2010. április 23., péntek

Majdnem nem írtam a 15. hétről...

Azt sem tudom, hol áll a fejem. Alig alszom mostanában, folyton van valami tennivaló. Eszkuláp sem könnyítette meg az életet, persze igen, szeretem és gondoskodom róla, de valamikor túl fáradt vagyok ahhoz, hogy még a napi ezer tennivalón túl leroskadjak a számítógép mellé és beszámolót írjak. Ha írok, akkor leginkább az e-maileket igyekszem szortírozni, megválaszolni.

Eszkimó, ahogy mostanában Eszkulápot hívom, mert nála fázósabb ebbel még nem nagyon találkoztam, de betudom annak, hogy valószínűleg a bénult területeken nem tökéletes a keringése sem, sajnos hasmenéssel küzdött az elmúlt időszakban. Ez egyben azt is jelentette, hogy mi, vele együttélők is küzdelemre voltunk kárhoztatva és rettegésre, mert a kis fenekét teljesen feláztatta a híg széklet és a végén már vér csepegett mindenfelé. De nagyjából túl vagyunk a dolgon, most már talán rendeződik minden. A kedve továbbra is remek, egyre inkább látszik az egyénisége, úgyhogy van mit csiszolgatni, mert igazi, konok tacskó úrral állunk szemben. A lakásban a mellső lábain száguld, ez persze azt is jelenti, hogy a hasán már nem igazán van ép bőrfelület... A macskát továbbra sem szokta meg, kergeti, kergetné. Minden délután van egy hosszabb sétánk, ezt már megszokta, nagyon élvezi, de a kan kutyáknak beszól...

De nem csak Eszki körül forgott a tacskómentős világ. Rupert bácsi Németországba költözött az egyik külföldi segítőnknek köszönhetően. Rupert bácsi igazán szerencsésnek mondhatja magát, mert az átmeneti időszakot sem kellett a kennelsoron letöltenie, Ibolyáék gondoskodtak a tökékéletes ellátásáról, az otthon melegéről és kényeztetésről. Nekik ezúton is szeretném kifejezni hálámat mindazért, amit ezért az öreg ebért megtettek, mint ideiglenes befogadói.

Ez a hét az ex-gyömrőiek gazdisodásáról szólt, mert Rupert mellett Gyufa költözködött még: Dunakeszin lett egy fiatal pár kedvence. Reméljük, hogy megbecsüli magát, hiszen eddig életében nem feltétlenül volt szüksége olyan információkra, mint szobatisztaság vagy a papucsok érintetlenül hagyása.

Rubik ugyan a megelőző héten elbliccelte az ivartalanítását, de most nem kerülhette el a végzetét, hiszen ez szükséges előfeltétele volt egy másik történésnek - de arról csak a következő heti beszámolóban tehetek majd említést.

1 megjegyzés:

  1. Gyufa
    Egy évvel ezelőtt került hozzánk a nagyon kedves dunakeszi fiatal pártól.Három gyermekük után a negyedik megérkezése valószínűleg
    megnehezítette Gyufával való törődést,ezért nagyon gondosan keresték
    jövendő gazdáját.Közös kutyás ismeretség révén lett a mienk.Előző gazdija mai napig érdeklődik hogyléte felől.
    Gyufa egy kedves,jól nevelt,szobatiszta és végtelen szeretni való és
    szeretetre vágyó gyönyörűség!Egyetlen hibája,hogy nem tanít meg minket
    normális gazdiként viselkedni! De ő annyira okos,hogy nem él vissza már-már gügyögő elragadtatásunktól.Éjszakáit velünk tölti emeleti lakásunkban nappal pedig lemegy édesanyámékhoz,akik a földszinten laknak.Már nyugdíjasok rég és a hozzájuk való ragaszkodás beragyogja életüket.Anyukám a nőnapi primuláknak készített kis lyukakat,hogy elültesse.Gyufa vitte a labdáját és belepottyantotta,majd a következő lyukat már segített is kiásni,persze abba is a labdáját tette bele.Az elültetett virágok érintetlen pompáznak,Gyufa 3 labdája pedig a teraszon sorba állítva várja,hogy anyukám eldobja,mert ez csak akkor lehet ha azok hiánytalanul ott vannak.Köszönjük Önöknek és előző jó gazdijának,hogy ez a kis kincs,szemünk fénye hozzánk kerülhetett!

    VálaszTörlés