Elveszett, keressük - a 46. hét krónikája

Pozitív hírekről az elmúlt hét vonatkozásában sajnos nem tudunk beszámolni. Három kutyánkat is keresni kellett, így a hét beszámolóját ennek a témának szentelem.

Egy régebben örökbeadott védencünk, Szonett volt az első, aki a héten úgy döntött, hogy megkóstolja a szabadságot. Szerencsére a váci gyepmesteri telepen gazdája rátalált a kis szédelgőre.

Aztán Waltzera borzolta a kedélyeket, mert egy temetési menetbe kapcsolódott be szórakozás gyanánt, miközben örökbefogadói tűvé tették érte a környéket. Sajnos Waltzera ezen eset után többször is megismételte a kerítés átugrását, de a gazdái azon vannak, hogy erről a nagyon rossz beidegződésről leszoktassák őt.

A harmadik elvesző miatt nem készült el eddig a múlt heti beszámoló, mert őt kerestük minden lehetséges időben. Mandula a XIII. kerületben riadt meg egy autótól szombat éjszaka és pánikszerűen kitépte magát a hámból és elrohant. Napokon át kerestük, nem sok sikerrel. A tegnapi napon azonban Gelen és Dorisz kutya reggeli sétáját a sors valami miatt tíz perccel korábbi időpontban indította és Dorisz megpillantotta Mandulát, aki egy építkezési területen futott rémülten. Nagy szerencse, hogy Mandula ismerte már Gelen hangját, így hívására nem el, hanem odafutott. Köszönet nekik azért, hogy összeszedték a kis csavargót!

A szökés nem számít sajnos különösnek a mentett kutyák esetében. A szökés hátterében azonban szinte mindig eltérő okok állnak. Az ivaros kutyák sokszor a tüzelési időszakban kelnek útra. Egyesületünk többek között ezen vándorlás elkerülése érdekében is ivartalanítva adja csak örökbe védenceit, de az ivartalanítás után még néhány hónap szükséges ahhoz, hogy a hormonháztartás rendeződjön.

Vannak olyan kutyáink, akik a nem megfelelő tartás miatt nem igazán tanultak meg kötődni az emberhez. Jó esetben legalább kutyatársaikhoz tudnak ragaszkodni, de rossz esetben "magányos harcossá" válnak, mint Vili, a tiszteletbeli tacskó, aki egy erdőben nőtt fel, emberi kontaktus nélkül. Ezeknél az állatoknál is kialakítható a megfelelő gazda-kutya kapcsolat, de nem várható el, hogy már első naptól fogva a nyakunkon lógjon az eb és hogy igya minden szavunkat; nem fogja. Türelemmel, szeretettel teli foglalkozással viszont általában rövid idő alatt megteremtődik az a kapocs, ami a gazdát társállatával összeköti.

Számtalanszor előfordul, hogy vidéki vagy ingerszegény környezetből kerül hozzánk egy-egy eb, ilyenkor minden új, számára ismeretlen dolog pánikreakciót válthat ki, ami gyakorlatilag egyenlő a meneküléssel. Ilyenkor nem csak a póráz végéről, hanem akár a kertből is képes egy kutya eltűnni, hogy biztonságos helyet keressen.

Szintén nem árt figyelni a kutyánk "szerzett" félelmeire, hiszen amennyiben a rettegést kiváltó inger jelentkezik, a kutyánk ösztönszerűen, sokszor a tőle megszokottól teljesen eltérő módon reagálhat. Legklasszikusabb példa erre a vihartól vagy hangos zajoktól, petárdázástól félő állat.

A felsorolás végén pedig mindenképpen meg kell emlékezni a nótórius szökőkről. Ők azok a kutyák, akik számára mindig érdekesebb lesz az utca, a kaland. Be lehet őket zárni a lakásba vagy esetleg kennelbe addig, amíg nem vagyunk mellettük, de azért ne lepődjünk meg, ha ennek ellenére is lesznek szökési kísérletek (pld. ajtónyitáskor), illetve ha berendezési tárgyaink állagában változás áll be. Enyhébb esetekben a sok foglalkozás, mozgatás segíthet, illetve lehet embertől független, kimondottan az adott szökési kísérlethez kapcsolódó negatív érzés rögzítésével is kondícionálni a kutyát (pld. villanypásztor alkalmazása kertes ház esetében).

Bármelyik eset is áll fenn, sose gondoljuk azt, hogy egyedül vagyunk a problémánkkal, azt pedig legfőképpen ne, hogy nincs segítség. Első lépésként ilyen esetben mindenképpen keressünk fel egy kutyaiskolát.

A 43 talán szerencsszámnak sem utolsó - gazdisodó védencek hete

A héten felborult a már-már megszokott szomorú egyensúly és a fajtamentés több védence kezdhetett új életet, mint ahány kutya bebocsátást kért. Ritka az ilyen hét, de ami miatt különösen nagy boldogságot jelentenek ezek a gazdisodások az az, hogy az örökbeadott kutyáink többsége valami miatt problémásnak volt mondható. Emiatt persze extra nagy drukk is elkél, hogy véglegesedhessenek és szeretetben, boldogságban tölthessék innentől az előttük álló életet.

Az első gazdisodó ebünk Lajtorja volt, aki egy fiatal pár kutyája lesz a II. kerületben. Nagyon meg volt illetődve, de remélem, hogy szépen és gyorsan feloldódik és éli majd a nagyvilági tacskók hétköznapjait. Mindenesetre a hétvégén már ment kirándulni a Balatonhoz. (Lajtorja volt az egyik szálkás szőrű tacskó kan, akit egy autóból tettek ki testvérével együtt. Eredeti gazdájuk a kutyákat nem kereste.)

Az ünnepi hétvége további utakat hozott, szombaton Waltzerát, a kunszentmártoni gyepmesteri telepről altatás elől mentett "óriástacskó" szuka kutyát vittük Baranyába kirándulni. Hegyek-völgyek között vezetett utunk, vadregényes tájakon jártunk és maga a végcél is egy mesebeli házikóhoz hasonlított. Csodálatos ház, hatalmas kert, a kert végében patak folydogál. Waltzerát nagyon várták már, valahogy ő is érezte, hogy ez most komoly és egy szempillantás alatt játékba bonyolódott a család két gyermekével. Egyelőre minden rendben vele, de nagyon drukkolunk, hogy ez így is maradjon. Nem szeretnénk újra a kennelsoron látni őt, láttuk ott már eleget.

Talmi, a XVI. kerületben talált aprócska tacskó keverék kan, miután eredeti gazdája nem kereste, új otthonra lelt Hatvanban. Rutinos tacskós család, nagy, biztonságosan bekerített kertrésszel és Talminak kényelmes kuckóval a házon belül. Főtt farháttal, jutalomfalatkákkal várták és hamar ölbe került a kis gazfickó.

A hét nagy híre, hogy a nyíregyházi gyepmesteri telepről mentett "színész-csapat" egyetlen kan tagja, Mácsai is megkezdte próbaidejét. Néhány hete még egy ugató-harapó, elhanyagolt szőrcsomó volt, most pedig egy kicsit bizonytalan, de nyitni akaró eb, aki meglepően jól viselte a váltást és a jutalomfalatkákat is örömmel elfogadta. A családi ház gyönyörű nappalijában puha ágyikó várta, aminek nagyon örült. Ilyenje talán még soha nem is volt.

A Futrinka Egyesületnek, ezen belül a tacskó fajtamentésnek is lehetősége nyílik arra, hogy 2009. november 8-9-én megjelenjen védenceivel a Récsei Center Fressnapf áruházában egy örökbefogadó, illetve tápadomány gyűjtögető napon. Néhány védencünk szeretné emberek között, a vasárnapi áruházi forgatagban tölteni a napját a kennel helyett, de ehhez szükségünk lenne fuvaros segítőkre, illetve olyan emberekre, akik védenceinket a nap során fogják, szeretgetik, sétáltatják. Ha valaki tudna segíteni, jelentkezzen az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Mindenkit szeretettel látunk!

Tacskó ki, tacskó be - a 41. hét is aktívan telt

Gyorsan telnek a hetek, az ember dolgozik, családozik és közben kutyázik is, hiszen: bár sokan azt hiszik, hogy főállású állatvédőként tevékenykedünk és így el is várják, hogy azonnal ugorjunk és tegyünk, hiszen ezért vagyunk, a valóság az, hogy mindannyian rendelkezünk rendes, civil, nemkutyás foglalkozással. Az állatok mentését szabadidőnk és megkeresett jövedelmünk terhére végezzük, önkéntes alapon. Az önkéntesség természetesen nem mentesít a vállalások megfelelő minőségű teljesítése alól, csak talán magyarázat arra, hogy miért nincs aranyból a kerítés és miért nem rohannak szuperul felszerelt kutyás mentőautóval egyenruhás csapatok egy-egy telefonon bejelentett, azonnal elhelyezendő kutyáért. Egyszerűen nem tehetjük, de így is igyekszünk jó logisztikával a lehető legtöbb dolgot zsúfolni egy-egy hétbe úgy, hogy a gondozásunkban lévő kutyák mindig a megfelelő ellátásában részesülhessenek. Az ő kárukra nem mentünk "csak még egy" kutyát. Mindig a kapunkon belüli ebekért felelünk elsősorban.

A nyíregyházi csapat korábban rettegős-kapkodós, mára már egyre inkább nyitni akaró, barátságos fekete-fehér tacskó keveréke, Mácsai a héten ivartalanítódott és a köldöksérvét is megoperáltattuk. Így most már semmi nem tarthatja vissza attól, hogy gazdához költözöttön. A hétvégén ő is részt vett a Récsei Center Fressnapf üzletében tartott bemutatkozó napunkon, ahol gyakorlatilag folyamatosan ölben ült - ez tőle nagyon nagy dolog, illetve hagyta, hogy gyerekek is megszeretgessék őt.

Pénteken munka után nagy rohanásban voltunk, hogy egyrészt egy, az Egyesület gondozásában lévő ír szetter kant eljuttassunk a zárás előtt az állatorvoshoz, másrészt pedig, hogy örökbeadjuk Gangát, a Nagykónyiban rendkívül rossz állapotban talált tacskó szukát. A kutya furcsa mozgását valószínűleg egy gerincprobléma okozza. Egyelőre műtéti beavatkozást nem igényel, de gazdájának kiemelten kell figyelnie rá. Ganga kicsit megszeppent először a lakásban, valószínűleg még sosem látott eddigi életében ilyet, de aztán szépen feloldódott. A hétvégi hírek szerint már egészen birtokba is vette új rezidenciáját és nagyon szeretik őt. Igyekeznek majd becsatlakozni a Gellért-hegyi tacskó sétákba is, hiszen ők is a XI. kerületben laknak.

Szombaton Gramofon és Lajtorja kirándultak a IV. kerületben, ahol egy nyugdíjas házaspár keresett magának elhunyt kutyája helyett új társat, dédelgetnivalót. Gramofonra esett a választásuk. Egyelőre itt még nagyon kell a drukk, mert bár a család többtízéves tacskós rutinnal bír, de Gramofon rendesen bemutatkozott: a szobatisztaság nyomait sem mutatja, a gyönyörűen berendezett lakásban már nekilátott néhány antik szék átalakításának, illetve megcsipkézett néhány díszpárnát. A hétvégi telefonos ellenőrzésen még bizakodóak voltak az örökbefogadók, de azért meglepődve nem lennék túlságosan, ha visszakapnánk őt. Mindenesetre jó lenne, ha neki is sikerülne, hiszen nem ő tehet róla, hogy az, aki az autóból kidobta, vagy az, aki előtte tartotta őt, nem áldozott időt arra, hogy jól nevelt kutya válhasson belőle.

A szombati napon két új tacskónk is érkezett, róluk képek és részletes beszámoló később lesz majd. Nimfa egy négy éves, fajtatiszta szálkás szőrű tacskó szuka, Mandula pedig egy négy és fél éves, fajtatiszta szálkás szőrű tacskó kan. Mindketten nagyon helyesek, kicsit elhanyagoltak és egyelőre meg vannak szeppenve. Nimfa egyik füle hematómás, ezt műtéti úton az ivartalanításával egyidejűleg kell majd rendezni. Tenyésztő gazdájuk nem tudta őket tovább tartani, így kerültek hozzánk. Oltásaikat, chipjüket, útlevelüket megkapták, ivartalanításuk után költözhetnek majd új otthonaikba.

A hétvégén a Récsei Center Fressnapf Áruházában mutatkozott be Egyesületünk. A tacskó fajtamentést Waltzera, Lajtorja és Mácsai képviselte. Mind Waltzerára, mind Lajtorjára voltak érdeklődők, meglátjuk, hogy jelentkeznek-e vagy a személyes találkozást nem követik további randevúk.

A rendezvény két napján közel 200 kg száraztáp gyűlt össze. Ez hatalmas segítség Egyesületünknek, hiszen Tárnoki kennelsorunkon átlagosan egy nap 10-15 kg táp fogy el, attól függően, hogy milyen megoszlásban, hány kutya tartózkodik a gondozásunkban.

A rendezvényező csapatot felkereste korábbi védencünk, Csörnöc-Dorka is kis társával, a Biatorbágyi Állatvédő Egyesülettől örökbefogadott Totó kutyával. Csörnöc-Dorka blogjáról egy korábbi bejegyzésben olvashatnak az érdeklődők - érdemes betekinteni okosodásának történetébe.

A héten szomorú hírt is kaptunk. Korábbi védencünk, Szender, aki a nyolcvanas éveiben járó, de rendkívül agilis Erzsike néni társa volt, elment. Sajnos a daganatai olyan áttétet képeztek, amelyek már nem tették számára lehetővé, hogy idős gazdája mellett továbbangyalkodhasson.