Azt mindenki tudja talán, hogy a tacskó fajtamentés a Futrinka Egyesület keretein belül működik. Az Egyesület a sparhelt lábúakon kívül magyar vizslákat, német dogokat és esélytelen egyebeket is ment. Azt már talán kevesebben tudják, hogy amellett, hogy mindenki mindenkinek segít, az alap tevékenységi csoport védenceire is nagyobb hangsúlyt fektetek, mégha nem is én vagyok az őértük felelős vezető, de ezek a sokszor idős, nem tetszetős külsejű, problémás kutyák is nagyon-nagyon közel állnak a szívemhez, így igyekszem az ő esélyeikhez nagyobb mértékben hozzájárulni. Ha az "alapnál" van nagyobb pörgés, szervezési igény, akkor igyekszem ott helytállni, de közben a tacskók mindenek előtt és mindenek felett.
A kilencedik héten volt alkalma mindenkinek kitacskózni magát, mert eléggé felpörögtek az események. Végre megérkezhetett a hajdúszoboszlói gyepmesteri telepről Tündi és az anyukája, Panni.
Tündi alig tíz hónapos, aprócska tacskó keverék szuka, látszik, hogy eddig nem nagyon élt kutyamentes környezetben, önállóan félénk, a pórázt is most tanulgatja. Kicsi teste minden erejével igyekszik megfelelni, nagyon barátságos, bújós, minden apró kis figyelemért nagyon hálás. Szerencséje volt, mert egy korábbi örökbefogadónk ideiglenesen magához vette őt.
Az anyukája, Panni sincs másfél évesnél több, nagyon fiatal még ő is. Elvileg őt is ideiglenes befogadó várta, csakhogy Panni úgy határozott, hogy tüzelni kezd, így maradt a kennelsoron. Panni is félénk, de nagyon emberközpontú kutya, annyira vágyna arra, hogy a nap 24 órájában szeretgesse valaki, hogy az leírhatatlan. Tele van szeretettel ez a kutya, hihetetlen.
Panni tüzelésének "köszönhetően" viszont lett ideiglenes befogadónk a Szolnokon talált tetovált szálkás szőrű tacskó kannak, Csokinak. Ő öt év körüli és egy ottani kertbe sétált be. A család szerette volna megtartani, de Csoki úgy határozott, hogy megritkítja a lábasállat-állományt, így el kellett jönnie. Egyelőre az eredeti gazdáját keressük, de ha nem kerülnek elő 14 napig, akkor új otthont keresünk számára.
Ideiglenes befogadójának pedig hálásan köszönjük, hogy fogadta őt, s hogy vigyáz rá. Csoki mindennapjairól itt olvashattok:
http://kuttykolesz.blogspot.com/
Emi egy hajléktalan kutyája volt, de a hajléktalan meghalt és Emi egyedül maradt. Hosszú napok teltek el, mire egyáltalán be tudták őt fogni. Átmeneti elhelyezése megoldódott helyben, de aztán felkerült a kicsilány Budapestre. Emi félénk, de barátságos, amúgy tacskósan karakán, sok-sok ingerre szomjazó, tündéri bújós kutya, akinek rettentő sokat kell még tanulnia.
Sürgősen ideiglenes befogadót kerestünk egy Debrecenben talált vak szálkás szőrű tacskó kannak, Vidálnak. Akadtak is jelentkezők, amit köszönünk, de csoda történt: Vidálnak előkerült az eredeti gazdája. Ennél jobban nem is alakulhatott volna a dolog!
A gyűjtögetés mellett apró öröm, hogy egy kutyát sikerült örökbeadnunk. Az Illatos úti gyepmesteri telepről mentett, harapós előéletű Durci Darcy költözött el a tárnoki kennelsorról. Eger felé vette az irányt, ahol az új élete kezdődhetett meg. Reméljük, hogy mostantól minden jól alakul az életében, túl sokat tapasztalt már eddig is. Nálunk harapásra mégcsak nem is gondolt, pedig megtrimmeltük, hoztuk-vittük. Egyedül a macskákat nem tudta megszeretni, őket lelkesen kergette, ha tehette.
Lőrinc bácsi elhagyhatta a kórházat, s csoda történt: találtunk számára egy nagyon kedves ideiglenes befogadó családot Érden. Eddig viszonylag jól alakulnak a dolgok, de sajnos a család legkisebb gyermekét még nem fogadja kitörő örömmel az öregúr, rá vicsorog. Pedig ha ezen változtatna, akkor talán... Hát, drukkoljunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése