Zenész, színész és a többiek (a 15. hét)

Mozgalmas hét volt a 15, öt kutya is érkezett a gondozásunkba. Igazából, ha a kennelsorunk kapacitására lett volna bízva, sajnos nem fogadhattunk volna egyet sem, de nagyon nagy szerencsénk van, hogy egyre többen segítenek nekünk ideiglenes befogadással. Tudjátok, akár néhány hét is nagyon sokat jelenthet egy-egy kutya életében, menekülésében. 

Coolio és Snoop két hosszú szőrű törpe és standard tacskó mérethatáron mozgó fiatal-felnőtt kan kutya, akik egy tenyészetből érkeztek, mert valamilyen "hiba" miatt őket nem szerették volna ivarosan kihelyezni sehová, így a segítségünket kérték. Mind a kettőjüket sikerült ideiglenes befogadónál elhelyeznünk. Sajnos Snoop ráadásul beteg is, amikor a gondozásunkba került, még csak azt hittük, hogy valami egyszerű gyomorgyulladással állunk szemben. Sajnos ennél komplexebb és komolyabb a probléma. Snoop azóta heti rendszerességgel jár kezelésre és állatorvoshoz is, rengeteg vértesztet csináltattunk kontrollként, s folyamatosan ultrahangos kontroll alatt áll. 

A váci gyepmesteri telep elé kitettek egy aprócska fa dobozt, amely egy rendkívül idős szálkás szőrű tacskót rejtett. A dobozka fele akkora volt, mint a kutya... Marlon Brando a rohadó fogaival, az egész szervezetét maga alá temető gyulladással, amelynek gyökerét a rohadó fogakban kell keresni, az öreges szokásaival és vaksi szemével nem várhatott túl sok jóra. Amikor egy-egy ilyen reménytelen kutya bukkan fel valahol és történetesen tényleg tacskó, megfordul a fejemben, hogy míg tacskóként a fajtamentőktől kaphat segítséget, s van még néhány fajta szerencsére, ahol a fajtamentő szervezetek segítenek azokon is, akik számára nagyon kicsi az esély az új életre, cserében viszont már a befogadás pillanatában tudható, hogy gigászi állatorvosi számlát halmoz majd fel a kisöreg vizsgálata, kezelése, ellátása, de egy keveréknek ebben a státuszban nem sok esélye lenne, s ez rendkívül szomorú. Minden kutya halála szörnyű, feldolgozhatatlan, elfogadhatatlan, hogy míg mi mindent megtennénk akár egy-egy nem "saját kutya" védencünkért, addig mások szívtelenül lemondanak róluk. De ez kitérő! Szóval így érkezett meg Marlon Brando és került egy pozitív értelemben elvetemült, korábbi örökbefogadónkhoz, a tehetséges fiatal rendezőhöz, Lizához és ex-Zamó néni, Etushoz.

A várpalotai gyepmesteri telepről már korábban érkezett volna altatás elől két szálkás szőrű tacskó keverék kan, de az egyikük parvó-fertőzésben megbetegedett és így nem tudtuk őket elhozni. Ezen a héten nyílt alkalom arra, hogy mind a ketten eljöjjenek és ideiglenes befogadónál kezdjék meg az új életüket. 

Szapár volt a beteg, ő nagyon soványan jött és nehezen szedi össze magát, tulajdonképpen ez még mindig nem sikerült neki. Ideiglenes befogadói tanítják, szeretik és nagyon ragaszkodnak hozzá. Most, amikor ezt a beszámolót írom, már tudom, hogy szeretnék őt megtartani, s erre áldásomat is adtam, de előtte át kell esnie az ivartalanításon, amelyre pedig azért várunk, mert annyira sovány még mindig...

Finánc nem volt beteg, vele zökkenőmentesen indultak a dolgok, s ideiglenes befogadói szívébe ő is belopta magát, viszont ő még mindig gazdára vár.

A hétre egy műtét jutott, az aprócska, furcsa neurológiai tünetekkel küzdő Hektika esett át az ivartalanításon, de az általános állapota miatt nem tolakodnak érte a gazdijelöltek, s azóta számos vizsgálaton át is kellett esnie, beleértve az epilepszia vizsgálatokat és az MR-t is.

Egy kutyánk gazdához is költözött, a sok port kavart Mici kezdhette meg végre egy szerető otthonba  kerülhetett, s szerencsére már gyógyultan folytathatja ideiglenes befogadóinál megkezdett gazdis életét és a demodex talán soha nem is tér vissza. Mi mindenesetre ezt kívánjuk!

Nem vagy százas! Vagy mégis?

Száz szónak is egy a vége: sikerült több olyan kutyára szert tennünk, akikkel hatalmas számlákat hoztunk össze, s nem azért, mert luxusmasszázsra, vidéki wellness hétvégére vagy szőrfestésre vittük védenceinket, hanem mert olyan problémákkal kerültek hozzánk, amelyek jelentős, főként állatorvosi kiadást jelentettek.

Szóval jöjjenek azok a kutyák, akiknek százon túl (ez alatt százezret kell érteni!) volt a költsége, s még nem tudtunk minden forintjára fedezetet teremteni, tehát számítanánk a segítségetekre. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem a demodexes csapatra érkezett utalásokat, bár a teljes nagyságrend nem gyűlt össze, de kipótolva azokat a számlákat letudtuk. Köszönjük!

A tacskó fajtamentés top százas listája tehát... Akarom mondani a drága mentvényeink...

Valley, a tacskó keverék kan, akit az autópályán ütöttek el, majd hagytak magára. Iszonyatos szerencséje volt, hogy egy arra autózó család észrevette a vadrács tövében kuporgó, sérült kutyát és hogy megpróbált rajta segíteni is, nem hagyta magára. Valley combcsontja törött úgy, hogy a medencéjét is roncsolta, így egy hosszú és komplikát műtét várt rá. Szerencsére szépen helyrejött, már túl van az oltási és chipezési körön is, s lassan az ivartalanítása is esedékessé válik.

Aztán a közúttól a vasútra "eveztünk", merthogy megérkezett Hilti, akit elütött a vonat. Nagy mákja volt a fiatalúrnak, mert csak egy hatalmas tépett seb keletkezett az oldalán, amely ugyan lassan, de tökéletesen meggyógyult, bár hosszú kórházi kezelést igényelt a sterilen tartás és rendszeres átmosó fertőtlenítések miatt.

Tojás kerülte a közlekedési eszközöket és módokat, ő egyszerűen csak spontán majdnem meghalt, nagyon nagy szerencséje van, hogy még időben kiderült, hogy a hasába vissza-vissza telő folyadék nem szívproblémából fakad és nem elég rá a vízhajtó, hanem atípusos babézia okozza, amelytől szétestek a sejtjei és a szervezete szép lassan felszámolta önmagát. Nála is hosszú és több vérteszttel megerősített, folyamatos orvosi kontroll alatti volt a gyógyulás, de megérte.

Mindeközben Snoop, a hosszú szőrű törpe alattomos betegséggel küzdött, s sajnos küzd a mai napig. Az egész egy egyszerű gyomorrontásnak tűnt, de a tünetek, hányás, nyákos széklet semmire nem akart rendeződni, s akkor megkezdődtek a kivizsgálások, a vérvétel, az ultrahang, az állapotfelmérés és kiderült, hogy sajnos egy olyan betegséggel küzd, amely amellett, hogy ritka, nehezen kordában tartható. Kéthetente vérvétel, hetente kezelés a VitaHelp magánrendelőben - ahol nem kellett kezelési díjat fizetnünk, ezt nagyon szépen köszönjük! - és állatorvosi ellenőrzések, ultrahang. Még mindig nem tudni, hogy merre dől el az állapota, de ideiglenes befogadói viszik, szervezik az életét, mi pedig igyekszünk megteremteni mindent, ami ahhoz kellhet, hogy Snoop is boldogan élhessen.

Kence hivatalosan már nem fért bele a keretbe, de egy lebénult tacskó keveréknek nagyon nehéz nemet mondani, főleg, ha az ember tudja, hogy azzal egyben a halálos ítéletét mondja ki. Ez az a rész, amikor nagyon nehéz racionális döntéseket hozni, amikor egy állat potenciális gyógyulása vagy halála a tét, nincs köztes átmenet és hatalmas a kockázat, amely az eltelő napok számával nő. Kence jött, mert a grafikusunk, Vitéz Petra átmenetileg magához vette őt, így volt hely az induláshoz. Megoperáltattuk a gerincét, s mostanra, már egy másik ideiglenes befogadónál, Tollasi Zsuzsinál látható, hogy lesz belőle tökéletes, négy lábon sétáló kutya. A vizelet és székletürítése akaratlagos, a hátsó lábait is elkezdte használni és csóválni is tud, de még nagyon instabil. Jelenleg úszással igyekszik megerősíteni az időközben sorvadásnak indult combjait.

Marlon Brandot, az idős szálkás szőrű tacskó kant egy apró dobozba zárva tette ki a gazdája a váci menhely előtt. Az öreg, rozoga kutyán kezdetben semmi nem akart jól működni, járt szívultrahangon, szanálni kellett a fogai egy részét, mert rohadt a szája, ez gyulladásban tartotta az egész szervezetét és megakadályozta őt abban, hogy táplálékot tudjon magához venni, cserében viszont mindene fájt és ráhúzódott az ízületeire, szívére. Néhány nappal ezelőtt újra szükség volt egy fogrendezésre, amely hatalmas körültekintés mellett történhetett csak meg, hiszen MB tényleg nem mai gyerek, viszont az állapotát stabilan kell tartanunk.

A mai nappal pedig Hektika is csatlakozik a százon túliak klubjához. Ő volt az, aki epilepsziás tünetekkel került hozzánk, de inkább agyi traumát sejtettünk a háttérben. Készült röntgen, melyben csigolya szűkület volt látható és vélelmezhető volt akár az instabil mozgás mögötti okként is. Aztán jöttek a rohamok és tudtuk: ez más, ez nem csak annyi. Így jelenleg folyamatban van az MR vizsgálat szervezése, miközben látogatást tett az epilepsziával foglalkozó szakorvosnál is. Sem a vizsgálatok, sem a kapcsolódó vérvétel, gyógyszerek nem lesznek kevésben, így minden támogató forint sokat jelent.

Rajtuk kívül folyamatosan vannak gazdára váró védenceink, akiket oltatunk, chipeztetünk, ivartalaníttatunk. Most is vannak babakutyáink, akik mellett folyamatosan nem várt költségek jelentkeznek, mint a féregtoxikózis miatti infúzió, támogató injekciók és még sorolhatnánk. Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, de akár egy fagyi árával hozzájárulhattok ahhoz, hogy a takarónk elég legyen az eddig még ki nem fizetett tartozásaink rendezésére is. Tudjuk, hogy több százezer forintot senki nem tud adni, de pár száz forintot talán. Szóval ha nem vagytok százasak vagy nagyon is százasak vagytok, akkor támogassátok a tacskó fajtamentést, mert tíz ember száz forintja az már egy panziós nap ára, 38 ember száz forintjából össze tud jönni egy oltás, 150 ember száz forintja pedig finanszíroz egy ivartalanítást, amennyiben nincs komplikáció.

Az utalásokat az alábbi számlaszámon tudjuk fogadni: Futrinka Egyesület K&H Bank 10404089-49575251-57561000 számú bankszámláján. A megjegyzés rovatban tüntessétek fel: TACSKÓ.

Ha valaki nem szívesen adna pénzt, de más módon segítene, akkor örömmel fogadunk kutyák körül használható dolgokat, nyakörveket, pórázokat, fertőtlenítőszereket, megmaradt, de az állatgyógyászatban is használt gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket (Augmentin, C-vitamin, hasfogók, probiotikumok stb.), száraztápot stb. Kérjük, hogy aki ilyesmivel lepne meg minket, látogassa meg védenceinket tárnoki kennelsorunkon, mert sajnos begyűjteni nem áll módunkban önkéntes fuvarosok és fuvarfinanszírozási háttér hiányában, de ez ne szegje senki kedvét, inkább kösse össze az adományozást azzal, hogy megismeri a kennelsoron élő kutyáinkat, tacskókat, vizslákat, dogokat és egyéb keverékeket. Továbbra is hatalmas segítséget jelent az ideiglenes befogadás, sokszor már néhány hét is életet menthet, illetve az is, ha valaki tőlünk fogad örökbe. Vigyétek hírünket és köszönjük, hogy mellettünk álltok, csak veletek tudunk ennyi kutyánk segíteni!