszonka került a gondozásunkba, aki sajnos még most is velünk van, gazdára vár, s tudjuk, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, pedig maga a kutya egy tündér. És itt jön a "csak" rész: mert bár Haszonka fiatal, egy év körüli, mindenkivel kedves, teljesen lakáshoz szokott és tündéri, az egyik szeme kezelésre szorul (cseppenteni kell, mert ún. szárazszem problémája van), illetve az egyik hátsó lábában genetikailag kimerevített a térdizület, emiatt azt a lábát inkább mankónként, de használja. Szóval Haszonkának van szépséghibája, amelyet csodálatos jellemével igyekszik tompítani, de az emberek - ki tudja, hogy miért - nem látnak túl ezeken...

Az ivartalanítások is folytatódtak a héten, hiszen mentési tevékenységünk egyik alapja, hogy ivarosan nem adunk örökbe kutyát, elkerülendő a "véletlen" almokat: a mi védenceink, függetlenül attól, hogy honnan kerültek a gondozásunkba, már kizárólag csak társállatként vesznek részt a kutyás körforgásban, nem hoznak létre sem tudatosan, sem véletlen módon almokat, nem járulnak hozzá a kutyalétszám növekedéséhez. Erre a hétre négy kutyát ütemeztünk be erre a műtétre.

Jonatán, a tenyésztésből kivont középkorú szálkás szőrű tacskó a tárnoki kennelsorról vágott neki ennek, s oda is tért vissza. Ez a legnehezebb, hiszen egy lábadozó kutyát a kennelsoron tudni nem különösen jó érzés, főleg, ha az ember végigpátyolgatta valamelyik saját kutyáját otthon egy hasonló műtét után.

Ribizli szintén ezen a héten műtődött, de mint mindent, ezt is a kellő eleganciával és kedvességgel viselte, hamar összeszedte magát, hogy újra ideiglenes befogadója falkáját erősíthesse tökéletes jellemével.

Mici tartósan tünetmentes időszakban volt, s a tüzelés is elmúlt, így számára is elérkezett ez a beavatkozás. Ő viszont nem viselte annyira jól, a tölcsértől kifejezetten depressziós lett. Róla még fogok írni később, mert sajnos folyamatosan állatorvoshoz járunk vele, korábbi atkás fertőzése vissza-visszatér, egyszerűen olyan érzés, mintha a kutya kedélyállapota befolyásolná a szőrének állapotát, s bármilyen aprócska változás képes bőr-ügyileg hatalmas változás előidézni: akár a hőmérséklet lehűlése vagy az eső is.

A negyedik ivartalanítódó Piaf, a "picilány" lett, akit egy tenyészetből kaptunk, mert nem megfelelően örökített. A kis törpe lányka a műtét után egyből végleges gazdihoz is költözött, hogy náluk lábadozzon, bár valószínűleg ideiglenes befogadóinál is remekül érezte volna magát, akiknek ezúton is köszönöm, hogy segítenek! Piaf gazdái pedig egyből befogadóink is lettek... Hogy hogyan?

Bocskort, a fiatal, neveletlen szálkás szőrű tacskó védencünket örökbefogadói visszaadták, mert folyamatosan szökött és rombolt, s erre tanította a mellette élő másik kutyát is. Szerencsére Piaf gazdái, Csabáék segítő kezet nyújtottak, s ennél többet is tettek: elkezdték Bocskor nevelését, hogy biztonsággal és kevés problémával lehessen örökbeadható.

Ez volt az a hét, ahol a tacskó keverék babák gazdisodása is megkezdődött, bár ezen a héten még csak egy babácska, Nipp költözött el Orsiéktól, hogy új, budapesti otthonában boldogan cseperedjen tovább. Mindenkinek köszönjük, aki hozzájárult bármivel is a tacskó mix babák állatorvosi vagy egyéb költségeihez!

Vannak hírek, amelyek megédesítik a hetet (a 35. hét)

Vannak olyan kutyák, akik bár kedvesek, ragaszkodóak, szobatiszták, tökéletesen viselkednek, valami miatt mégsem keltik fel senki érdeklődését sem. Vagy ha mégis, akkor valami mindig közbejön és a kutya marad. Ilyen védencünk volt Csoki, aki többször nekifutott a gazdisodásnak, de valahol mindig elakadt a folyamat, és a nap végén - hosszabb-rövidebb kitérőt követően - ideiglenes befogadója, Imola otthonában hajthatta álomra a fejét. Aztán eljött az a pillanat, amikor Imola jól megérdemelt nyári vonatozására indult, és Csoki számára új befogadót kellett keresni. Elég reménytelennek tűnt a helyzet, de Imola ex-barátja kisegített minket a bajból: magához vette Csokit. Átmenetileg. Aztán mire letelt Imola nyaralása, az átmeneti kapcsolat erős kötelékké vált, oly erőssé, hogy Csoki már csak az örökbefogadási papírját küldte vissza. Maradt. Mi pedig nagyon boldogok vagyunk, hogy végre számára is megadatott a valódi gazdis élet, s reméljük, hogy hosszú élet vár még rá.

De Csoki "távozásával" nem csökkent a védenceink számra, mivel egy rövid szőrű tacskó szuka átvételéről állapodtunk meg az őt megmentő magánszeméllyel, aki a saját kutyái mellett megfelelően elhelyezni őt nem tudta. Mici elkeserítő állapotban kóborolt, amikor ez a magánszemély megtalálta, s Mici szerencséjére, nem tudott elmenni mellette: állatkórházba vitte, ahol a gyógykezelését végezték. Mici szőre már csak nyomokban emlékeztet a valamikori állapotára. Ideiglenes befogadóhoz került, ahol nagyon hamar beilleszkedett. Mici szobatiszta, lakásbarát, kedves, emberközpontú kutya. Más kutyákkal jól kijön, de azt sem bánja, ha egyedüli kutya lesz, csak legyen számára olyan embergazdi, aki a pocaksimogatást biztosítja. A macskákat sem bántja. Mici pórázon is szépen sétál, a nagyváros zajaival is hamar megbarátkozott. A kontroll vérkép alapján a szervei rendben vannak, a bőrprobléma és elhanyagoltság szerencsére nem hagyott maradandó nyomot. Sajnos Mici tüzelni kezdett, így ivartalanításával várnunk kell, de néhány hét múlva már örökbefogadhatóvá válik.