2011. május 18., szerda

Gyors, lassú, gyors - a táncrendünk "üres"? (A 17. hét)

Eljött az idő, hogy írjak a Futrinka Egyesület tárnoki bázisáról, hátha még többen kedvet kapnak egy kis önkénteskedéshez, hiszen egyrészről egy nagyon üdítő, kellemes szabadidős program, másrészről az Önkéntesség Évében talán még nagyobb hangsúlyt kaphat a "jóért végzett" önzetlen munka.

A Futrinka Egyesületnek menhelye nincs, így a kutyáink egy része ideiglenes befogadóknál kerül elhelyezésre, amiért nem győzünk elég hálásak lenni, de vannak azok a kevésbé szerencsések, akik számára csak a kennel marad. Ehhez viszont előfeltétel a kennel(ek) léte, amit mi egy tárnoki kutyapanzión keresztül biztosítunk, ahol összesen 24 kennelt bérlünk.

A kennelsoron vegyesen élnek az Egyesület négy tevékenységi csoportjának védencei, így vannak magyar vizslák, német dogok, tacskók és az esélytelen egyebek. Gyakorlatilag folyamatosan teltházzal működünk, így még a kennelsorra is csak várólistán keresztül vezet az út.

Minden kennelben van hőszigetelt kutyaház, a kutyáink jellemzően egyedül birtokolják a számukra kijelölt lakrészt, így minimálisra csökkenthető a felügyelet nélküli időben is a balesetek száma, hiszen nincs kivel hajba kapnia gyakorlatilag senkinek. Nem célunk, hogy zsúfoltságot teremtsünk, a kutyáink naponta 3-4 alkalommal sétálnak a panzióhoz tartozó füves kifutón, ismerkednek más kutyákkal (már ha erre van lehetőség, mert habitusuk lehetővé teszi), tanulják a pórázon közlekedést, kenneltisztaságot, ismerkednek az emberekkel. A kennelsor élete - bármennyire is annak tűnhet első látásra - nem szomorú, a kutyáink a foglalkozásnak köszönhetően kinyílnak, megszokják a rendet, s kevés kivétellel könnyen és gyorsan alkalmazkodnak az új, legtöbbször az életüket jelentő kennel-léthez.

Hétköznapokon egy fizetett alkalmazottunk, Laci látja el a kutyáinkat. Nagyon nagy szerencsénk volt vele, hiszen rendszerető, józanéletű és még a kutyákhoz is ért, mindenkivel megtalálja a hangot, még a legelvetemültebbekkel is. Hétvégén igyekszünk önkéntesekkel megoldani a sétáltatást, gyógyszerek beadását, kennelek takarítását, etetést, szocializációt. Ehhez bárki csatlakozhat, kezdetben az új önkéntesek csak már rutinosnak számító segítőkkel mehetnek a kennelsorra, de minden rutinos volt egyszer kezdő.

A 17. hét végéjén megtartottuk első tavaszi nagytakarításunkat, amely minden évben esedékes, hiszen a tél Tárnokon sem múlik el nyomtalanul. Minden kennelt alaposan kitakarítottunk, a házakat átmostuk, kicseréltük a plédeket, megváltunk néhány egércsaládtól az etető részlegünkről, összeszedtük a kifutón a hó által korábban rejtett játékdarabkákat. Jó hangulatban telt a nap, bár végig zuhogott az eső, de ez sem tántorított el senkit. A nap végére a kutyáink is elfáradtak, úgyhogy összességében is pozitív volt ez az összejövetel, de hamarosan szükség lesz még egy önkéntes napra, amikor a falakat, rácsokat le lehet festeni, a kutyaházakat felújítani, illetve amelyiket már olyan mértékben átalakította a kedves lakója, azokat cserélni is kell. Mindig van mit tenni, ezt talán mindenki elhiszi.

Ha valakit érdekelne akár csak néhány órás hétvégi kutyás elfoglaltság, írjon az info@futrinkautca.hu e-mail címre a részletekért. A kennelsort 16 év alattiak nem látogathatják biztonsági okokból!

A takarítónapon kívül a tacskó fajtamentésnél egyetlen említésre méltó esemény történt, ami igazából nem ért minket váratlanul: Les ideiglenes befogadói elvéreztek, s úgy döntöttek, hogy Les már nem megy tőlük sehová, minden csibészségét igyekeznek a jövőben orvosolni, beíratkoznak kutyaiskolába, felszerelik a villanypásztort, de Les marad. Így ennek a szálkás tacskónak rohamos gyorsasággal ért révbe az élete. Mátééknak köszönjük, hogy ez így alakulhatott, Adriennek pedig az ügyintézést, segítséget!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése