Hagyma, akiért sokan drukkoltak - Hagyma whom many fingers were crossed for

Lassan lecseng az ünnepi láz, úgyhogy gondoltam írok pár sort arról, hogy telnek Hagymácska napjai nálunk. :) Csatolok néhány fényképet is.

The holiday fever is slowly fading away, so I decided to write a few words about how Hagyma spends his days at our place. I attach some photos as well.

Már nyoma sincs annak a valaha volt csontsovány kiskutyának, igazi kis vasgyúró lett belőle, olyan lábai vannak mint egy szumósnak :D A régi képeit nézegetve alig lehet ráismerni. Csak a szeme ugyanaz, az összetéveszthetetlen. Mivel anyáék beszereztek neki valami zöldkagylós tápot, az ízületei a hátsó lábán nagyon szépen rendbe jöttek, csak az egyik "sarkán" van még egy pici duzzanat, a másik teljesen felszívódott.

There is no trace of the once so skinny little dog; he became a real sturdy little fellow, his legs are like the ones of a sumo wrestler. Looking at his old photos, it’s difficult to recognize him. Except for his eyes, those are unmistakable. My mom has bought him some kind of food with green mussel extract, so the joints on his hind legs beautifully recovered, the swellings disappeared.

A szőrkopása is teljesen elmúlt, kiderült hogy nem gombás fertőzés volt, valószínűleg az éhezés miatti trauma miatt hullott ki utólag. Már szépen kinőtt a szőr a fülén és az orrán, és már kezd egész nagy lenni a szakálla és szemöldöke is! :)

His fur problem was also settled, it turned out that it was not caused by a fungal infection, most probably his fur was falling out as a result of the previous starvation. Since then, fur has grown on his ears and nose, and he is starting to have a nice beard and eyebrow as well.

A "nem jöhet fel a kanapéra" projekt elég gyorsan kudarcba fulladt... Éjszakára mindig csak nagy harcok árán sikerül kirakni az előszobába a kosarába, ha kell ha nem, a kanapén, vagy valakinek az ölében  van. Anyukámtól kapott saját, külön bejáratú párnát és lepedőt is a kanapéra. :)

Our “he cannot sleep on the sofa” project failed quite soon, we have to fight real battles to make him sleep in his hamper at night. He wants to be on the sofa or in someone’s lap all the time. My mom even gave him a private sofa pillow and sheet.

Szoktunk vele klikkerezni, már gyönyörűen ül és fekszik kézjelre is, és Roland megtanította neki, hogy kézjelre vakkantson egyet, pörögjön egyet. Most épp a hátrálást tanulják :D Nagyon okos kiskutya, iszonyú gyorsan tanul. Ha csak fele ennyire szófogadó is lenne... :) (Na jó, Rolandnak szót fogad.)Gondolkozunk rajta, hogy tavasszal elvisszük kutyaiskolába.

We often use the clicker to teach him, he already can sit and lie on a sing, and Roland taught him to bark and turn on the floor if he is presented a certain sing. Right now they are learning backing. Hagyma is very clever, he learns fascinatingly quickly. I wish he would be only half as much obedient…(Okay, he obeys Roland.) We are contemplating on taking him to a school in April.

A többi állattal jól megvan, Cimbivel, az antiszociálissal már együtt labdáztak, az erdőben is nagyon nagy haverok, de Cimbike a lakásban néha még kicsit próbál territoriálisnak mutatkozni :) A macskákkal is egyre jobb a viszonya, már nem rohan el mindegyik fejvesztve, ha meglátják.

He gets on well with the other animals; he has already played in the garden with Cimbi, the antisocial, and they are really good fellows in the forest, though in the house Cimbi tries to be a little territorial. His relationship with the cats is also improving, at least not all of them dashes away at the moment they see him.

A havat nagyon imádja, olyankor különösen szeret fogócskázni. Viszont ha eső van, akkor nagy a baj, egyszerűen nem hajlandó sétálni, behúzza a kéziféket és nem mozdul a makacs tacskója.
He really loves snow; he particularly likes to play tag when there is big fresh snow. But when it is raining… He is totally disinclined to walk; just stops, pegs down and would not move.

Általában visszük magunkkal ahová csak lehet, karácsonykor rokonoknál voltunk, természetesen Hagymával. Ő is nagyon élvezte a vidéki levegőt, voltunk nagyokat sétálni, és az ottani tacsival nagyon jól elvolt, csatolok játszós képeket is.

Usually we take him with us everywhere we can. At Christmas we visited relatives down in the country, of course together with Hagyma. He enjoyed the fresh country air very much, we took him to a big walk and he got on well with the dachshund of the family. I attach some photos about how they were playing.

Hagymácskát mindenki imádja, nem is csoda, hiszen egy igazi cukorfalat, kis rosszcsont, mellette nem lehet unatkozni. Amint meglátjuk, ahogy ezerrel csóválja a farkát, emelgeti a kis mamut tappancsait és hátrasunyítja a fülét, elfelejtjük a hétköznapokat és nem számít hány óra van, kergetőzünk vele a lakásban.

Everybody loves our Hagyma, but this is not a surprise, as he is a little sweetheart, a little devil, life is never boring next to him. As we see him wagging his tail and laying back his ears, we forget about the everyday stuff and no matter what time it is, start playing tag with him in the flat.

Egy szó mint száz, köszönjük szépen, hogy Hagyma nálunk van, és az ő nevében is Boldog, Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánunk Nektek!

So, the long and short of it, we are really glad that Hagyma can live with us, and we wish You all a Happy And Successful Year in his name as well.

Olivia, Roland & Hagyma