Chip-ogtunk, de szerencsénk volt (51. hét)

Mindenki azt gondolja, hogy vele soha nem történhet meg. Az ő kutyája soha, de soha, egy percre sem menne öt méternél tőle távolabb, ezért nincs szükség se bilétára, se chipre. Mindannyian hiszünk a kutyáink és a köztünk lévő örök és elválaszthatatlan kapocsban. Pedig kell az a biléta és kell a chip is.

Csúszik minden, az ember békésen sétál, megcsúszik és már csak a kórházban tér magához. Hogy a kutyáit sétáltatta közben? Hogy a kutyái hová kerültek...? Lassan próbálja összeszedni a széthullott gondolatokat, miközben a kutyák vagy kézről kézre járnak vagy egy gyepmesteri telepen ülnek és ha a gazda nem ér oda 14 napon belül, akkor akár egy ilyen eset és a szeretett kedvenc elaltatásra kerülhet. Pedig egy chip segíthetne, legalább a tulajdonos és a kutya összeköttetésbe kerülhetne és a család mehetne érte addig, amíg a gazdi a kórházban fekszik. Megtörtént eset, az a kutya nem volt olyan szerencsés: magának való, mogorva, keverék, amolyan senkinek nem kellő fajta kutya, a gazdájának a szeme fénye volt. De aztán jött egy baleset és elváltak útjaik. Kócos pedig 14 napot élt rettegésben egy ketrecben, aztán valahogy örökre távozott.

A másik helyen felújítás volt, a kutyák a kerti kisházba zárva addig, amíg a munkások a térkövet rakták. Senki nem vette észre, hogy amikor a mosdót keresték, a kisház ajtaját is kinyitották, a kutyák pedig kisétáltak a kertből. Mire kiderült a kutyák hiánya, már messze jártak. Keresték őket kétségbeesetten, számtalanszor elmondták nekem is a telefonban, hogy soha nem mentek el... Hosszas keresés és nagy jutalom felajánlása után találták meg az egyiket. A másikat elaltatták a megtalálói, mert "öreg kutyaként biztosan így akart tőle megszabadulni az eredeti gazdája", ők pedig úgy gondolták, hogy megszokni már nem fog máshol úgysem, ne szenvedjen. Freja fiatal volt, kedves és fajtatiszta, őt úgy gondolták, hogy megtartják. Aztán eljutott hozzájuk a keresés híre, de arra még nem reagáltak, csak akkor léptek kapcsolatba az elvesztővel, amikor már - a kutya értékét szerintük is meghaladó - jutalom társult a hirdetéshez.

A chip egy azonosító, egy olyan elektronikus adathordozó, amely összeköt minket a kutyánkkal. Ha elveszik és megtalálják, az állatorvosnál is leolvassák, illetve a menhelyeken, gyepmesteri telepeken is kötelező ellenőrizni, hogy a kutya rendelkezik-e egyedi azonosítóval. Ha egy kutyának van regisztrált egyedi azonosítója, akkor a kutya tulajdonjoga nem vitatható, az életével kapcsolatban döntést nem hozhat más, csak a tulajdonosa. A chip tehát védelem. Kérünk mindenkit, hogy ha még nincs a kutyájának egyedi azonosító chipje, pótolja. A legtöbb állatorvosnál beültetéssel, regisztrációval együtt 3.500 Ft-ért lehet hozzájutni, ennyit talán a biztonságosabb életért megéri kifizetni!

A Futrinka Egyesület és így benne a tacskó fajtamentés is minden védencét egyedi azonosítóval lát el, minden kutyánk chipezve fogadható örökbe. Ezen a héten kettő esetben is segített a chip...

A Karácsony előtti héten érkezett egy telefon, hogy a Habeo kutya miatt keresnek. Már éppen indítottam volna a szokásos monológot, miszerint tudom, hogy még szerepel néhány oldalon, de ő már nem aktuális, régen gazdára talált, amikor leesett: ők nem emiatt hívnak. Habeo náluk volt, megtalálták és gondos megtalálóként első útjuk az állatorvoshoz vezetett, aki leolvasta a chipet és mivel nem volt átregisztrálva az új gazdi nevére, így engem hívtak. Azonnal jeleztük a korábbi örökbefogadónak, aki alig pár perccel korábban vette észre, hogy a kutya nincs meg, valahogy kislisszolt a lakásból. Habeo a chipjének és a megtaláló felkészültségének hála, mindössze egyetlen órát töltött otthonától távol.

Leviát/Trafó szintén ezen a héten veszett el, ő a nyakörvből húzta ki magát Budapest egyik legforgalmasabb területeinek egyikén, a Dohány utcában és eltűnt a parkoló autók között. Kerestük, hirdettük, de mintha a föld nyelte volna el. A chip regisztrációja mellé is beírattuk: a kutya elveszett, keressük őt. Ez lett a szerencséje, mert bár a plakátjainkat, hirdetéseinket nem vette észre a megtaláló, amikor végül elmentek az állatorvoshoz, a leolvasott chip hozzánk vezetett ismét. Ideiglenes befogadja rohant Leviátért, így ő visszakerülhetett szerető családjába, akik a történet happy endjeként örökbe is fogadták őt.

Mondhatjuk tehát, hogy szerencsés hét volt, s bár látszólag "semmi" nem történt, mégis rengeteg minden történt mégis. Ráadásként az egyik kereskedelmi csatorna jótékonysági pókerversenyt szervezett, amelyben az egyik celeb a Futrinka Egyesület védenceinek ajánlotta fel nyereményét. Szerencsénkre ő nyert! Köszönjük!