Lemondasz a javunkra 200 Ft-ról?

Annak ellenére, hogy folyamatosan igyekszünk fizetni az állatorvosi, panziós, élelem, parazitamentesítési és egyéb költségeinket, mégis maradnak tartozásaink, amelyet ki kell fizetnünk így vagy úgy. Mindent megpróbálunk, nem csak ölbetett kézzel várjuk, hogy megoldódjanak a dolgaink, s hogy át tudjuk vészelni az adó 1% megérkezéséig tartó időszakot, áldozatokat hozunk, erőnkön felül intézünk ügyeket, fuvarozunk a saját költségünkön... De segítség nélkül nem megy. Az állatorvosi tartozásunkat ki kell fizetnünk, nem várhatjuk, hogy a rendelő tartósan hitelezzen számunkra. Ha mindenki "csak" 200 Ft-ot utalna a számlánkra, abból összejöhetne. Hiszen sokan vagyunk, akik szeretjük a tacskókat és talán ekkora összegről lemondani sem olyan nehéz. Egy olcsóbb fagyi ára. Nekünk viszont rendkívül sokat jelentene.

Kérjük, hogy ha teheted, egy fagyi árával támogass minket, hogy rendezhessük az állatorvosi tartozásainkat. Tegyetek minket erőssé azzal, hogy sokan vagytok körülöttünk, akik figyelnek. Mert fontos, hogy legyetek!

Az adományokat a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számú számláján tudjuk fogadni. A megjegyzés rovatban kérjük, tüntessétek fel: TACSKÓ 200.

Az összegyűlt adományokkal folyamatosan frissíteni fogjuk a blogot. :)

2011. július 13. - a beérkezett adományok alapján frissült a tartozás táblában a törleszthető oldal 13.000 Ft-nyi "fagyi árával" többet fizethetünk ki az állatorvosunknál.

Köszönjük azoknak, akik sok-sok gombóc fagyiról lemondtak a javunkra:

Sz.Eszter, Z. Zsuzsanna, G. Eszter Zsófia, L. Mónika Rita, D. Erika, G. Zsófia, K. Gábor, H. Tünde, V. Elek, Sz. Szilvia, Sz. Zsófia Réka

2011. július 14. - a beérkezett adományok alapján frissült a tartozás táblában a törleszthető oldal további 21.800 Ft-nyi "fagyi árával" többet fizethetünk ki az állatorvosunknál.
Köszönjük azoknak, akik sok-sok gombóc fagyiról lemondtak a javunkra:
G.Krisztina, L. Szabina, H. Julianna, G. Katalin, Hné H. Ágnes Edit, Pné, N. Dorina, Hné, Sz. Szilvia Katalin, K. Bernadett Erzsébet, Gy. Tímea, Cs-J. Nóra Karolin, N. Anikó, V.Dániel, Pné Cs. Luca Mária, Fné T. Katalin, L. Annamária, L. Zsófia, D. Orsolya, F. Edina, Cs. Bettina Veronika

2011. július 15. - további 2.900 Ft-tal bővült az "elfagyizható" állatorvosi költségek köre, köszönhetően L. Lászlónak, H. Zsanettnek, L.Gábornak és F. Szilviának. A tartozásnyilvántartó táblát majd hétfőn frissítem. Reményeim szerint sok-sok új utalással együtt. Köszönjük!

2011. július 18. - hétfőn összesen 7.400 Ft érkezett, köszönjük, hogy ennyien lemondtatok a fagyitokról! Akik ezen a napon a tacskókat segítették: Sz. Veronika, M. Petra, V. Kinga, Tánczos A.

A barackvirág színű összegekről a számlát már kikértük, most várjuk,
hogy megkapjuk és fizethessük őket - hála nektek! A rózsaszínek az
eheti összegek, még gyűjtünk, aztán egy újabb kikérés következik.
Elmondhatatlan, hogy mekkora segítséget jelent a támogatásotok!

2011. július 19. - a keddi napon 5.500 Ft érkezett. Köszönet F. Nórának és G-K. Katalinnak!

2011. július 20. - összesen 1.600 Ft jött a tacskók állatorvosi költségeire. Köszönet Gy. Andreának és B. Éva Fruzsinának!

2011. július 21. - a mai nap egy régi segítőnk jóvoltából majdhogynem "rekord" napnak számít, ő ugyanis kifizette Bandi és Picur költségeit, és még egy picit juttatott Csacska részére is, neki kiemelten köszönjük - dinaperon, azaz Vné J. Edit. Az ő adományával együtt összesen 17.736 Ft érkezett, köszönet illeti még A. Juliannát, M. Lászlót és Tné Óvónénit is. Szuperek vagytok!

2011. július 25. Nektek köszönhetően egy egységet már fizethettünk is a tartozásunkból, hamarosan jövök a frissített táblázattal, hogy látható legyen, hogy mihez járultatok hozzá, de le sem tudom igazából írni, hogy mennyire nagyon köszönjük. Egy kis könnyebbséget jelent. Aki szorongott már tartozás miatt, az tudja, hogy miről beszélek, aki pedig nem, azt tiszta szívemből irigylem. :)

Ezen a napon 400 Ft fagylaltpénzzel ajándékozott meg minket P. Andrea - neki is köszönjük!

2011. július 26. A mai napon 2.500 Ft érkezett az állatorvosi tartozások törlesztésére Lné H. Judittól, illetve D. Erikától. Köszönjük!

A gyűjtéstől számítva decemberig S. Hajnalka havi 1.500 Ft-tal járul hozzá Lőrinc bácsi műtéti költségeinek törlesztéséhez, melyet ezúton is, kiemelten köszönünk!

Galléros póló ajándékba? (T-shirt with collar as a gift?)

Talán már megszokhatta mindenki, hogy időről időre igyekszünk valami vonzó ajándékkal kedveskedni azoknak, akik támogatják a tacskó fajtamentést, hiszen tudjuk: mindenkinek nehéz most a jótékonyságra fedezetet biztosítani, ezért szeretnénk megköszönni, hogy még így is gondolnak ránk, segítik a működésünket.
It has become a tradition that we try to attract the attention of our supporters by offering some gifts in return for their donations. We know how hard it is to dedicate money to any non-profit activities therefore we are more than grateful to all who help our dachshund rescue work in any way.

Most - a készlet erejéig - Fruit of the Loom márkájú, piké, galléros pólót adunk annak, aki legalább 3.000 Ft-tal támogatja tevékenységünket. A pólók női modellek, fekete és fehér színben készültek S, M, L és XL méretben (a méretek viszonylag kicsik, erre a méretigénynél érdemes figyelni). Összesen 100 db készült belőle. A fekete pólón pink hímzett, "márkajelzés" szerű tacskó sziluett, a fehéren feketéből ugyanez található. Nem feltűnő, de ott van, így a póló bárhová felvehető, akár munkába is.

Now we give a unique, Fruit of the Loom, piquet, Lady's T-shirt with collar for those who donate a minimum of 3.000 HUF to our dachshund rescue group. The T-shirts are solely for women, they were produced in black and white colour, in S, M, L and XL size (the sizes are rather small!). There are only 100 of them altogther. There is a pink, sewn dachshund silhouette like a "brand" on the black T-shirts, while the dachshund sewn is black on the white ones. It is not striking but still there is a dachshund there while the T-shirt is available even for work.

Az adományozóknak a XI. és az V. kerületben tudjuk átadni az ajándékot, de előzetes egyeztetés szükséges hozzá, amelyet a licitfutrinka@gmail.com címen lehet megtenni. Ha valaki postázva kérné az ajándékát, akkor a 420 Ft postaköltség térítéssel legyen szíves számolni és ne felejtse el megírni a címét, a preferált színt és méretet a licitfutrinka@gmail.com e-mail címre.

The T-shirt present can be given to our supporters in District V and XI. of Budapest after fixing time and place in e-mail via licitfutrinka@gmail.com. If someone wants her / his gift to be posted, please calculate its postal fee as an extra. The name, size and colour of T-shirt required and the postal address should be sent to licitfutrinka@gmail.com.

A Futrinka Egyesület Tacskó Fajtamentő Csoportját az Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számú számlájánk keresztül lehet támogatni, a megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni, hogy TACSKÓ GALLÉROS. A befolyó összeget védenceink ellátására fordítjuk.

The Hungarian Dachshund Rescue can be supported through the bank account of Futrinka Association but it must be stated by the transaction that it is for DOXIES for T-shirt. All donations will be used for our rescue work.

Hőségriadó - kutyás szemmel!



Egy műanyag gyermek "homokozó" vízzel töltve tökéletes kutyamedence!

 A meleg mindenkit megvisel, tetőfokára hágott a nyár, az elkövetkezendő időszakban melegrekordot dönthet az időjárás. Mindenki tudja, hogy ilyenkor a szervezet számára szükséges a folyamatos folyadékpótlás, s a hőség elkerülése érdekében a hűs szoba vagy vízpart javasolt. De odafigyelünk-e saját kedvenceinkre, tudjuk-e, hogy mire kell egyáltalán figyelnünk?

A kutyák ugyanúgy érzékenyen reagálnak a magas hőmérsékletre, vannak olyan fajták, amelyek fokozottan érintettek, de általánosságban is igaz a tétel: melegben nem dolgoztatunk kutyát, ebbe beleértve a labdázást, futást, bármi egyéb, sok mozgással járó tevékenységet. A sétákat igyekezzünk a kora reggeli, majd az esti órákra korlátozni, nap közben csak annyira mozdítsuk ki őket, amennyi idő alatt elvégezhetik a legszükségesebb dolgukat. Ne felejtsük el, hogy a beton izzó forró lehet, ha máshogy nem tudunk kijutni a házból, a betonon emeljük át a kutyánkat, ha úgy érezzük, hogy az túlhevült. Minden séta alkalmával keressük az árnyékosabb helyeket. Nem hátrány, ha a kutyát a séta előtt vizes ronggyal áttöröljük, amit a séta után is ismételhetünk, de figyelem: a felhevült testű jószágot ne tegyük hideg vizes zuhany alá, mert nagyobb bajt okozhatunk!

A víz életet menthet, mindig legyen nálunk egy palackkal.

Fokozottan figyeljünk a kóbor állatokra, ha lehet, legyen nálunk műanyag edényke (elmosott vajas doboz is remekül megfelel erre a célra) és víz, hogy jártunkban-keltünkben meg tudjunk itatni egy-egy rászorulót. Még ha nem is tudjuk az adott kutyát befogadni, a vízzel megmenthetjük az életét. Ha napozni látunk kóbor kutyát, vigyük őt valahogy árnyékba, egyetlen egészséges kutya sem fekszik ki a tűző napra, hiszen ők is hőgutát kaphatnak!

A kutyák is élvezik a vizet, de ne feledjük: számukra sem kedvezőek a dél körüli
órák, inkább ütemezzük a pancsolást reggelre vagy a naplemente idejére.

Ha már hűguta... Fontos, hogy időben felismerjük a tüneteket, s az érintett állatot azonnal állatorvoshoz tudjuk szállítani. Ha a kutyánk sűrűn liheg, a nyála besűrűsödött, általános közérzete a megszokotthoz képest rosszabb, levertebb, illetve a testhőmérséklete megemelkedik, esetleg hány, szédeleg, valószínűleg a szervezete nem tudta leadni a termelődő hőt, tehát hőgutát kapott. A kutyák esetében ez sajnos halálos lehet, gyakorlatilag a magas láz miatt sérülnek a belső szervek, sűrűbbé válik a vér, s a szervezet megszűnik működni. Ha a hőguta tüneteit észleljük kutyánkon, kezdjük el vizes ronggyal hűteni őt már az állatorvoshoz menet!

Nagyon fontos, hogy soha ne hagyjuk kutyánkat a kocsiban, még annyi időre sem, amíg "beszaladunk valahová elintézni valamit", mert az autó percek alatt elképzelhetetlen hőmérsékletűre hevül még akkor is, ha résnyire nyitva hagyjuk az ablakot. Aki látott már kutyát bezárt autóban meghalni - nekem sajnos volt ehhez "szerencsém" egy szabadidős rendezvényen - az tudja, hogy miről beszélek, ennél szörnyebb halált nem nagyon lehet egy élőlény számára elképzelni.

Kell ennél jobb közös elfoglaltság?

Igyekezzünk a kutyánkkal közösen, harmóniában átvészelni a fokozottan meleg napokat, menjünk vízpart mellé, üljünk az árnyékban és igyunk sok folyadékot. A nyár is elmúlik egyszer és nagyon fog hiányozni majd akkor, amikor a mínusz fokokban a tél veszélyeire igyekszünk felhívni a figyelmet.

Racsni örökre elbúcsúzott...

Drága Futrinkás Lányok, Fiúk, 4 lábú barátaim!


Szeretném most összefoglalni rövid kis életemet és a teljesség igénye nélkül megköszönni nektek a hozzám való jóságotokat!

Egyszer csak a hosszas csavargásom után befogtak és elvittek egy gyepmesteri telepre. Itt a szokásos problémákon kívül sajnos megharapott egy kutyatársam – nagyon ideges volt – és meg kellett műteni a hátsó fertájamat.

Ezután csoda történt velem és futrinkások megmentettek, és elvittek Tárnokra, hogy az ő kutyájuk legyek. Csodálatos volt. Volt saját ágyam, helyem, naponta kaptam enni és inni, sok-sok simit is kaptam, és ha puszikat osztottam, akkor jutifalatot is kaptam.

Itt összebarátkoztam Kacska Manfréd barátommal – alias Frédivel – és Lippával is.

Hamarosan ismét csoda történt velem, mert valakik örökbe akartak fogadni.

A szaguk ismerős volt, mert adtak Tárnokon nekünk nagyon finom virslit, de ki tudja mifélék ezek az emberek.

Nem szaporítom a szavakat, nyár eleje volt, és becsomagoltak egy fura ketrecbe, és indultunk valahova.

Vártak engem a gazdáim, akik megfürdettek és megetettek, és simogattak, és nagyon jó volt minden. Reggel mikor felkeltünk, nagy kert, zugok, csend, nyugalom és futás, rohanás egész nap.

Néhány nap múlva hazavittek az emeletes házba, ahol volt egy öreg néni, de én nem bántottam, csak odaültem a lábához, hogy könnyedén tudjon simogatni – ezt azóta is boldogan megteszi.

Képzeljétek voltunk sokat a telken, volt szülinapi és örökbefogadó buli, süti, csoki és minden jó, amit csak el tudtok képzelni.

Most, hogy ezt a kis emlékezést írom, már sajnos megbetegedtem. A gazdiék ápolnak, gyógyszereznek, szeretnek, de már nincs kedvem játszani velük, mert…. Nem tudom, valami nem jól van itt bent.

Mindenesetre szeretnék külön köszönete mondani martiginek és zsininek, hogy befogadtak és leszállítottak palpepéékhez – ez sem volt zökkenőmentes, de mindegy – révbe értem.

Gábornak köszönöm a nevemet, szeretem és a gazdiék is megtartották.

Fogadott keresztanyámnak Dinnyének köszönöm azt a sok szeretetet és puszit, amit kaptam tőle mindig, mikor találkoztunk.

M-Astornak köszönöm, hogy „szép” kutyát varázsolt belőlem.

Megpróbáltam jó kutya lenni itthon is és a futrinkás rendezvényeken is, remélem, hogy meg voltatok velem elégedve.

Elvittek a gazdiék kirándulni és nyaralni is Bárándpusztára – nagyon jó hely – szabad az ágyra menni, finom kaját kapsz és sok simit, amit én nagyon szeretek. Ott összebarátkoztam Rozival, aki nem piszkált, jött velünk kirándulni is, és kapott a gazdiéktól 1-2 falat kóstolót a vacsijukból.

Szeretettel gondolok rád Frédi barátom! Meghívtál otthonodba és megosztottad velem csontodat, ágyadat és a gazdik szeretetét is.

Sajnos az állapotom nem javult az utóbbi időben, sőt….

Mindig bepisilek…

De a gazdiék nem szidnak meg, csak mondják nem baj, addig jó, amíg pisilni tudsz, semmi baj, feltöröljük.

Most szeretnék elbúcsúzni mindenkitől!

Drága Zézsé és Mimike őrizzetek meg emléketekben.

Duncsi és Apu, Anyu és Alfi barátom, köszönöm a lehetőséget, hogy ennyit játszhattam veletek.

Joker, köszi a sok simit, bár neheztelek, hogy Jokert nem ismerhettem meg személyesen is.

Dinnye, Balázs köszi mindent!!!!!!

Qkorica és Judit és Frédi, Fruzsi, annyi szeretet, és aggódást kaptam tőletek.

Óvónéninek azt köszönöm, hogy ismeretlenül is eljött a bulimra és megtisztelt jelenlétével és szeretetével.

Nagyon sajnálom, hogy Csipet-Csapat logosztikai problémák miatt nem tudott eljönni a bulira, de tök jó volt, hogy ott akartak lenni.

Benetton Ági, aki Moris elvesztése után új társával eljött és bemutatta nekünk. Remélem, jól érezte magát.

Ma, 2011. július 8-án fél 3-kor elmentem Dédikéhez, Mamcsihoz, Morishoz és Tézsihez..

Átadom a sok puszit, amit küldtök nekik, és egy jó nagyot játszunk a felhők tetején.

Öt évesek lettünk, avagy egy születésnap margójára

A Futrinka Egyesület hivatalosan öt éves, hiszen a bírósági bejegyző határozat öt évvel ezelőtti, de a valóságban a csapat ősmagja már korábban is együtt ténykedett. Öt év talán annyira nem nagy idő, de ez alatt az idő alatt annyi minden történt, gyakorlatilag a semmiből küzdöttük fel oda magunkat, ahol most vagyunk. Én még emlékszem, amikor egy másik szervezet, az ajkai Vahur Egyesület biztosította az induló lépéseinkhez a kereteket, amikor mi még csak egy kutyákat kedvelő baráti társaság-féle voltunk, akik tenni szerettek volna. Mindannyian megvizsgáltuk lehetőségeinket, s rögzítettünk egy havi fix összeget, amit minden hónapban, ha törött, ha fújt, be kellett tennünk a közösbe, hiszen ezen bevételekre terveztük a megmenthető kutyák számát, de rengetegszer, mint ahogy még most is történik sokszor, további forrásokra volt szükség, s a kezdeti időben bizony nem nagyon számíthattunk másra, mint magunkra. Egyszerre 4-5, jellemzően keverék kutya volt a pártfogásunkban, akiket panzióban vagy ideiglenes befogadónál helyeztünk el, s akiket rendszeresen sétáltattunk, látogattunk, gazdát kerestünk számukra. Akkor még hivatalosan tacskó fajtamentés sem létezett, de ha egy fajtatiszta tacskó valahol bajba került, akkor azért nagyon igyekeztünk, igyekeztem. Abban az időben, s még további évekig nem volt adó 1% bevétel, alig-alig voltak "külsős" támogatóink. De hittünk abban, hogy amit csinálunk az jó, így fogcsikorgatva ugyan, de mentünk, haladtunk előre.

Bercit egy "tenyésztőtől" mentettük, a sors fintora, hogy
utána még évekig járhattunk a bíróságra a volt gazda miatt.

Az Egyesület jelenleg a magyar vizslák, német dogok és tacskók hivatalos fajtamentő szervezete, emellett van az ún. alap tevékenységi csoport, ahol az esélytelenek között is esélytelennek minősülő, döntő többségében keverék kutyák számára igyekszünk megadni az esélyt. Működésünk öt éve alatt egy rövid ideig a berni pásztor fajtamentéshez biztosítottuk a kereteket, illetve a spániel fajtamentés is nálunk működött. Ők mostanra önálló szervezeten belül segítik az elárvult vagy bajban lévő spánieleket. Mentett kutyáink száma éves szinten meghaladja a kétszáz egyedet. A kutyáink egy része külföldön talál magának új gazdát kinti segítő szervezeteinken keresztül - a magyar vizslák esetében a Vizsla-in-Not szervezet, a német dogoknál a Tierfreunde Niederbayern, a szetterek és keverékeik, valamint esetenként nagyon idős keverékek elhelyezésében Sylke Beyer partnerünk segít. Emellett védenceink hirdetésével az osztrák AnimalCare Austria is hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy kutyánk az országhatáron kívül találja meg új otthonát. A tacskóknak szervezett, kiépített külföldi együttműködő partnere nincs, védenceink több, mint 80%-a magyarországi elhelyezést nyer, így a fajtamentő csoport működése az Egyesület többi csoportjától is különbözik. Mindenesetre mindent megteszünk, hogy segíthessünk, de ehhez a tacskó kedvelő magánszemélyek, intézmények támogatása elengedhetetlen. Veletek együtt tudunk csak sikeresek lenni, a mi sikerünk pedig megmentett, rehabilitált életekben mérhető.

Bozó a bezártságtól magába fordulva, a segítő kézre morogva
várakozott a várpalotai gyepmesteri telepen.

Az öt évért sokaknak köszönetet kell mondani, én most tényleg csak példálózva sorolnék fel néhány nevet, de ez nem a teljes lista, hiszen mindenkinek, aki nyomon követte a munkánkat, bármivel, bármilyen módon segített, tőlünk fogadott örökbe kutyát vagy csak népszerűsítette védenceinket, adományozott, szállított, ideiglenesen befogadott, takarított, sétáltatott, szocializált... Mindenkinek jár a köszönet, csak így lehet, csak így szabad. Tehát néhány név, akik egyesületi, de tacskós szempontból is fontosak:
- a Felicavet Állatkórház, akiknek kutyáink szakszerű ellátása mellett azért is hálásak vagyunk, hogy lehetővé tették, teszik, hogy az elmaradásainkat egy későbbi időpontban, jellemzően az adó 1% megérkezése környékén rendezzük,
- dr. Czuppon Balázs állatorvos, aki maximális profizmusával, odafigyelésével, alaposságával sokvédencünk számára adta meg az új esélyt, de ő Eszkuláp kedvenc állatorvosa is, nélküle mi már nem is léteznénk,
- Németh Laci, akinél a tárnoki kennelsort béreljük,
- "mi" Lacink, aki évek óta a kutyáink ellátását, gondozását végzi maximális szeretettel, békében, rendesen,
- a Récsei Centerben lévő Fressnapf Áruház, ahol védenceink számára eledelt gyűjthetünk, s ebből biztosíthatjuk azt, hogy erre külön ne kelljen súlyos összegeket áldoznunk,
- a tacskók esetében a Fajtaklubot is meg kell említeni, akik a központi honlapon létrehoztak egy fajtamentős oldalt, hogy onnan is elérhessék védenceinket az esetleges érdeklődők,
- minden ideiglenes befogadónk, fuvarosunk, sétáltatónk, aki az éves során segítette munkánkat, ezen belül is extra köszönet PiciBorzaséknak, Orsiéknak, Csipet-Csapatnak, Boginak, Zsininek, kyticének és még sokatoknak, akiket felsorolni sem tudok, de köszönöm, hogy velünk voltatok, velünk vagytok és remélem, hogy velünk lesztek még sokáig!

Szamizdat néni története az egyik legmegrázóbb volt. A gazdája halála miatt
egyedül maradt idős kutya csonttá soványodva, kritikus állapotban került
a gondozásunkba, majd sikertörténetként gazdához költözött Ausztriába.

Sok különleges történetet lehetne mesélni az elmúlt öt évből, hiszen mentettünk szaporítótól, vettünk át tenyésztőtől, gazdától, sorban álltunk gyepmesteri telepeken, emeltünk ki a tömegből kutyát rossz sorsú menhelyen, aggódtunk, hogy életben marad-e, kerestük, mert elveszett, idegeskedtünk műtéti beavatkozások miatt, adtunk nagy reménnyel örökbe, majd egy-egy esetben szomorúan vettük vissza a kutyát a gondozásunkba, s sajnos volt, amikor nem segíthettünk, amikor elkéstünk, amikor az élet végetért. Naponta haltunk meg érzelmileg és fizikálisan, hogy másnap Főnix madárként újra feltámadhassunk, s folytassuk. Amíg van rászoruló kutya, addig lennie kell segítségnek. Csodálatos öt év volt, remélem, hogy lesz lehetőségem a tíz éves évfordulóról is beszámolni majd. Addig is: KÖSZÖNJÜK, KÖSZÖNJÜK, KÖSZÖNJÜK!

Összejött a chipleolvasó ára! (A 24. hét)

Nagy-nagy köszönettel kezdem a heti beszámolót, mert nektek hála összejött a chipleolvasó ára, így most már hamarosan mi is elmondhatjuk, hogy van saját chipleolvasónk! Talán nem tűnik nagy dolognak, de mégis az. Eddig nekünk nem volt, így egy-egy talált kutyával mi is rohanhattunk az állatorvosi rendelőbe, hogy ellenőrizzük, van-e egyedi azonosítója, illetve a saját kutyáink esetében is ellenőrizni szoktuk időközönként, de legkésőbb az esedékes oltásokkor, hogy a korábban behelyezett chip rendben megvan-e. Arról már nem is beszélve, hogy jártunkban-keltünkben sajnos sokszor belefutunk olyan, elütött kutyákba, macskákba, akik számára már nincs segítség, s akiknek halott kis testét senki nem tenné be a kocsijába egy chip ellenőrizésére, de így egy-egy esetben le tudjuk olvasni a már nem élő állatot is, s ha volt chipje, tudjuk értesíteni a gazdát. Ez a legszomorúbb része a használatnak, de ez is egy mód. Mi mindenesetre most leginkább arra szeretnénk használni, hogy minél gyorsabban hazajuttassuk a talált kutyákat, de ehhez az is kell, hogy mindegyikbe kerüljön egyedi azonosító chip.

Sokan úgy gondolják, hogy velük nem történhet meg, az ő kutyájukkal soha semmi nem lehet, így felesleges ez a kis drága vacak. Ez nem így van! Amellett, hogy már nálunk is kötelező a chipezés tulajdonosváltás esetén (figyelem, az ajándékozás is tulajdonos váltásnak minősül!), a felelős állattartáshoz is szervesen hozzátartozik. Jó esetben a chip leolvasására csak az oltáskor vagy állatorvosi kezeléskor kerül sor, bár az az állatorvos, akihez az ember rendszeresen jár a kutyájával, bizonyára nem tartja oda a chipleolvasót az eb nyakához, de nyaraláskor vagy bárhol máshol le fogják olvasni, hogy kiderüljön: tényleg jogosultak vagyunk-e adott esetben az állat életére vonatkozó döntéseket meghozni. A chip nem egy nyomkövető, attól mert a kutya chipezett, nem fogjuk tudni, hogy merre jár, ha esetleg elkóborol, viszont ha valaki megtalálja, jó eséllyel vissza tud hozzánk kerülni, s elkerülheti a gyepmesteri telepeket, egyéb szomorú helyeket. Fontos, hogy ha kedvencünk elveszik, azonnal kérjük meg állatorvosunkat, hogy a chip regisztráció mellé rögzítse, hogy a kutya elveszett, így ha bárhol leolvastatják, azonnal látja a másik állatorvos is, hogy az adott ebet keresik. Nem utolsó sorban a chip gyakorlatilag az egyetlen olyan dolog, amellyek ténylegesen igazolható, hogy az adott kutya tényleg az, akinek az oltási könyvét lobogtatja az ember, s mellyel elveszés esetén egy gyepmesteri telepről kiváltani igyekszik. Bár nem kívánom senkinek, hogy kutyáját baj érje, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a chip nem csak luxuscikk, hanem igenis megéri. A mi érdekünk, hogy a kutyánk azonosítható legyen. Szóval aki még nem tette meg, annak most CHIPRE FEL!

A Futrinka Egyesület megalakulása óta kizárólag egyedi azonosító chippel ellátva adja örökbe védenceit, így a mi valaha is gondozott kutyáink mindannyian a chipezett kutyák "klubjának" tagjai. Volt már rá példa, hogy a chip az életet jelentette egy-egy renitens szökős vagy balesetben megsérült és elrohant kutyánk számára.

Most pedig már mi is hatékonyak tudunk lenni: nektek hála. A chipleolvasót megrendeltük, amint megérkezik, be is vetjük, leolvassuk az összes tárnoki, általunk chipezett kutyánkat próbaként. Ha valaki társulna, szívesen látjuk!

A héten emellett egy ivartalanítási beavatkozás történt, Kumisz kutyánk átesett a műtéten, s egyben készíttettünk a gerincéről is egy felvételt. Sajnos ő kiemelten érintett a gerince által, két porckorong el van csontosodva, emiatt dobálja a hátsó lábait, s emiatt kell nagyon figyelni arra, hogy ne ugráljon feleslegesen. Kumisz továbbra is maga a tökély: szobatiszta, barátságos, kiegyensúlyozott, más kutyákkal és macskákkal is jól kijön, megszokta a nagyváros zaját, tud egyedül maradni és imád labdázni. Csak nincs érte tolakodás mégsem. Ki érti az embereket? Ha már a jó sem elég jó, akkor milyen kutyát lehet örökbeadni?

Kétszer kettő történés - párhuzamok a 23. héten

Bár fórum bejegyzéseinkben, rövid állapot jelzéseinkben és a képtárakban a képek átmozgatásánál jelezzük a történéseket, mégis fontosnak tartjuk, hogy legyen egy olyan felület, ahol nyomon lehet követni heti bontásban, hogy kivel mi történt. Persze nem csak emiatt vezetjük a blogot, de emiatt IS. Csak hát az utóbbi időben kicsit nagyon elmaradtunk vele, s egyre kevesebb az esély, hogy egyszer újra annál a hétnél járunk majd blogilag, ahol a valóságban, de mindent megteszünk.

A 23. héten két kutyával történt kettő dolog is, nagyjából ennek fényében teltek a napok. A bonyhádi gyepmesteri telepről származó szálkás szőrű tacskó kan, Ricky és a gyömrői Szomorú Szívtől gondozásba vett Kalmár estek át az ivartalanításon, s ezt követően ideiglenes befogadóikhoz költöztek.

Ricky ideiglenes befogadója az a kedves hölgy, akitől a nem olyan régen lejárt, kézműves termékekre vonatkozó licit ajándéktárgyai származtak, s ha minden licitáló rendben beutalja az adományát, akkor 26.000 Ft-tal lesz gazdagabb a tacskó fajtamentés. Szeretném önzetlen segítségét megköszönni ezúton is, hatalmas dolog ez nekünk! Az összegből a tárnoki kennelsor bérleti költségeink terén keletkezett elmaradásunkból törlesztünk majd. S közben reménykedünk, hogy a család boxere, Rocky és a szálkás szőrű tündér, Ricky jól kijönnek, s hogy nem kell őt már sehová elvinnünk arról a csodálatos helyről, ahová ideiglenesként volt szerencséje elköltözni.

Kalmár esetében is tudjuk már azóta, hogy nem keres tovább gazdát - bár nem a 23. héten derült ki, de nem titok: ideiglenes befogadója megtartja őt. A zökkenőmentes együttéléshez még annyi segítségre szükségük lesz, hogy egy hozzáértő támogatásával rendezzék Kalmár rombolásait.