Az nem volt kérdés, hogy részt veszünk az Ajka és Környéke Természetbarát Szövetség, a Kislődi Önkormányzat és az ajkai Vahur Állatvédő Egyesület közös rendezvényén, csak az nem volt egyértelmű, hogy a saját két kutyánk mellett a nálunk állomásozó Eszkulápot is magunkkal visszük-e. Aztán hosszas mérlegelést követően úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk ki őt sem ebből az élményből. Persze Eszki nem könnyítette meg a dolgunkat, mivel hajnalban úgy határozott, hogy feladja a normál székletet és hasmenésre vált. Többször megfürdettem indulás előtt, de így sem volt egy diadalmenet sajnos az utazás és maga a túra sem - a szaghatás szempontjából. De Eszkuláp nagyon élvezte, mint ahogy a saját kutyáink is.
Nem ölben tette meg az egész utat, néhány km-t a saját mellső két mancsán, felfüggesztett hátsó féllel gyalogolt, úgyhogy neki is sikerült elfáradnia. Szerintem jól érezte magát, nagyon nagy szüksége van az ilyen jellegű megerősítésekre, hogy ő is teljesértékű kutya. Nekünk pedig nem csak a lábunkban van izomlázunk a 12 km megtétele után, hanem a karunkban is, mivel Eszkit cipelni nem is olyan könnyű dolog.
Többen összejöttünk most is, nagy örömömre egy korábbi tacskó védencünk, aki három éve nálunk babáskodott ideiglenesen, szintén csatlakozott terrier társával, de volt a csapatban szintén futrinkás staffordshire terrier keverék, illetve gazdás keverékek, magyar vizslák, német dog... Mindenkinek köszönet azért, hogy hozzájárult a remek hangulathoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése