2012. július 15., vasárnap

Nem válaszreakció, csak a sors keze (a 17. hét)


A héten rengeteg új kutya érkezett a gondozásunkba, valahol "kárpótolva" is az elmúlt hetek viszonylag kiegyensúlyozott és békés összhangját, amikor nem pezsgett az élet, csak egyszerűen, a maga szerethető és elviselhető, élhető  mivoltában hömpölygött. Néha arra is szükség van, hogy az ember felülről nézhessen a dolgokra, amelyek a nagy hajtásban teljesen bekebelezni tervezik.

A héten öt kutyánk érkezett, négy kutya esett át az ivartalanításon és kettő kutyát gazdához is adtunk. Mindezt nem tudtuk volna megtenni, ha nincsen az a maroknyi csapat, aki segít a fuvarokban, ideiglenes befogadásnál, orvosi körök intézésénél és úgy általában, támogat minket.

Düftin és Damaszt gazdától érkezett. A két rövid szőrű törpe tacskót sajnos már nem tudták tovább tartani, így segítséget kértek az elhelyezésükben. 

Damaszt egy tündéri, ámde nagyon félénk és visszafogott tacskó hölgy, más kutyákkal jól kijön, de valójában most kell megtanulnia mindent, ami a gazdis életben rá vár, különösen úgy, hogyha az a gazdi esetleg az eddig megszokott békés vidék helyett a nyüzsgő Budapesten él. Damaszt ideiglenes befogadóhoz költözött.

Düftin számára sajnos nem találtunk ideiglenes befogadót, így ő elvileg tárnoki kennelsorunkra került volna, de a kennelsoron kifért a slagozásra használt nyíláson, így ugyan Tárnokon, de egy benti kennelben került elhelyezésre.

Hilti érkezése nem volt tervezett, de amikor egy balesetes tacskó miatt hívják az embert, nem nagyon van mérlegelési lehetőség. Hiltit egy vonat ütötte el, súlyosan, de nem életveszélyesen sérült, igazából mázlistának tekinthető, hogy "csak" végigszakadt az oldala, amely sajnos a baleset körülményeiből fakadóan el is fertőződött, így Hilti az érkezését követően több hetet töltött kórházban...

Rémi egy család kutyája volt, akik nem tudták őt tovább tartani, költözés miatt. Abban a szőrben, amiben volt, nem is nagyon lett volna alkalmas a lakásban tartásra, hiszen az egész bunda össze volt állva ezen a tündéri kutyán. Ettől eltekintve érthetetlen, hogy miért nem akarták megoldani a kutya ügyét, mindenesetre ezt sajnos Rémi sem értette, de hamar megszokta  a kennelsor rendjét és a szőrét is rendbeszedtük: bár nem lehetett megtrimmelni, mert katasztrófa állapotban volt az egész, így sajnos le kellett nyírnunk, amely egy szálkás szőrű tacskó esetében valójában főben járó bűnnek is számítható, mert az ő szőrminőségüket elrontja a nyírás. Erre érdemes gazdaként is odafigyelni, mert a kozmetikusok előszeretettel ajánlják, leginkább mert gyorsabb és egyáltalán nem fárasztó a szőr nyírása, ellentétben a trimmeléssel. De tartsuk észben: hacsak nincs valami extrém ok, a szálkás szőrű tacskót nyírni tilos. 

Szindi bónusz, merthogy őt tényleg nem terveztük, különösen nem a hétre, viszont voltunk segíteni Lovasberényben a Kóborka Egyesület menhelyén, merthogy közös osztrák partnerünk spot-on és állatorvosi átnézéses napot szervezett, amelyre minket is meghívtak. Sajnos nem tudtunk túl sokan jelen lenni, de nagyon örültünk az adományként kapott spot-onoknak és féreghajtóknak. Bónuszban pedig Szindi jött, akit az ASKA-tól vettek át, viszont már elég erőteljese gömbölyödött a pocakja, így nem nagyon volt halogatni való idő. Szindi ideiglenes befogadóhoz került.

A héten négy kutyánk esett át az ivartalanításon. Bugi, a kacska lábú szálkás szőrű tacskó lányka, Nina, a szálkás szőrű tacskó szuka, Coolio, a hosszú szőrű tacskó és Düftin is, a rövid szőrű törpetacskó.

Nina az ivartalanítása után gazdához is költözött. Kukorica korábbi befogadói vették őt véglegesen magukhoz, ahol családi kutya lehet három gyermek mellett, s mindent bepótolhat, ami a korábbi életéből, amikor kiskutyák gyártására használta egy vidéki család, kimaradt.

Szintén gazdás lett egy régóta várakozó szálkás szőrű tacskó kanunk, akire egy ismert finn dizájner tett ígéretet, hitegetett minket, aztán szó nélkül eltűnt annak ellenére, hogy még a barátait is bevonta, hogy megerősítsék megbízhatóságát, elkötelezettségét és szavahihetőségét. De szerencsére találtunk Rezsőnek itthon is megbízható gazdát, csak szegény "feleslegesen" várakozott, bár szerintem ideiglenes befogadói nem igazán bánták ezt.

A semmi hete (a 16. hét)

Ezen a héten a tacskó fajtamentés háza táján olyan esemény, amelyről a blogban írni szoktunk. Nem jött új kutya, nem ment gazdához sem senki, nem esett át ivartalanításon vagy nagyobb állatorvosi beavatkozáson sem senki. Természetesen azok, akik a gondozásunkban vannak, megkapták a szükséges és megfelelő ellátást, akinek volt a hétre már-már rutinszerűnek számító orvoslátogatása, azt is biztosítottuk.

De valahogy mégis megállt az élet. Ha az ember viszonylag régóta csinál valamit, eljön az idő, amikor már túl sokat tud és ez leegyszerűsítésekhez vezethet, amit a  körülötte működők nem mindig értenek és így: elfogy a levegő lassan az ember körül. Ilyenkor vagy sikerül feltöltődni vagy lépni kell. Ez a hét egy gondolkodós hét volt számomra és azóta is próbálom összerakosgatni a kirakós elemeit, amelyet én magam rúgtam fel, saját döntésem alapján, hogy tisztán láthassam, hogy van-e tovább. A tacskó fajtamentésnek biztosan, ebben nem kételkedem. Abban, hogy én vagyok rá továbbra is a legalkalmasabb, hogy ezt felelősen vezessem, már inkább. Elfáradtam.

Zenész, színész és a többiek (a 15. hét)

Mozgalmas hét volt a 15, öt kutya is érkezett a gondozásunkba. Igazából, ha a kennelsorunk kapacitására lett volna bízva, sajnos nem fogadhattunk volna egyet sem, de nagyon nagy szerencsénk van, hogy egyre többen segítenek nekünk ideiglenes befogadással. Tudjátok, akár néhány hét is nagyon sokat jelenthet egy-egy kutya életében, menekülésében. 


Coolio és Snoop két hosszú szőrű törpe és standard tacskó mérethatáron mozgó fiatal-felnőtt kan kutya, akik egy tenyészetből érkeztek, mert valamilyen "hiba" miatt őket nem szerették volna ivarosan kihelyezni sehová, így a segítségünket kérték. Mind a kettőjüket sikerült ideiglenes befogadónál elhelyeznünk. Sajnos Snoop ráadásul beteg is, amikor a gondozásunkba került, még csak azt hittük, hogy valami egyszerű gyomorgyulladással állunk szemben. Sajnos ennél komplexebb és komolyabb a probléma. Snoop azóta heti rendszerességgel jár kezelésre és állatorvoshoz is, rengeteg vértesztet csináltattunk kontrollként, s folyamatosan ultrahangos kontroll alatt áll. 


A váci gyepmesteri telep elé kitettek egy aprócska fa dobozt, amely egy rendkívül idős szálkás szőrű tacskót rejtett. A dobozka fele akkora volt, mint a kutya... Marlon Brando a rohadó fogaival, az egész szervezetét maga alá temető gyulladással, amelynek gyökerét a rohadó fogakban kell keresni, az öreges szokásaival és vaksi szemével nem várhatott túl sok jóra. Amikor egy-egy ilyen reménytelen kutya bukkan fel valahol és történetesen tényleg tacskó, megfordul a fejemben, hogy míg tacskóként a fajtamentőktől kaphat segítséget, s van még néhány fajta szerencsére, ahol a fajtamentő szervezetek segítenek azokon is, akik számára nagyon kicsi az esély az új életre, cserében viszont már a befogadás pillanatában tudható, hogy gigászi állatorvosi számlát halmoz majd fel a kisöreg vizsgálata, kezelése, ellátása, de egy keveréknek ebben a státuszban nem sok esélye lenne, s ez rendkívül szomorú. Minden kutya halála szörnyű, feldolgozhatatlan, elfogadhatatlan, hogy míg mi mindent megtennénk akár egy-egy nem "saját kutya" védencünkért, addig mások szívtelenül lemondanak róluk. De ez kitérő! Szóval így érkezett meg Marlon Brando és került egy pozitív értelemben elvetemült, korábbi örökbefogadónkhoz, a tehetséges fiatal rendezőhöz, Lizához és ex-Zamó néni, Etushoz.

A várpalotai gyepmesteri telepről már korábban érkezett volna altatás elől két szálkás szőrű tacskó keverék kan, de az egyikük parvó-fertőzésben megbetegedett és így nem tudtuk őket elhozni. Ezen a héten nyílt alkalom arra, hogy mind a ketten eljöjjenek és ideiglenes befogadónál kezdjék meg az új életüket. 


Szapár volt a beteg, ő nagyon soványan jött és nehezen szedi össze magát, tulajdonképpen ez még mindig nem sikerült neki. Ideiglenes befogadói tanítják, szeretik és nagyon ragaszkodnak hozzá. Most, amikor ezt a beszámolót írom, már tudom, hogy szeretnék őt megtartani, s erre áldásomat is adtam, de előtte át kell esnie az ivartalanításon, amelyre pedig azért várunk, mert annyira sovány még mindig...


Finánc nem volt beteg, vele zökkenőmentesen indultak a dolgok, s ideiglenes befogadói szívébe ő is belopta magát, viszont ő még mindig gazdára vár.

A hétre egy műtét jutott, az aprócska, furcsa neurológiai tünetekkel küzdő Hektika esett át az ivartalanításon, de az általános állapota miatt nem tolakodnak érte a gazdijelöltek, s azóta számos vizsgálaton át is kellett esnie, beleértve az epilepszia vizsgálatokat és az MR-t is.


Egy kutyánk gazdához is költözött, a sok port kavart Mici kezdhette meg végre egy szerető otthonba  kerülhetett, s szerencsére már gyógyultan folytathatja ideiglenes befogadóinál megkezdett gazdis életét és a demodex talán soha nem is tér vissza. Mi mindenesetre ezt kívánjuk!

Minden kettő: halál, érkezés, gazdisodás, ivartalanítás (a 14. hét)

Amikor elveszítünk egy kutyát, akiért felelősséget vállaltunk, amikor egy-egy védencünk meghal, vele halunk mi is, egy kicsi rész eltávozik a szívünkből és hiába küzdünk ellene, megakasztja a kommunikációs folyamatot, hiszen rossz hírt az ember nem közöl szívesen.


Meghalt Dödölle és Kukorica. Mind a két tacskó-féle tesztelten szopornyica-fertőzésben veszítette életét, de a betegség megszokott lefolyásától teljesen más, feldolgozhatatlan módon. Az egyikük kapott ellenszérumot azonnal és intenzív kezelést, a másikukat más kezelési módszerrel próbálták gyógyítani, sikertelenül. Mind a két kutya lekaranténozott, utána kaptak oltást és az oltás után tíz nappal jelentkeztek az első tünetek. Az egész megmagyarázhatatlan, mintha mi vittük volna be az oltással magát az aktív vírust... Ez persze nem hozza vissza a két kutyát, akikre emlékezni fogunk mindig, mert rajtuk nem tudtunk segíteni. 


De nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy mindenki beoltassa a kutyáját, ne csak a kötelező veszettség elleni védőoltással, hanem kombinált oltással is, rendszeresen. Akkor is, ha azt gondolja, hogy az ő kutyájával nem fordulhat elő, ha azzal indokolja, hogy már felnőtten nem kapja el a betegségeket, ez hatalmas tévedés. Ha egy kutyának nincs megfelelő védettsége, akkor az életkorától függetlenül nem tud megküzdeni pld. a szopornyica fertőzéssel, az az életébe kerülhet még akkor is, ha a gazda a betegség első tüneteinek jelentkezésekor orvoshoz fordul és biztosítja az adott esetben több százezer forintra is rúgó kezelési költségeket... Az is fontos, hogy ha egy kutya elkóborol és gyepmesteri telepre kerül, ahol több, ismeretlen előéletű, hátterű és életkorú kutya is van a telep természetéből adódóan, nagyobb az esélye a fertőző betegségek előfordulásának. Ez fontos ismeret akkor is, ha valaki ilyen helyről vesz magához kutyát - számítania kell arra, hogy betegséget vihet haza a saját meglévő állatai mellé, így fokozottan figyelni kell arra, hogy csak megfelelően oltott állatok mellé vigyünk ismeretlen előéletű kutyát. 


Ezen a héten két új tacskó védenc érkezett hozzánk, az egyikük életéért sokáig küzdöttünk, egyáltalán nem volt biztos az életben maradása, annyira rossz állapotban volt. A hasába ismeretlen okból folyamatosan folyadék gyűlt és a kiskutya teljesen magába volt fordulva. A szívultrahang negatív eredményt hozott, csak a vérkép mutatott rá a vélelmezhető okra: atipikus babézia, ami annyit jelent, hogy egyetlen tünetét sem hordozta, miközben a szervezete lassan felszámolta saját magát, s ez meglátszott a máj és veseértékeken is. A szteroid kezelés hatására némi javulás mutatkozott, de Tojás előtt még nagyon hosszú út áll, hogy kimondhassuk: meggyógyult. (Tojást a székesfehérvári állatkórházban ivartalanították, mert azt hitték, hogy a hatalmas pocak előrehaladott vemhességet jelent, de ott szembesültek a hasűri folyadékkal és azonnal a fajtamentés segítségét kérték a további elhelyezésben, kezelésben.)


A másik kutya egy korábban átvett kutya lánya, a 6 hónap körüli Bugi, aki a maga genetikailag módosult 3,2 lábával élte életét mindenféle emberi behatás, nevelés nélkül. Szerencsére a kis rendetlen ideiglenes befogadóhoz költözhetett, ahol megkezdődött a szocializálása, a lakásban élés szabályainak elsajátítása.


A műtéti listára egyetlen kutya került fel a számos tennivaló mellett, Mágus esett át a beavatkozáson és immár ivartalanítva várhatta a gazdi érkezését. Szerencsére nem sokáig kellett várakoznia... 


Kettő kutya pedig elköltözött a gondozásunkból, ami mindig nagy öröm, hiszen ez azt jelenti, hogy az átmeneti, mentési fázisból egy végleges, családi helyzetbe kerül, ahol már elmondható, hogy saját gazdája van, saját életének szabályaihoz igazodik és sikerült őt visszahelyezni egy előellenőrzött, tökéletes és támogató családi környezetbe.


Két félős kutya repült ki a héten. Az egyik a hosszú szőrű törpe tacskó szuka, Sárma, aki hosszú időn át rehabilitálódott Boginál. Az ő egyik ismerőse szeretett bele ebbe a selymes apróságba, ahol nagyon gyorsan és szépen be is illeszkedett.


A másik gazdis szinte teljese szőrtelenül érkezett hozzánk, ideiglenes befogadója, "dogos" Orsi szedte őt rendbe, néhány naponta fürdette, kezelte, szeretgette és csodát tett. Bár Zsara soha nem lesz tökéletesen stabil kutya, de az elmaradt alapokat azért igyekezett pótolni és új otthonában szépen fog működni. 

Neue Auftregungen (Cinege und siene Familie)


20.06.2012
Seit 2 Tagen habe ich zum Glück keine Würme gesehen! Die sind nicht nur so einfach verschwunden, aber wurden hoffentlich weniger. Die Jungen leiden nicht so sehr an. 
Sie sind lustig, fröhlich und lebhaft! Sie urunieren so viel, wie der Plattensee!
Meine Mutti kam zu mir, ihr Enkelchen zu besuchen. Wir warten sehr auf isie und hofften dass der liebe Oma sich in Cinege verleibt! Aber die Hündin tut alles dagegenJ
Sie grub im Garten zwei Gruben. Sie harnteeinmal auf dem Teppich.  Sie brach einen Frosch neben den Tisch....Also es war keine Liebe auf dem ersten Blick.
Mutti fuhr nach Hause, Cinege wurde zum TRAUMHUND!

21.06.2012
Heute trenierten wir mit den Hunden. Cinege ist viel-viel krüger, als meine eigene Hunde. Im Nu erlernte sie das Sitzen, kann ruhig aufzupassen, erstens macht sie alles. Ungalublich!
Videoaufnahme über den  „Schlimmen”:
Bei dieser Hitze sind sie ein bisschen in Dunkelheit.

22.06.2012
Kanóc machte blutige Scheisse, wurde deprimiert. Dann wurde Villa ebenso Würmig. Alle brachten aus, so mussten sofort zum Arzt. Die Nachbarn brachten uns zum Tierarzt.. Wo sie (nicht die Nachbarn) sofort Entwürmertabletten und Vitamine bekamen.I ch brachte solche Medikamente auch für Paprika. Zum Abend wurden besser. Ich atmete auf.

23.06.2012 
Heute hatten wir einen LUSTIGEN TAG!
Die Jungen balgten sich. Die Mutti war ein Traumhund. Sie kann schon sitzen, geht schön an der Leine. Bisher spazierten wir nur im Garten, weil die Impfungen fehlen. Sie hat zu viel Energie, ginge gerne zur Nachbarin ein bisschen herumzuschauen. Auf erster Ruf kommt sie, passt auf, verstehet das „bleiben”.
Die kleinen Hungrigen motiviere ich mit Belohnungsschnappchen.
Bissher wollte Cinege nich nur den Bissen, sonder alle meine Finger. Jetzt nimmt sie den Brocken schön aus meinem Hand. Wir lernen es fleissig mit Würtsel! Am Nachmittag liess ich es sogar meinem Kind. Die Hundemutter nahm den Bissen soooo fein ein!

24.06.2012
Wir hatten einen sehr aufregenden Tag heute!
Wir  besuchten den Arzt für weitere Vitamine. Kamen Gaeste zu uns. Und am Ende des Tages.....
Eine nette Ehepaar kam zu uns wegen Kanal. sie war ganz lieb, lief herum, lasst sich kuscheln und wollte die Schnürriemen. Sie wollen mal Kanal adoptieren.
Dann kamen zwei liebevolle Maedchen. Wir gingen in den garten, ich machte Fotos. Villa bezauberte sie! Villa wollte mit verschiedenen Tricks ausfliehen und wurde sehr neugierig, was unter dem Tannenbaum versteckte.

Nachher kam eine andere sehr simpatische Paar. Wir plauderten über unseren Verein...Aber sie möchten ja keinen jungen Hund. Sie werden einen anderen, ausgewachsenen Hund aus unserem Heim waehlen.
Die Jungen wurden hundemühe und wir machten uns fort – zum Tierarzt.
Zuhause schien Kanál sehr Krank zu sein. Augen zu, Zange raus, trockene Nase, kein Kraft, konnte kaum schlucken....Kanál wollte auch nicht saugen. das wird bös enden! Wir jagten wieder zum Arzt.
Ich wusste ja. Bei einem solch' kleinen Hund kann die ganze Körper in einem Minuten zusammenstürzen. Sicherlich die Würmen erzeugten zu viel Gifte, damit der Kleine nicht mehr besiegen konnte!
 Beim Arzt machte er den Kopf hoch, dann knickte zusammen. Er hatte kein Fieber, nur niedriges Blutdruck. Mit gezuckertes Wasser kam er zurecht. Zuhause wurde er lebhafter, nur müde, hungerlos und ging zu schlafen.

 Liesst weiter mit uns über die Hundefamilie und Cinege!
Die Maedchen sind an der drathaarigen Mutti aehnlich:
VILLA = GABEL auf dem Bauch steht ein weisser Streif.
PAPRIKA =PAPRIKA ist wie der Mutter

Die Jungen aehneln sich wahrscheinlich an das Papa, mit der Grösse der Mama:
KANÁL=LÖFFEL ist braun+schwarz
KANÓC= DOCHT ist total schwarz, aber auf dem Bauch steht ein weisser Streif.

25.06.2012
Gestern Abend, hundemühe (ich) und erschöpft entschloss mic zu einen drastischen Tritt.
Ich musste all” meine Kraefte zusammenzusammeln, und Cinege um Hilfe bitten. Es war gar nicht so einfach!
Kanál war noch am Abend sehr erschöpft.Er wollte nich essen, saugen. Alle meine Hunde und auch Cinege bekam in den letzten 3 Tagen die Entwürmer-Tabletten....Ich musste die Entscheidung treffen: Ich rechne mit allen Würmer ab! Wenn auch nicht endlich, aber ich komme aus dieser teuferischen Kreise aus! Ich kann nicht mehr sowas erleiden: alle sind OK, laufen herum und plötzlich bricht ein Organ zusammen. Ich muss irgendwo der Gruppe helfen!

In der Mitternacht liess ich die Kleinen zu zitzeln. Ich vorbereitete eine grosse Dose von Naehrmittel für die kommende nacht. Ich brachte Cinege mit mir ins Wohnzimmer, dass sie erste Mal mit uns schliefe.
Sie war SO glücklich, bei Menschennaehe zu sein! Ich lass die Jungen allein. Ich war sehr besorgt, schlief sehr schlecht. Was bringt der Morgen???
Wie besondere Wünsche haette man? Ich hoffte auf viele Würmen.

Cinege schlief oben, bei uns. Sie hatte so keine Möglichkeit, die Würmen zusammensammeln, und auszuessen und mit dem Muttermilch, wieder zu den Kleinen geben. Mein lieber Kanál zitzelnte so nicht in der Mitternacht. Ich war wegen ihn auch sehr aengstlich.
Ich wachte um 5 Uhr morgen auf, rannte runter. Alle meine haarige Kinder bewillkam mich fröhlich. Kanál tollte sich am besten herum. Ich erleiterte mich. Worüber ich nur traeumen konnte, erwartete mich!
unbeschreiblicher Gestank, überall millio Scheisse, voll mit Würmern... Wer schlechten Magen hat, „blaettere” weiter und schaue auf das Foto auf keinen Fall. 30 Dreck, mit 15-30 Würmen. ich sammelte ungafaehr 600 Würmer zusammen. Ich wusste schon, jetzt sind wir endlich weiter! Waehrend des Tages auch Cinege machte den Garten voll.
In der Nacht frassen die Jungen alle Naehrmittel auf, kam Cinege mit dem Muttermilch.

26.06.2012
Heute passierte nichts Besonderes. Am nachmittag fand ich keinen Würmen mehr. Hoffentlich bleibt es so. Hoffentlich beendet es gut!
Gestern benehmte sich Cinege sehr brav! Sie geniesste seinen eigenen Platz, gibts Leute, die sie lieben, sie gehört zu jemanden!
Die Kleine Zwerge genierten sich unter 2 Tagen auf feste Futter. Es war Freude zu sehen.
Ich bringe das Abendessen runter und die Kleinen, wie die Piranjas, vertilgen alles  unter einem Minuten. Sie essen nur Turmix, die stückige Nahrung nicht. KleinLöffen (Kanál) greift nicht zu Naehrmittel. Er mag Erbsengemüse mit Leberpastete, Haenchenfleisch mit Kartoffel und apfel. Auf dieses Menü sieht ja wohl, ich habe ein 1jaegriges Kind!
Heute komme ich mit einer GROSSEN Nachricht: Paprika, Kanál und Villa haben schon vorlaeufige Herrchen! Der kleine zerraufter Kanóc steht noch „heiratbar”. Er hat auch einen Bewerber.

27.06.2012
Die Aerztin von Kanál rief heute mich an. Sie erkundigte sich über den Hunde. Ich konnte fröhlich sagen, alle sind froh und gesund.
Sie klaerte mich auf, Würmer kommen noch, aber langsam erreichen wir die Ende. Ihre Bauch sind schon viel weicher.

Seit der Wochenende sind die Kleinen schön grossgewachsen. Sie beanspruchen die menschlice Kontakte, die Spiele. Sie begannen den Schrank zu entdecken. Sie ordnen ihr Kinderzimmer um. Sie lernen die Grenzen bei Spielen.

Cinege geniesst die Spiele der Kleinen, sie lehrt die Jungen und mag auch wenn ich dabei bin.

Wer möchte süsse Hundebaby-Fotos schauen? Klikke dahin:

28.06.2012
Die Themen „Würmen” überall im TV, Warenhaus, Maerchen spuken mich herum.

Ich habe keine Würmen mehr gesehen. Ihre Bauch sind nicht mehr aufgedunst. Naechste Wittwoch kommt noch eine Runde Entwürmung. Sie werden tabletten bekommen. Hoffentlich nur die kleineren kommen raus, oder garnix.

Ein kleines Hund zieht leider viele Kosten: Entwürmung und sonstige Tabletten, Nahrmittel, Vitamine, Injektionen, Windel, neue Teller für Futter und frisches Wasser. Ich habe es 4 Mal und eine Hundemutter, die so viele Kümmer hatte.

Wer  auf ein Stück Schoko verzichtet, wir bedanken es! Alles ist eine riesege Hilfe für uns!
Die Jungen bekommen ein Herrschen, ein besseres Leben....

Hilfeliste:
WIR BEDANKEN EUCH alle Hilfe, Überweisung, sogar durch Paypal!
1.) Klikke auf die Rete! www.paypal.com
2.) Waehle "Send Payment" Schicken
4.) Von .... Deine e-mail Adresse....
5.) Fülle Deine Angaben aus
6.) Drücke "Personal" Person, dann "Gift" Geschenke
 Cinege’s Jungen finden eine neue Familie

29.06.2012
Naehste Woche reise Villa und Kanál zu ihrer neuen Famiele!
Ab heute gibt es ihnen weniger Saugen. Ich biete ihm allerlei Feinheiten. ZBs ich kochte feine Gemüse aus dem Biogemüsen aus dem Garten meiner Mutti. (Mein Kleinkind wollte es gar nicht probierenJ ) So frassen die Hundejungen alles auf. Sie sind gesund!

LEBER ist ihr lieblingsgericht. Die Hundefutter kosten sie nur. Die grösseren Stücke können sie noch nicht zernagen. Sie bekommen alles turmix. Kanál frisst kein Nahrmittel. Sonst verschlingen die Kleinen 5-6 Mal taeglich. Mir besteht kein Grund zur Beaengstigung!

30.06.2012
Heute wurde alle Familienmitglieder GEIMPFT. Ich war natürlich die bekümmerte Mutter.
Alle sind gesund! Danke für die Fahrt für Móni!
Zu Hause hatten sie noch Zeit im Hofe zu Spielen. Wir beobachteten die Kontakte mit unseren eigenen Hunden. Alle 7 waren sehr süss!
Unsere Hündin Panni, hatte noch kein Geburt. Bei ihr stand der mutterliche Trieb auf.  Sie lenkte die Neulingen, rannte herum, brachte die Herumtreiber zurück, spielte mit. Sie wedelte so mit dem Schwanz. Wir wurden aengstlich, einen Kleinen wegreisst.
Unser Kairo, der Meuteführer folgte die Gruppe ungeheuer aus der Terrasse mit den Augen. Er mag kein Fremden. Er soll immer in dem Mittelpunkt stehen. Und jetzt sind 4 hier!!!!

Cinege benehmt sich, als eine total gute Mutti. Die Jungen haben wenige Interesse für saugen und Busen-beissen. Sie spielen zusammen, freuen sich für die Zeit. Cinege reiste zum Arzt wunderbar im Wagen.

01.07.2012

Heute erwachte Cinege sehr froh. Seitdem sie bei uns oben, im Wohnzimmer schlaeft, jedes morgens wartet sehr zu den Kleinen zu gehen. Unten ist das Glück sehr gross, mit viel Spel, Lernen.

Heute war es sehr interessant. Cinege kam zu mir, stosste meinen Hand an. Komm, spiel mit mir! Ich kitzelte Cini. Sie gang in dem siebten Himmel, tollte herum, lief zurück, knabberte. Sie kamen vor einem Monat zu mir. So viel Zeit baruchte die Hundemutter, in ganzen zu offnen und frei werden.

Ich war vorher ein bisschen aengstlich. Die Hunden, mit denen nie jemand spielt, um sie nie kümmerte, keinen Ball warf, schauen unverstaendig was die anderen machen. Aber wie wir heute zusammen spielten, ich wusste schon, Cinege fühl sich schon in SICHERHEIT!

További napló a Cinege családtól


06.25.
Tegnap este, fáradtan, kimerülten, drasztikus lépésre szántam el magam. Minden erőmet össze kellett szedni és Cinege segítségét kérni. Nem volt egyszerű. Kanál még este is nagyon bágyadt volt, sem enni, sem szopizni nem volt hajlandó. Mivel minden kutya megkapta a féreghajtóját az elmúlt 3 napban, és tegnap este Cinege is kapott egy Milbemaxot újra, így meg kellett hoznom a döntést. Leszámolok a férgekkel. Ha nem is végleg, de kijövünk ebből az ördögi körből. Nem viselek el még egy ilyen esetet, hogy minden rendben, mindenki vidáman futkározik, és egyik pillanatról a másira összeomlik a szervezet. Valahogy muszáj, hogy segítsek a csapatnak.
Éjfélkor engedtem, hogy Cinege jól megszoptassa őket. Majd előkészítettem éjszakára egy nagy adag tápszert és Cinegét magammal vittem a nappalinkba, hogy először fenn aludjon velünk. Szegény Cincim annyira boldog volt, hogy emberközelségben lehet. A kicsiket magukra hagytam. Nagyon aggódtam, rosszul is aludtam, hogy reggelre mi vár rám.
Reméltem, hogy sok-sok végtermék, tele férgekkel – furcsa, hogy milyen kívánságai lehetnek egy embernek...
Cinegének így, hogy nincs lent, nincs lehetősége összeszedni előlem, nincs lehetősége tovább vinni ebben a körforgásban.
De Kanál drágám éjfélkor sem szopizott, miatta nagyon aggódtam.
Reggel 5-kor ébredtem és rohantam le. Minden szőrös törpegyermekem vidáman fogadott, Kanál hancúrozott a legjobban. Megkönnyebbültem, minden amiről csak álmodtam, ott várt.
Leírhatatlan bűz és millió kaki. Illetve: kaki nem is igazán, csak a kakiformájú valami telis tele férgekkel. Akinek nincs gyomra, ne pillantson a képre.
Kb. 30 db ilyen, mindegyikben legalább 15-20 féreg. Igen, jól számoljuk, legalább 600 férget szedtem össze. De tudtam, hogy ezzel megint előrébb vagyunk.
Jöhetett Cinege, volt is nagy szopi, persze éjjel a tápszer elfogyott.
A nap folyamán Cinege is kirakta ezt a kertben, részletekben.

06.26.
Ma semmilyen különleges dolog nem történt, ha csak azt nem nevezzük annak, hogy egyetlen egy féreggel sem találkoztam tegnap délután óta. Remélem így marad. Remélem minden rendben lesz.
Tegnap Cinege tökéletesen viselkedett a lakásban. Élvezte, hogy van saját helye, hogy van aki szereti, tartozik valahová.
A kistörpék a két nap alatt olyan ügyesen álltak át a szilárd táplálékra, hogy öröm nézni. Leviszem a vacsit, és mint a piranhák egy másodperc alatt elpusztítanak mindent. Egyenlőre a darabost nem eszik, csak a leturmixolt dolgokat. A kisKanál a tápszerhez nem hajlandó hozzányúlni, de a májkrémes borsófőzelék, vagy az almás krumplis csirkehusi viszont imádja. A menün azért látszik, hogy egy éves gyermekem van.
Ma nagy hírrel is jövök: Paprika, Kanál és Villa már gazdijelöltesek! Már csak a kis kócos Kanóc van eladó sorban, de rá is van jelentkező.

06.27.
Kanál doktornénije ma felhívott, hogy hogy vannak a kutyák. Nagyon kellemes meglepetés ért. Boldogan mondhattam, hogy mindenki nagyon vidám és egészséges.
Mondta, hogy biztos lesz még sajnos egy ilyen férges kör, de már a vége felé tartunk. Igen, ezt alá is írom, mert sokkal puhább már a pocakuk.
A kiskutyák már hétvége óta is hatalmasat nőttek. Egyre jobban igénylik az emberi társaságot, a játékot és sajnos erre már nem igazán van kapacitásom. Most kezdik felfedezni rágni a szekrényt, átrendezni a szobájukat, vagy megtapasztalni, hogy játék közben hol a határ. Cinege élvezi, tanítja őket, ha ott vagyok. De legszívesebben még mindig a családunk falkájában tölti be a legkisebb ugrifüles szerepét.
Aki édes babaképeket szeretne nézegetni, itt a lehetőség:

06.28.
Sokakat sokkolt a féregfarm történte. Sajnos engem is. Kísért amit láttam. Azóta a kínaiban nem tudok sült tésztát enni és a gyerekemmel nézett Bogyó és Babóca mesében Babóca haját is csak férgeknek látom…
A kedvenc orvosos sorozatom záró részében pedig mi volt a téma? Egy házaspárból férgeket kellett kioperálni…
Kísért a téma. De el kell mondanom, hogy a sokkoló reggel óta nem láttam egyetlen egy férget sem! És nem puffadt már a hasuk.
Jövő szerdán még lesz egy féregtelenítő kör, amikor már tablettát kapnak, akkor még várok valami kisebb csapatot, de az is lehet, hogy már semmi nem lesz. Reméljük.

06.29.
A nagy hírem, hogy KisVillám és KisKanalam jövő hétvégén már utazik is új családjukba. Pont a kis evőeszközpárosom fog kirepülni elsőre. Úgyhogy mától már nagyon kevés szopi van. Mindenféle finomságot kínálok a kicsiknek. Pl. édesanyám bio házi termesztésű zöldségekből csináltam csodafinom főzeléket. Amit a majdnem másfél éves kisfiam megkóstolni sem volt hajlandó. Úgyhogy a kiscsöppek ették meg. Egészségesek is!
A májkrém a kedvencük egyértelműen. A kutyakonzervet még csak kóstolgatják, a nagyobb darabokkal még nem bírnak el, egyenlőre mindent turmixolva kapnak. Húsevők, ez egyértelműen látszik.
Kanál még mindig nem hajlandó tápszert enni, de hát ez nem is követelmény. Amíg úgy ugranak rá a napi 5-6x kapott ételre, mint kacsa a nokedlire, addig nem aggódom.

06.30.
Ma az egész család átesett az oltáson. Mivel az egyik legjobb dokibácsihoz mentek, így felírtam egy csomó olyan dolgot, ami lehet, hogy még gond lehetne. Olyan voltam, mint egy aggódó anyuka.
De szerencsére semmi, de semmi gond nincs, mindannyian nagyon egészségesek! Köszönjük a fuvart Móninak.
Amikor hazaértek, akkor az udvaron játszottunk egy kicsit. Megnéztük, hogy a kutyáink hogyan reagálnak és nagyon-nagyon cuki volt a teljes 7 fős csapat.
Panni ivartalanított szuka kutyánknak sosem voltak kölkei, de ahogy feltámadt benne az anyai ösztön, nagy öröm volt nézni. Terelgette őket, futkározott, hogy visszahozza a kóborlókat, játszott velük. Annyira járt a farka, hogy azt hittük valamelyiket elkaszálja. Kairó a falkavezérünk a teraszról szemlélte őket, kicsit sokkban volt. Nem nagyon szereti az ideiglenesek érkezését. Ha itt vannak, akkor jól meg van velük, de mindig határtalan öröm járja át, ha már mennek és így újra a figyelem központjába kerülhet. Amikor meglátta, hogy még 4! kutya, teljesen magába zuhant.
Cinege nagyon jó mamiként viselkedik. Most, hogy a kicsiket már nem csak a szopi érdekli és már nem az az egyetlen cél, hogy fürtökben lógva szétharapják a mellbimbóját, már játszani is tudnak vele, öröm neki is az együtt töltött idő. Cinegeegyébként orvoshoz menet is álomszépen utazott a kocsiban.

07.01.
Cinege ma nagyon vidáman ébredt, amióta fenn alszik velünk a nappaliban, minden reggel alig várja, hogy mehessen le a kicsikhez. Nagy a boldogság lent, sok játékkal, tanítással.
Ma érdekes volt, mert Cinege jött és lögdöste a kezem, majd megrágcsálta és a hátára vágta magát. Egyértelműen jelezte, hogy na, akkor játszunk együtt mi is. Csikiztem, amitől határtalan boldog volt, hancúrozott, visszafutott, rágcsált. Egy hónappal ezelőtt érkezett a Cinege család és ennyi idő kellett Cinegének, hogy teljes egészében megnyíljon és felszabaduljon. Picit aggódtam, mert az ilyen kutyák, akikkel nem volt foglalkozva, nem ismerik a játékokat, labdát, csak nézik értetlenül, hogy a többiek mit csinálnak. De ahogy ma közösen játszottunk, tudtam, hogy ő már biztonságban érzi magát.

07.02
Minden nap kivisszük a kicsiket reggel és este is egy órára a fűbe, amikor az én kutyáimmal játszhatnak. Nekünk ez hatalmas élmény, de ők sem unatkoznak.
Mindenkinél jól látszik a személyisége. Kanál hamar elfárad, messziről nézeget és ha valami van, akkor ugrik és tiszta energia. Tehát a pihenés csak tettetés, ravasz a srác. Villa abszolút szökős, megy azonnal kalandozni. Neki már nem elég az a 20 nm, ahol a többiek még elvannak, ő a távolabbi helyeket szereti. Panni kutyánk terelgeti mindig vissza.
Paprika kis harcos, mindent ő szerez meg először (pl. tegnap találtak egy tobozt, persze ki nyerte?). Ő az, aki mindenhol jól érzi magát, ha magasabb a fű, akkorákat ugrik, mint egy nyuszi.
KisKanóc tegnap elvette Kairó kutyánktól a teniszlabdát. Hát, azt hiszem ezzel mindenkit meglepett, ez még nekünk se mindig sikerült. Magasra tartott fejjel hurcolta, majdnem felbukott benne, de vitte lelkesen. Ő egyébként a hátán szereti a legtöbb időt tölteni, Cinegemami pedig vakargatja a hasát. Ezt szereti a mi kis Kanócunk a legjobban.

07.03.
Ma újra féreghajtós nap van, nagyon várom, hogy mi fog történni. Őszintén, előre félek, a múltkori látvány sok volt. Sokkolóan sok.
De bízom bennük, mert látom a jeleket. Puha a pocakjuk, életvidámak és nagyon fürgék.

07.04.
Félve találkoztam a bandával reggel. Bevallom, tegnap egy kicsit túletettem őket, kaptak este 8-kor és 11-kor is vacsit, hogy reggelre legyen termés. Jelentem, a lenti 8 kakiból csak egyetlen egybe volt féreg, egy hatalmas vastag példány. Kicsit megkönnyebbültem. Azért a férgehajtós program folytatóik.
Kevés kutyatartó tudja, hogy negyedévente illik féreghajtózni a kutyákat, a kertbenlakókat is, de a kirándulós-sétálós kutyákat viszont csaknem kötelező. Náluk kisbaba van, így gyakrabban szoktuk.

07.05.
Ma is féregmentes napunk van, aminek nagyon örülök. A hatalmas melegben a kicsik megtanultak vizet inni, nyelik mint kacsa a nokedlit.
Lent laknak az alagsorban, ahol olyan jó hűs a levegő, hogy legszívesebben leköltöznék hozzájuk és csak nézném őket egész nap.

2012. július 4., szerda

Hektika és az epilepsziás rohamok

Hektikának több epilepsziás rohama volt az utóbbi időben. Ő az a kutya, aki körbe-körbe járt, amikor hozzánk került és korlátozott volt a látása is, illetve instabil a hátsó fele. A vizsgálatainak egy részén túl vagyunk, de most jön a java... Drukkoljatok neki!


A hétvégén várhatóan egy MR-vizsgálaton esik át a kicsilány Kaposváron, a héten pedig dr. Kiss Gabriellánál járt, aki az epilepszia kutatás területén tevékenykedik. Az ő szakvéleménye olvasható az alábbiakban:


A kórelőzményi adatok és a rohamtünetek alapján többgócú fronto-temporális lebeny epilepszia ébredési grand mal rohamok formájában. Az eszméletvesztéssel járó nagy rohamokat minden esetben hosszú, 30-60 perces postiktális amnézia, zavartság, pszichózis, a hátsó végtagok gyengeségének a tünetei kísérik. A megtalálás idején a postiktális amnézia és menetelési kényszer zajlott, amely depohatású szteroid injekció adására jól reagált (Dexafort injekció).
Mivel az öröklött agyi betegségek talaján kialakuló epilepsziák kutyán 1-5 éves kor között szoktak jelentkezni valamelyik alvásfázisból indulva, feltehetően Hektika esetében is erről van szó. Mivel a rohamindítás felsikítással kezdődik, valamint a postiktális zavartság, amnézia és agyduzzadásra utaló tünetek órákra is képesek elnyúlni, felmerül a gyanú öröklött agyi térfoglaló folyamat jelenlétére. A rohamtípusának megfelelő antiepileptikus terápiát tegnap estétől megindítottuk.
Mivel nagyon későn, éjjel végeztünk, a többórás betegfelvételt követően már nem volt labor, emiatt a vérvétel nem történt meg. Mivel az anamnesztikus adatok és a rohamtünetek alapján az epilepszia kóroki hátterének a felderítése érdekében MRI vizsgálat javasolt. Editékkel abban állapodtunk meg, hogy ha felépültek az agyban a gyógyszerek, Hektika jól van, és rohammentes, akkor nálam megtörténik a vérvizsgálat a belgyógyászati status felderítése érdekében, mivel az MRI vizsgálat narkózisban fog történni.
A B-1 vitamint nagyon jó, hogy szedte, de B-vitamin komplexet szoktunk felírni epilepsziás betegeknek, ezért anyagi okok miatt jó és olcsó készítményként, amely egyben májvédelmet is biztosít, a Lavet Senior tabletta szedését javasoltam.
Mivel a betegfelvétel napján 24 órán belül halmozott nagy rohamok zajlottak, nem akartam Hektikát a vérvétel okozta stressznek is kitenni.
Az MR eredménye fogja megmondani, hogy mi az az örökletes kórok az agyban, amely az epilepsziás rohamokat folyamatosan generálja. Editet megtanítottam a rohamok akut kezelésére, hogy minél hamarabb feltisztuljon a tudat, és enyhítsük az agyduzzadásból eredő fájdalmait is.

2012. július 2., hétfő

Nem vagy százas! Vagy mégis?

Száz szónak is egy a vége: sikerült több olyan kutyára szert tennünk, akikkel hatalmas számlákat hoztunk össze, s nem azért, mert luxusmasszázsra, vidéki wellness hétvégére vagy szőrfestésre vittük védenceinket, hanem mert olyan problémákkal kerültek hozzánk, amelyek jelentős, főként állatorvosi kiadást jelentettek.

Szóval jöjjenek azok a kutyák, akiknek százon túl (ez alatt százezret kell érteni!) volt a költsége, s még nem tudtunk minden forintjára fedezetet teremteni, tehát számítanánk a segítségetekre. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem a demodexes csapatra érkezett utalásokat, bár a teljes nagyságrend nem gyűlt össze, de kipótolva azokat a számlákat letudtuk. Köszönjük!

A tacskó fajtamentés top százas listája tehát... Akarom mondani a drága mentvényeink...

Valley, a tacskó keverék kan, akit az autópályán ütöttek el, majd hagytak magára. Iszonyatos szerencséje volt, hogy egy arra autózó család észrevette a vadrács tövében kuporgó, sérült kutyát és hogy megpróbált rajta segíteni is, nem hagyta magára. Valley combcsontja törött úgy, hogy a medencéjét is roncsolta, így egy hosszú és komplikát műtét várt rá. Szerencsére szépen helyrejött, már túl van az oltási és chipezési körön is, s lassan az ivartalanítása is esedékessé válik.

Aztán a közúttól a vasútra "eveztünk", merthogy megérkezett Hilti, akit elütött a vonat. Nagy mákja volt a fiatalúrnak, mert csak egy hatalmas tépett seb keletkezett az oldalán, amely ugyan lassan, de tökéletesen meggyógyult, bár hosszú kórházi kezelést igényelt a sterilen tartás és rendszeres átmosó fertőtlenítések miatt.

Tojás kerülte a közlekedési eszközöket és módokat, ő egyszerűen csak spontán majdnem meghalt, nagyon nagy szerencséje van, hogy még időben kiderült, hogy a hasába vissza-vissza telő folyadék nem szívproblémából fakad és nem elég rá a vízhajtó, hanem atípusos babézia okozza, amelytől szétestek a sejtjei és a szervezete szép lassan felszámolta önmagát. Nála is hosszú és több vérteszttel megerősített, folyamatos orvosi kontroll alatti volt a gyógyulás, de megérte.

Mindeközben Snoop, a hosszú szőrű törpe alattomos betegséggel küzdött, s sajnos küzd a mai napig. Az egész egy egyszerű gyomorrontásnak tűnt, de a tünetek, hányás, nyákos széklet semmire nem akart rendeződni, s akkor megkezdődtek a kivizsgálások, a vérvétel, az ultrahang, az állapotfelmérés és kiderült, hogy sajnos egy olyan betegséggel küzd, amely amellett, hogy ritka, nehezen kordában tartható. Kéthetente vérvétel, hetente kezelés a VitaHelp magánrendelőben - ahol nem kellett kezelési díjat fizetnünk, ezt nagyon szépen köszönjük! - és állatorvosi ellenőrzések, ultrahang. Még mindig nem tudni, hogy merre dől el az állapota, de ideiglenes befogadói viszik, szervezik az életét, mi pedig igyekszünk megteremteni mindent, ami ahhoz kellhet, hogy Snoop is boldogan élhessen.

Kence hivatalosan már nem fért bele a keretbe, de egy lebénult tacskó keveréknek nagyon nehéz nemet mondani, főleg, ha az ember tudja, hogy azzal egyben a halálos ítéletét mondja ki. Ez az a rész, amikor nagyon nehéz racionális döntéseket hozni, amikor egy állat potenciális gyógyulása vagy halála a tét, nincs köztes átmenet és hatalmas a kockázat, amely az eltelő napok számával nő. Kence jött, mert a grafikusunk, Vitéz Petra átmenetileg magához vette őt, így volt hely az induláshoz. Megoperáltattuk a gerincét, s mostanra, már egy másik ideiglenes befogadónál, Tollasi Zsuzsinál látható, hogy lesz belőle tökéletes, négy lábon sétáló kutya. A vizelet és székletürítése akaratlagos, a hátsó lábait is elkezdte használni és csóválni is tud, de még nagyon instabil. Jelenleg úszással igyekszik megerősíteni az időközben sorvadásnak indult combjait.

Marlon Brandot, az idős szálkás szőrű tacskó kant egy apró dobozba zárva tette ki a gazdája a váci menhely előtt. Az öreg, rozoga kutyán kezdetben semmi nem akart jól működni, járt szívultrahangon, szanálni kellett a fogai egy részét, mert rohadt a szája, ez gyulladásban tartotta az egész szervezetét és megakadályozta őt abban, hogy táplálékot tudjon magához venni, cserében viszont mindene fájt és ráhúzódott az ízületeire, szívére. Néhány nappal ezelőtt újra szükség volt egy fogrendezésre, amely hatalmas körültekintés mellett történhetett csak meg, hiszen MB tényleg nem mai gyerek, viszont az állapotát stabilan kell tartanunk.

A mai nappal pedig Hektika is csatlakozik a százon túliak klubjához. Ő volt az, aki epilepsziás tünetekkel került hozzánk, de inkább agyi traumát sejtettünk a háttérben. Készült röntgen, melyben csigolya szűkület volt látható és vélelmezhető volt akár az instabil mozgás mögötti okként is. Aztán jöttek a rohamok és tudtuk: ez más, ez nem csak annyi. Így jelenleg folyamatban van az MR vizsgálat szervezése, miközben látogatást tett az epilepsziával foglalkozó szakorvosnál is. Sem a vizsgálatok, sem a kapcsolódó vérvétel, gyógyszerek nem lesznek kevésben, így minden támogató forint sokat jelent.

Rajtuk kívül folyamatosan vannak gazdára váró védenceink, akiket oltatunk, chipeztetünk, ivartalaníttatunk. Most is vannak babakutyáink, akik mellett folyamatosan nem várt költségek jelentkeznek, mint a féregtoxikózis miatti infúzió, támogató injekciók és még sorolhatnánk. Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, de akár egy fagyi árával hozzájárulhattok ahhoz, hogy a takarónk elég legyen az eddig még ki nem fizetett tartozásaink rendezésére is. Tudjuk, hogy több százezer forintot senki nem tud adni, de pár száz forintot talán. Szóval ha nem vagytok százasak vagy nagyon is százasak vagytok, akkor támogassátok a tacskó fajtamentést, mert tíz ember száz forintja az már egy panziós nap ára, 38 ember száz forintjából össze tud jönni egy oltás, 150 ember száz forintja pedig finanszíroz egy ivartalanítást, amennyiben nincs komplikáció.

Az utalásokat az alábbi számlaszámon tudjuk fogadni: Futrinka Egyesület K&H Bank 10404089-49575251-57561000 számú bankszámláján. A megjegyzés rovatban tüntessétek fel: TACSKÓ.

Ha valaki nem szívesen adna pénzt, de más módon segítene, akkor örömmel fogadunk kutyák körül használható dolgokat, nyakörveket, pórázokat, fertőtlenítőszereket, megmaradt, de az állatgyógyászatban is használt gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket (Augmentin, C-vitamin, hasfogók, probiotikumok stb.), száraztápot stb. Kérjük, hogy aki ilyesmivel lepne meg minket, látogassa meg védenceinket tárnoki kennelsorunkon, mert sajnos begyűjteni nem áll módunkban önkéntes fuvarosok és fuvarfinanszírozási háttér hiányában, de ez ne szegje senki kedvét, inkább kösse össze az adományozást azzal, hogy megismeri a kennelsoron élő kutyáinkat, tacskókat, vizslákat, dogokat és egyéb keverékeket. Továbbra is hatalmas segítséget jelent az ideiglenes befogadás, sokszor már néhány hét is életet menthet, illetve az is, ha valaki tőlünk fogad örökbe. Vigyétek hírünket és köszönjük, hogy mellettünk álltok, csak veletek tudunk ennyi kutyánk segíteni!