Az örökbeadások folytatódnak (a 48. hét)

Hihetetlen gazdieső zúdult ránk az év végéhez közeledve, ami kicsit vissza is adta a hitünket. Ezért, a boldog, meleg otthonba kerülő kutyákért érdemes ekkora áldozatot hozni, sokszor akár a családot, a magánéletet háttérbe szorítva menni és menteni, intézni a kutyák körüli dolgokat, fagyoskodni, sorban állni, egyeztetni, pénzt teremteni és mindent. Egy kutyát is jó érzés örökbeadni, de az, ha egy viszonylag rövid idő leforgása alatt több védence is új gazdára talál az embernek, különösen felemelő érzés. Ebben volt részünk ezen a héten.

Jonatán elhagyta ideiglenes befogadóját, Imolát, akinek ezúton is hatalmas köszönet, hogy Jonatán nála szokhatta a lakásban élés szabályait, s egy régi támogatónkhoz költözött, ahol nem zajlott tökéletesen zökkenőmentesen a beilleszkedés, pld. egy ágybetét bánta, amire a fiatalúr rápisilt, de továbbra is rendületlenül és kitartóan szeretik őt.

Bocskor is kirepült ideiglenes befogadóitól, Csabáéktól. Az új család nekik köszönhetően már egy sokkal rendszerezettebb, összeszedettebb, a falkában való helyével tisztában lévő tacskót fogadhatott örökbe, nagyon sokat számított hozzáértő és szerető gondoskodásuk Bocskor gazdisodását illetően. Bocskor érkeztére a család apraja-nagyja összegyűlt, mindenki látni akarta az új jövevényt, akiről reméljük, hogy már csak jó híreket hallunk.

Blicc, a tündéri kis zsemle áltacskó lánykánk is gazdis kutya lett, ráadásul külön öröm, hogy egy korábbi örökbefogadónk, Zádor Kunca gazdája vette őt magához. Számomra pedig hab a tortán, hogy Kuncáék a közelünkben laknak, így lesz alkalmam össze-összefutni a kis sétáló különítményükkel a parkban és a környező lakótelepen is. Dinaperonéknak köszönjük, hogy Bliccnek tökéletes ideiglenes befogadói voltak.

A negyedik, ebben a beszámolómban megemlítendő ideiglenes befogadónkat is köszönet illeti, bár ő 2011-ben ezen a héten megszűnt a továbbiakban ideiglenes befogadónk lenni, mivel úgy határozott, hogy a nála állomásozó és nagyon félős, valójában csak őt elfogadó Kingát nem adja oda másnak, így véglegesítette falkájában Tünde és a szintén tőlünk örökbefogadott Palást (Pál) mellett. Természetesen Andi továbbra is követi a munkánkat, segít minden egyébben, amiért nagyon hálásak vagyunk. A kis falkának pedig boldog és hosszú közös életet kívánunk.

A tacskó keverék babáink közül ezen a héten ketten hagyták el Orsiék otthonát, hogy megkezdjék önálló, gazdis életüket. Nolly, a legtündéribb csöppség, a bújós akarnok, a szemrehányóan nézés nagymestere, a mindent egy pillantás alatt elérő minimanó Ausztriába tette át a székhelyét ottani partnerszervezetünk, az AC-Austria jóvoltából.

Narna pedig Magyarországon maradt, egy kitartó és lelkes család szeretett kicsi kutyája lesz, ahol minden szeretetet és törődést meg fog kapni. Lassan-lassan kirepülnek a babáink is!