2011. szeptember 24., szombat

Írjam azt, hogy 36 kutya érkezett...?

Pedig ha annyi nem is, de a fajtamentés életében a 36. hét megintcsak intenzívnek bizonyult, több új kutyánk érkezett, így most az elkövetkező időszakban újra szervezhetjük az oltásokat, ivartalanításokat, hirdetéseket, gazdijelöltek látogatását, kereshetünk forrásokat- tehát nem fogunk unatkozni. Egy kutya megmentése tényleg nem csak annyi, hogy az ember összeszedi és kész. Minden örökbefogadható kutya mögött ezernyi apró és kevésbé apró tennivaló, szervezés, egyeztetés és emberek állnak, akik az ügyek vitelében segítenek. Ezt soha nem szabad elfelejteni, elfelejtenünk. S ezekből a háttér-emberekből soha nem elég. Úgyhogy aki kedvet érez, ne habozzon, csatlakozzon. :)
Magnusz, a beteg törpe tacskó kanocska - ugye meggyógyul?
Mindig meglepődök, hogy egy-egy kutya hogy tud olyan állapotba kerülni, amilyenben hozzánk érkezik. Magnusz még csak egy babakutya, alig 3-4 hónapos, de egy életrevaló történésen ment már keresztül. Szinte teljesen mozgásképtelenül érkezett, "fejnehéz" volt, a gerincét puposította. Székletet üríteni nem tudott, emellett lázas volt és apatikus. A koordinációs zavarait gerinc eredetűnek ítélte az orvos, a kiskutya minden érintésre felsírt a fájdalomtól, de elsődlegesen a lázas állapot megszűntetésére volt szükség. Kapott mindenféle gyógyszert, injekciót, féreghajtót, megultrahangoztattuk, elkezdtük az addicionális fülrüh kezelését, s készültünk a legrosszabbra, ami sajnos nagyon is benne volt a pakliban. A vizsgálatokat egy röntgen egészítette ki, amelyen jelentős elváltozás nem volt látható, így valószínűsíthető, hogy valami fizikai behatás okozta ödéma lehetett a mozgászavarok hátterében. Amit viszont egyértelműen kimutatott a röntgen: Magnusznak tüdőgyulladását. Mostanra már nincs a kicsi srác életveszélyben, ha az állapota tovább javul, megkaphatja első oltását is, utána pedig az oltási program folytatásának, valamint ivartalanítási kötelezettséggel örökbefogadható. Ideiglenes befogadójának és szentendrei szuper állatorvos - aki egyébként Eszkuláp kezelőorvosa is - Dr. Czuppon Balázsnak köszönöm az áldozatos munkát és hozzáállást!

Sho is az új csapat tagja. Ő egy 1,5 év körüli kaninchen-törpe tacskó mérethatáron mozgó rövid szőrű kan kutya - szépséghibával. A csontosodássa lehettek problémák, mert az orra eltér egy áltag kutyáétól, "szétnyílt", illetve az egyik hátsó lába is görbe, kifelé forduló. Ez a későbbiekben okozhat majd problémát, de jelenleg nem okoz fájdalmat, csak furcsa látvány a mindig a szépet, esztétikusat követelő emberi szemnek. Sho oltva, chipezve, ivartalanítását követően fogadható örökbe.

Tüll egy hét éves, hosszú szőrű kaninchen tacskó szuka, aki nem olyan régen még kölyköket nevelt, ez pedig eléggé megviselte a szervezetét. Az ivartalanítási beavatkozás megtörténtéig fel kell őt erősítenünk, illetve pótolnunk kell azokat a tápanyagokat, amelyektől gyermekei mentesítették. A fogai nagyon-nagyon rossz állapotban vannak, több helyen gyulladt az ínye, illetve számos fogát már csak a fogkő tart benn, így az ivartalanítási műtéttel egyidőben igyekszünk rendbehozatni a fogsorát, eltávolíttatni a fogkövet és azokat a fogakat is, amelyek már menthetetlenek. Valószínűleg későbbi életében Tüll fogaira - már ami megmaradt - különös gondot kell fordítania a leendő gazdájának. Tüll egyébként egy nagyon kompakt, egészen apró kutyahölgy, aki mindennél jobban szeret ölben ülni, ott biztonságban is érzi magát, ellentétben a sétákkal és mozgásokkal, amikor félős, rebbenékeny. A lakásban feltalálja magát, kényelemigénye magas, de sajnos nem szobatiszta - ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az utcán nem meri elengedni magát, fél.

Monk még Buksiként - fotója bejárta az egész Facebookot
Monk Buksi néven migrált a Facebookon - elaltatják, ha nem talál sürgősen új gazdát - persze voltak rá érdeklődők, de valahogy mégsem alakult semmi. Bevallom, a múltban én is hajlamos voltam azt hinni, hogy ezek a "gazdája meghalt, elaltatják" típusú üzenetek inkább csak lelki terrort jelentenek, de nem veszélyt, aztán egyszer, amikor láttam a végeredményt is felírva - ugye a visszajelzések nem valószínűek a közösségi portálok természetéből adódóan, de nem kizártak - egy hasonló hirdetés után, ahol öt kutya életét oltották ki a házra ácsingózó örökösök, nos, azóta máshogy szemlélem az ilyen híreket. Persze kivártam, hátha. De nem. Így egy vidéki befogadónk segítségével Buksi, immáron Monk néven szabadulhatott. Ideiglenes befogadónál várja a továbbiakban, hogy valaki beleszeressen, természetese ő sem adja alább, oltva, chipezve, parazitamentesítve, ivartalanítva költözködne.

Maya rémülettel a szemében - de másnap már jobban érezte magát
És itt még nem álltunk meg! A pápai állatvédők kérték a segítségünket egy 4 éves szálkás szőrű tacskó (keverék?) szuka számára, akiről a gazdái költözés miatt nem tudtak már tovább gondoskodni. A kutyahölgy fuvarját a Facebook Tacskó Fajtamentő Csoport segítségével sikerült megoldani, ezt kiemelten köszönjük. Maya érkezésekor nagyon meg volt szeppenve, rettegett. Mostanra már szépen kinyílt, barátságos, a többi kutyával is rendesen viselkedik, szobatiszta, nem rombolós.

Persze a szokásos ügyek is haladtak: most már Tufa sem kerülhette el a végzetét és a héten átesett koronaékszerei eltávolításán. Pedig mindent bevetett korábban: megfázott, toklászt szedett össze, felsértette a száját... De eljött az igazság napja, amiről ő nem is sejti, hogy egy lépéssel közelebb vitte a hivatalos gazdisodásához. Bár a változást ő valószínűleg nem fogja megérezni...

Csakúgy, mint ahogy az ex-bonyhádi gyepmesteri telepes tacskó mix hölgy, Johanna sem élt át drámai változást, amikor ex-ideiglenes befogadójával aláírtuk - végre - az örökbefogadási szerződést. Jó volt a kutyalányt megismerni, látni, hogy milyen szerető otthonba került. Ezt az érzést kívánom mindenkinek átélni, egész heti stresszt képes felülírni! Johanna gazdija ráadásul készített szép varrott holmikat a karácsonyi jótékonysági aukciónkra is, úgyhogy majd érdemes lesz figyelni.

Léna és Orsi, két segítőnk kutyás kirándulást álmodott meg tárnoki kennelsorunk lakóinak, s szerencsére nem csak a sok-sok sétáltató, hanem az időjárás is kedvezett a programnak.Természetesen máskor is szívesen várunk mindenkit, aki egy-egy kutyánkat, akár csak néhány órára is, de elvinné sétálni, foglalkozna vele, szeretgetné.

A sétáról beszámolók itt olvashatók - a tacskó fajtamentést az áltacskónk, Bodri képviselte, akire ugyan volt érdeklődés, de az örökbefogadás elmaradt:

http://vizslanaplo.blogspot.com/2011/09/szulinapi-kirandulas.html
http://futrinka-alap.blogspot.com/2011/09/ot-eves-szuletesnap-tarnoki-kutyak.html

Vasárnap pedig Százhalombattára volt hivatalos az Egyesület. Ide főként az Alap Tevékenységi Csoport gondozásában lévő esélytelen keverékekkel érkeztünk, a tacskó fajtamentést ismételten Bodri képviselte, akinek ezáltal meglehetősen intenzív hétvégét biztosítottunk. Itt is beleszerettek a kis pocakmutogatóba, de mondanom sem kell, hiszen csak ismétlem magam: az örökbefogadás elmaradt. Bodri csak egy keverék, nem kell senkinek. Pedig milyen tökéletes kutya!

A beszámoló itt olvasható:

http://futrinka-alap.blogspot.com/2011/09/szazhalombatta-mi-jo-omen-varosunk.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése