Forradalmi 42. hét, mégsem a kutyák körül forgott a világ

A héten tartotta a Futrinka Egyesület közgyűlését. Sajnos a munkám miatt nem tudtam részt venni a szervezet csúcsszervének értekezletén, de nem alakultak zökkenőmentesen a dolgok, ebből fakadóan sok minden átgondolásra szorul részemről is, illetve a tacskó fajtamentés részéről is. Igyekszem mielőbb végiggondolni mindent és ezt követően összeszedetten a nyilvánosság elé állni a jövőre vonatkozó terveimmel. Ehhez viszont kell egy kicsi lelki megpihenés, mert érzelemből, hovatovább indulatból az ember soha nem hoz helyes döntést. Ez persze nem csak rám igaz, de igyekszem ezt maximálisan szem előtt tartani. A tacskókat persze addig sem fenyegeti semmiféle veszély, őket menedzselem - nagyjából szerintem életem végéig, így vagy úgy.

Addig is tájékoztatásul a Futrinka Egyesület új vezetése - az új vezetőknek gratulálok és köszöntöm őket a vezetőségben!

elnök: Mosó Adrienn (m.adri)

főtitkár: Zémann Zsuzsanna (ZéZsé)
gazdasági vezető: Gelencsér Katalin (gelen)
arculati vezető: Duncsák Ágnes (Duncsi81)
magyar vizsla fajtamentés csoportvezető: Menhard Evelin (pfegemutter)
német dog fajtamentés csoportvezető: Köteles Ágnes (JazzRock - Zsini)
tacskó fajtamentés csoportvezető: Németh Réka (martigi)

Ehhez képest a tacskók valódi háza táján igazán nagy horderejű dolgok nem történtek, de persze róluk sem feledkeztünk meg most sem. Hogy is tehetnénk, amikor annyian vannak, hogy már az oltások, ivartalanítások szervezése is felér egy kisebb logisztikai cég irányításával? ;)

Hétfőn megérkezett Tigris, a siófoki menhely aprócska csíkos szőrű tacskó keveréke. Tigris a valóságban kisebb, törékenyebb, kedvesebb, bújósabb, egyszóval amolyan azonnal beleszeretős fajta. Sajnos ezt a képek nem adják át, pedig ha valaki egy kedves, kiegyensúlyozott, ragaszkodó társat keres, akiből hiányzik a dominancia és az arrogancia, nos annak főnyeremény lenne ez a csöppség. Oltott, ivartalanított, még egy chipet kell majd kapnia és költözhet is.

Az előző heti beszámolóban már utaltam rá, így itt csak megerősítem: Pintyő gazdisodása nem tartott sokáig. Nehéz számomra elfogadni, hogy egy érző állatot valaki úgy vesz magához, hogy nincs benne törekvés sem az elfogadásra, sem a megértésre, közben pedig a saját maga számára azonnaliságot, maximális odafigyelést igényelne. De mindig tanulok, tanulunk újat. Pintyő mindenesetre boldogan költözött vissza Bogihoz, akinek ezúton is és újra köszönöm, hogy ilyen jó ideiglenes befogadója ennek a kis csöppségnek.

Kizilaga elhalasztott gazdisodása erre a hétvégére esett. A Balaton északi partjára, Keszthely közelébe tette át a székhelyét egy 16 éves szálkás szőrű tacskó kan mellé. Egyelőre a kert feletti uralmat átvett macskák száműzése a legnagyobb feladata, de új gazdái nagyon vigyáznak arra, hogy ne tudjon meglépni. Nemsokára elmennek pihenni Németországba, ahová természetesen Kizilaga is velük tart majd. Orsinak és családjának köszönöm, hogy szárnyaik alá vették őt és a műtétet követően is náluk lábadozhatott, Zsininek pedig örök hála a fuvarért.

A végére hagytam, de szeretném, ha elkötelezetten tudnánk őt is hirdetni, hátha sikerül neki még az igazán kemény tél előtt egy biztonságos, szerető otthont találni... Lőrinc bácsit mindenki ismeri, aki kijár a tárnoki kutyáinkhoz. Lőrinc bácsi, ugyan nem a mi kutyánk, de mindannyian sétáltatjuk, szeretgetjük. Egy magánszemély - aki egyébként sokat segített az Egyesületnek és segít a mai napig a tacskó fajtamentésnek is - mentett az idős, tacskó ősökkel is rendelkező kant az ózdi gyepmesteri telepről altatás elől. Ennek már lassan egy éve. Lőrinc bácsi azóta kennel lakó, pedig nagyon vágyna már egy kertes házra, ahol jöhet-mehet-intézkedhet éjt nappallá téve, majd bekucorodhat a kandalló mellé, hogy megfáradt csontjait átmelegítse. Így képzelem el a tökéletes helyet Lőrinc bácsi számára, de természetesen más opciók is érdekelnek, ha valakinek van ajánlata. A lényeg: ne kelljen még egy télnek nekimennie ott a kennelben, hiszen idős korára ennél többet érdemelne. Valaki már úgy gondolta, hogy ennyi elég volt számára az életből, ezért is kerülhetett a gyepmesteri telepre, de onnan megmenekült, életben van. Most már csak az igazit várja. Tél előtt - jeligére.

Szállásajánló: Berki Porta, Dinnyeberki

Tudom, régen elmúlt már a nyár, de csak most jut időm arra, hogy néhány szóval méltassam azt a szálláshelyet, amely az idei nyaralásunk első állomása volt és ahol igazán kellemes és pihentető, maximálisan stressz mentes napokat töltöttünk el barátainkkal és nem utolsó sorban állatainkkal.

Dinnyeberki egy Pécstől nem messze található zsáktelepülés, alig száz lakossal. Békéjét és csendjét csak a mozgó árusok kocsijainak hangja töri meg, amúgy a település gyakorlatilag mozdulatlan, áthaladó forgalom pedig, jellegéből fakadóan, nincs. A csend az első napokban nagyon meglepő azoknak, akik a város zajából kiszakadva kerülnek hirtelen ebbe a közegbe.

A Berki Porta egy csodálatosan felújított tornácos parasztház. Olyan, amire a legtöbben azt mondjuk: elfogadnánk maguknak is egy hasonlót. Persze ez a ház sem volt mindig ilyen fehérre meszelt és felújított - sok energiája fekszik benne a tulajdonosoknak, akik egy romos-gazos portát csinosítottak ki vendégfogadásra alkalmasnak.

A házban kettő szoba van, az egyik hajópadlós, a másik járóköves - ez a kutyák szempontjából tökéletes, nincsen szőrgyűjtő szőnyeg gyakorlatilag sehol. A konyha modern és minden szükséges berendezéssel ellátott, a fürdőszoba és a WC szintén modern, kényelmes. Az udvar tökéletesen körbekerített, még az én aprócska állataim sem tudtak sehol kimenni - egyetlen kivétellel, de ezt első nap megoldottuk: a kapu alatt kifértek volna.

A környéken számos kirándulási lehetőség van, ha a napi programok során sem szeretnénk hátrahagyni az ebet, akkor sem kell unatkoznunk! Mi túl rövid ideig voltunk lenn, hogy egyszerre pihenni és felfedezni is tudjunk, de ez csak megerősíti azt, hogy újra le kell majd látogatnunk Baranya megyébe... Talán jövő nyáron...

Mindenkinek, kutyával vagy kutya nélkül, nyugodt szívvel ajánlom!
A vendégház honlapja: http://www.berki-porta.hu/

Pipacsok a búzamezőben avagy Pipacs, hol lehetsz? (A 41. hét)

Sajnos nem a nyár tér vissza, ahogy Váci Mihály, hivatkozott versében írta. Nem ilyen vidám hírt vezettem fel ezzel... Csajka, aki ideiglenes befogadójál, gazdijelöltjénél a Pipacs nevet kapta elveszett Zalahashágyról. Hiába a plakátolás, a hirdetés, a felajánlott jutalom, sajnos senki sem látta, mintha a föld nyelte volna el. Mi még reménykedünk, hogy valaki befogadta, de valami miatt elkerülte a figyelmét az intenzív keresés. Kérünk mindenkit, hogy segítsen nekünk a keresésben - bármi módon: a térségben plakátolással, illetve internetes közösségi portálokon a hír megosztásával, illetve ha bárki bárhol hall ilyen kutyáról, kérjük, jelezze. Nem akarjuk elhinni és nem is fogjuk elfogadni, hogy Csajka/Pipacs egyszerűen nincs sehol.

Öt új védencünk érkezett egy tenyészetből. Szerencsére mindannyiuk számára sikerült ideiglenes befogadót találni, így megkezdhették a civilizált kutyalét szabályainak elsajátítását. Szerencsénkre nagyon gyorsan találtunk mindannyiuk számára örökbefogadó-jelöltet, akihez majd az ivartalanításukat követően költözhetnek, de addig még igazán van mit tenni velük. Köszönöm minden ideiglenes befogadónak a rendelkezésre állást és azt, hogy ezeket a kis törpéket nem kellett kennelben elhelyezni.

Hogy kik is érkeztek? Vasárnap még nekem is csak listából ment, de mára már fejből is tudom az összes nevet és információt. Hiába, na: tanulok.

Dikki egy másfél éves, szálkás szőrű kaninchen kanocska, nagyon apró, kedves, de kicsit félénk, bár valószínűleg öt kg alatt máshogy látszanak a világ dolgai. Ideiglenes befogadói a szomszédos házban laknak, úgyhogy szó szerint rajtuk tudom tartani a szemem, de szerencsére nincs szükség ilyenre, hiszen beszámolnak a kis pöttöm viselt dolgairól. Dikki meglepően jól vette az akadályt, a szobatisztaságot is egészen jól űzi és már a sétáknál sem retteg, igyekszik a befogadók közelében maradni. Szerintem még nem sejti, de az ideiglenes befogadói papír az ő esetében az ivartalanítást követően egy másik papírra cserélődik majd...

Abakan szintén másfél éves törpe tacskó kan. Ő volt a legfélősebb az egész csapatból, s talán őt viseli meg legjobban a váltás. Bár befogadójánál lakásban van, egyelőre Abakan még nem jeleskedik a házban élés szabályainak elsajátításában: a szobatisztaság egyáltalán nem megy neki, mindent lejelöl és ajándékcsomagjai elhelyezésére is az ágyat tartja a legmegfelelőbb helynek. A minőségi táp megterhelte a pocakját, így jelenleg bónuszként hasmenéssel küzd.

Bobina egy harapáshibás, 8-10 hónapos szálkás szőrű törpe tacskó szuka. Az alsó állkapcsa majdnem fél centivel rövidebb, mint a felső, így a nyelvecskéje folyamatosan kinn van, de ettől lesz igazán bűbájos a pofija. Bobina egészen apró, törékeny picur. Átmenetileg kyticéék vendégszeretét élvezi, de hamarosan egy korábbi örökbefogadónkhoz költözik majd.

Nanni szintén harapáshibás, 8-10 hónapos szálkás szőrű törpe tacskó szuka. Ő a karakánabb, önállóbb, figyelmesebb és ugatósabb a lányok közül, ráadásul jó szőrben is van, egy igazi kis szőrcsomó. Ő átmenetileg Bogi vendégszeretét élvezi, ahonnan majd Bogi egyik barátjához költözik át.

Grimm vagy az első felindulásból adott nevén Grimbusz egy három hónapos szőrhibás szálkás szőrű törpe tacskó kan. Őt is ideiglenes befogadónál helyeztük el, másnap már orvost látogatott, mert elég kedvetlen arcát mutatta. Valószínűleg csak túl sok volt a történés és szép lassan megnyugszik majd, mindenesetre ideiglenes befogadóit sikerült tökéletesen levennie a lábukról, amit mondjuk nem is csodálok.

A békés gyepmesteri telepről mentett tacskó keverék szuka, Pintyő áttette a székhelyét egy végleges gazdihoz. Reméltük, hogy minden rendben alakul majd, de sajnos nem így történt. S ez a hír ugyan már a következő héthez tartozna, de felesleges lenne egy ebet gazdisként beharangozni, mikor valójában újra gazdit keres. A gazdák elbuktak, ráadásul úgy, hogy rendelkezésükre állt Bogi segítsége, tanácsai. Pintyő most újra Boginál van és keresi a tökéletes gazdát. Csak a tökéleteset, mert többet már nem csalódhat.

A hét meglepetéseként egy régi védencünk is gazdára talált: Gauss elcserélte a kennelsort egy komfortos lakással és egy aktív kutyatárssal. A véletlenek összjátéka volt az ő költözése, merthogy a kytice által talált közepes termetű keverék kutya ideiglenes befogadói választották ki maguknak Gausst, miután az érintett kutya eredeti gazdája előkerült. Gauss szépen indította új életét, mert a feltételként szabott macska kompatibilitási tesztet tökéletesen abszolválta - ügyet sem vetett a lakásban élő macskára.

Bár a hivatalos papírozásban nem jeleskedünk Zamó néni alias Etus gazdijával, de immáron kijelenthető, hogy a váciaktól átvett denevér fülű idős hölgy is révbe ért, gazdájával Lizával elválaszthatatlanok. Erről volt alkalmunk a héten személyesen is meggyőződni egy közös fagyizáson, amelynek apropója nem volt más, mint az, hogy Zamó néni gazdija, Liza rendező és mint ilyen szeretne nekünk egy reklámfilmet összehozni. Köszönjük előre is a lelkesedést és a lehetőséget!

Kizilaga átesett az ivartalanításon és már gazda várta a Balaton mellett, de sajnos nem tudott a hétvégén leköltözni, mivel a műtétet követően volt egy epilepsziás rohama, melyet az éjszaka során még három további követett. Így nem mertük megkockáztatni a gazdához adását, viszont a gazdijelöltek már jelezték, hogy ők akár betegen is vállalják Kizit.
 
A Récsei Fressnapfban tartott tápgyűjtő napon az önkéntesek igazán jól szerepeltek, 381kg száraztáp és 82kg konzerv gyűlt össze, ami minden eddigi rekordot megdöntött. Külön köszönjük azoknak, akik a blogon olvastak erről a rendezvényről és kimondottan ezért keresték fel az adott kereskedelmi láncot, illetve természetesen mindenkinek, aki jelenlétével emelte a rendezvény színvonalát és hozzájárult a sikerhez.

Az összegyűjtött alacsonyabb minőségű táp mellé a korábban kimondottan tápra gyűjtött összegből megmaradt forintokból még tudtunk néhány zsák magasabb minőségűt vásárolni, így bekeverve kaphatják védenceink a tárnoki kennelsoron. A nagy hidegben már jobban kell az energia, de eljött az idő a házak tél előtti felújítására, hőfüggönyökkel történő felszerelésére is. Kérünk mindenkit, aki tudna segíteni ebben a munkában, tegye magát szabaddá 2010. október 30-án 10 órától és csatlakozzon hozzánk a nagy téliesítő napon. Használt takarókat, plédeket a kutyáink alá örömmel fogadunk!

Alattomos hét - a felszín nyugodt (a 40.)

Kezdem egy olyan témával, amellyel így vagy úgy, de találkozott mostanra Magyarországon mindenki: az ajkai zagytározó sérülése miatti iszap katasztrófával. Ajkaiéként nem mehetek el a téma mellett szó nélkül, de nem tenném akkor sem, ha az ország más részében történt volna hasonló tragédia.

Mi sajnos nem tudunk az érintett területről sérült kutyát átvenni, mert nem tudnánk biztonsággal elhelyezni és nem tudjuk vállalni azt sem, hogy a tőlünk megszokott minőségű ellátást megkapják. Mi ehhez - tetszik vagy nem tetszik - kicsik vagyunk. Emellett az érintett területről elhozott állatok többségét szeretné a gazdája visszakapni majd akkor, ha valamikor rendeződik a helyzete, ez pedig bizonytalan idejű gondoskodást jelentene. Ezt felelősen szintén nem tudjuk vállalni.

Ennyit a magyarázkodás részéről, de nem ezért írtam a témáról, hanem mert szeretnék itt is hangot adni a tiszteletemnek és elismerésemnek azon szervezetek irányába, akik a mentésben, a hátrahagyott állatok ellátásában részt vállalnak és kérek mindenkit, hogy segítse a munkájukat tárgyi adománnyal vagy pénzbeli segítséggel. A netboard fórumon van egy topic, amely kimondottan az érintett területi mentést hivatott koordinálni:

http://www.netboard.hu/viewforum.php?forum=677

Kérek viszont mindenkit, hogy csak azért, hogy a saját szemével lássa, hogy milyen most a "vörös világ" Veszprém megyében, ne induljon útnak. Az állatvédelmi munkát megyei és országos szervezetek segítik, a felajánlásokat velük célszerű egyeztetni.

A Noé Állatotthon önkéntesei is mentik a bajba került állatokat

------------------------------------------------------------------

Nem az iszap miatt, de látszólag semmi nem történt a tacskó fajtamentés háza táján. Nem tudok beszámolni új kutyákról, mivel abszolút teltházunk van, nem is igen tudnánk senkit fogadni, s bár vasárnapra terveztem két szálkás szőrű törpetacskó kant, de nem sikerült az időpont egyeztetés, pedig fuvarosunk is volt a távoli elhozatalhoz. Mindenesetre ők még a várólistán vannak, csak az egyeztetések, szervezések hatására a lista kiegészült két szálkás szőrű tacskó szuka várományossal és egy szőrhibás babatacskóval.

Emellett kaptunk értesítést sérült tacskóról, talált tacskóról, megunt tacskóról... A tacskók "Gombóc Artúrjaként" én mindegyik tacskót szeretem, de hiába a szerelem, ha nincs hely. De lesz. Mert teremtünk. Egy egész kis csapat dolgozik a háttérben - ideiglenes befogadók, fuvarosok, tacskó kedvelő emberek - hogy ne kelljen létszám stopot elrendelnünk, mert annál szívszorítóbb nincs, mint amikor az embernek olyan kutyára kell nemet mondania, aki pedig abszolút típusos, abszolút az ő, mint fajtamentő segítségére tartana számot.

Azért apró történésekről be tudok számolni. Hagyma/Kaviár orvosnál járt, hogy kiderüljön: maradt-e maradandó károsodás a majd' egy hónapi éhezés után. A vérkép nem mutat drámai eltéréseket - szerencsére, így a szervei általános állapota rendben, de a hátsó lábain az izületek nagyon lazák, ott még lesz tennivaló, mire teljesen rendbejönnek. Persze Hagyma/Kaviár nem esik kétségbe, egyrészről tökéletes ideiglenes befogadónál tartózkodik, ahol nem csak tartózkodik, hanem tanul, ismerkedik és napról napra tökéletesedik. Befogadója, Fruzsi által készített videó pedig meghozta azt a lehetőséget is, ami ennek a kiskutyának a gazdisodását eredményezheti: egy nagyon szimpatikus fiatal pár már többször meglátogatta és Hagyma szerencsére a kutyájukkal is remekül kijön, így... Így az ivartalanítását követően valószínűleg hozzájuk költözik majd - Hagyma tehát már "van gazdijelöltje" státuszba került.

Ladárt kimozdítottuk egy kicsit a kennelsorról. Elvben ideiglenes befogadóhoz költözhetett volna, de ennek előfeltételeként a macskatesztet maximális biztonsággal kellett volna vennie. Sajnos, bár Ladár meglepően jól reagált, mégsem minősíthettem tökéletesen megbízhatónak, így visszajött velünk a kennelsorra, ahol jó étvággyal elfogyasztotta vacsoráját és bekucorodott a házába. Az elkövetkező napokra tervezem az ivartalaníttatását, ezt követően már nagyon szeretne végleges otthonába költözködni - az életkora ne riasszon el senkit, egy hét éves tacskó NEM IDŐS, a tacskók szerencsére a hosszú életű fajták közé tartoznak. Ladár élénk, barátságos, kiegyensúlyozott, kedves kutya. Gazdi, jelentkezz, mert Ladár a kennelben fázik, lakásban szeretne átmelegedni a családja által körülvéve.

A végére hagytam, de nem azért, mert kevésbé fontos: az egyik önkéntesünk megszervezett egy nagyon hangulatos csapatépítő vacsorát a Futrinka Egyesületet támogató, egyébként is kutyabarát budai Árnyas Étteremben. Sokan eljöttek, köztük több tacskós támogatónk is. Az étkek finomak, a beszélgetések érdekesek voltak, remélem, hogy lesz alkalmunk máskor is összejönni. Monkának köszönöm, hogy időt és energiát nem kímélve összehozta ezt az alkalmat, az Árnyas Étteremnek pedig hála a kedvezményért és az ízletes falatokért. Remélem, hogy minél több kutyás és nem kutyás talál rájuk, megéri. (A vacsorán részt vett egy korábbi védencünk, Kacska Manfréd is. A családját kísérte el.)
Mindenkinek köszönöm, aki megtisztelt minket a társaságával ezen az estén!

A tetovált, a félszemű és a többiek, avagy a 39. hét

Már majdnem westernbe hajlunk mi, a tacskómentésben ténykedők. A 39. hét a "rossz arcúak" hetének tekinthető, hiszen sikerült egy tetovált kutyát mentenünk és gazdagabbak lettünk egy fél szemét sérülés miatt elveszíteni kénytelen tacskóval is. Most pedig jöhet megint a szokásos rész: nagyon sok a gazdára váró kutya, a védenceink száma meghaladja azt a számot, amit még ténylegesen lehet menedzselni, egyszerűen most valahogy olyan reménytelen minden, aztán valahogy mégsem az. Ha az ember optimista, akkor valahogy még abból is tud erőt meríteni, hogy vannak ideiglenes befogadók, akik segítenek és hogy a kutyáink igazából nagyon kedvesek, vagy ha nem is, van okuk arra, hogy ne bizalmaskodjanak az emberrel. Ez persze nem túl vidám.

A hét "legrosszabb" arcúja Sekli, a két év körüli rövid szőrű tacskó kan, aki álomszép lenne küllemre, ha nem hiányozna róla kb. 2,5 kg és nem hiányozna az egyik szeme. Ez utóbbi már nem fog változni, de a szemüregből még el kell távolítani a maradványait a néhai látószervnek. Hogy ne kelljen majd kétszer altatni orvosi beavatkozás miatt, hiszen minden altatás kockázat, az ivartalanítással egyidőben tervezzük ezt megoldani, viszont ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, össze kell gyűjtenünk az orvosi költségeire a szükséges összeget. Az oltásokkal, chippel, ivartalanítással együtt hozzávetőlegesen 100.000 Ft kiadásunk várható Seklivel kapcsolatban. Kérjük, ha bármekkora összeggel (ötszáz forint is számít) tudnának segíteni, tegyék meg a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számú bankszámláján keresztül. A megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy TACSKÓ SEKLI.
Sekli nagy szerencséjére ideiglenes befogadónál - Annának köszönet! - tartózkodhat, így nem kell a hideg kennelben várnia az igazira, aki reményeink szerint hamarosan el is jön majd érte, hiszen Sekli álomkutya. Gyorsan alkalmazkodik, barátságos, szeret a kanapén üldögélni, de nem zajong, nem tolakszik, viszont kedves, nem bántja a macskákat sem. Cserébe viszont habzsol, erre nagyon figyelni kell, illetve a szobatisztaságot még csak most tanulja, de nagyon jól halad.

A másik bűnbanda tag egy tetovált kis gazfickó, Ladár. Hét év körüli szálkás szőrű tacskó kan, a gazdája adta le az Illatos úton - nem tudom, hogy mi lehetett a bűne, hogy nem találtak számára más, megnyugtatóbb megoldást. Ladár egy élénk ördög. Labdázik, száguldozik, visong, ha örül és kommunikál ezerféle hangsúllyal, csak rá figyeljenek. Kertes házas vagy aktív gazdit keresünk számára, merthogy Ladár köszöni szépen, de nem öreg, még az időst is kikéri magának. Középkorú. Agilis. Nem dohányzó, nem kopaszodó, nem pocakos, családcentrikus. Hát kell nála ideálisabb társ? Egyelőre kennelben tudtuk elhelyezni, de nagyon fázik, kicsit meg is fázott. Az éjszakák nem lesznek melegebbek, de ha valaki akár csak átmenetileg be tudná őt szerető és fűtött otthonába fogadni, már azt is megköszönnénk. Tehát gazdi vagy ideiglenes befogadó kerestetik Ladár számára. Jelentkezni, vagy csak általánosságban érdeklődni az ideiglenes befogadásról az info@futrinkautca.hu e-mail címen lehet.

Most, hogy már virtuálisan elvettem a kedves olvasó pénzét és otthonába deportáltam egy szálkás szőrű tacskót (de tudok adni gyakorlatilag bármilyet), áttérhetek a könnyedebb dolgokra, mint pld. a sokak szerint kimondhatatlan Kizilaga-beszámolóra. Ezt a kecses, két év körüli szálkás szőrű tacskó lányt a Noé Állatotthon önkénteseinek köszönhetően nem kellett azonnal elhelyeznünk, egy hétig még ők kezelgették megfázásából, de a hétvégén ideiglenes befogadóhoz költözött - itt Orsit és családját illeti köszönet. Átesett a szükséges fürdésen, szőrigazításon és most tanulja a lakásban való létezés szükséges alapkellékeit. Még nem tökéletesen szobatiszta, de nagyon igyekszik. Játékos, ragaszkodó, más kutyákkal jól kijön, emberekkel barátságos. Egyelőre nem tolakszik az ágyba, de a kanapét már tudja használni. Neki egy lágyéksérv vár majd korrigálásra az ivartalanításával egyidejűleg. Nem lehet minden tökéletes, mondhatnám. Közben pedig szorgalmasan keressük számára a tökéletes gazdát.

A siófoki menhelyen megkapta a tárnoki léthez belépőt jelentő két kombinált oltását Tigris, a csíkos tacskó keverék szuka, de hogy érkezését követően már csak jóval találkozhasson, átesett az ivartalanításon is. Az általunk kért beavatkozásokat természetesen kifizettük a siófoki állatvédőknek - így is nagyon köszönjük, hogy segítettek az átmeneti tartásban és lehetővé tették, hogy ne kelljen speciális karantént biztosítani számára. Tigris várhatóan jövő héten már Tárnokon fogadja a látogatókat, kivéve, ha valaki pont őt szeretné ideiglenesen vagy véglegesen azonnal magához venni.

Szóval fel a kezekkel és... Tessék jó nagyot nyújtózni és mélyet szippantani, hogy megteljen a tüdőnk oxigénnel. Össze kell magunkat szedni, hogy fitten vághassunk a következő hétnek. Meg az azt követőnek is. Együtt.

Kaplony megbukott... - vagy mégsem?

Kaplony megbukott az iskolában. Eltanácsolták. Vagyis csak áttanácsolták egy másik csoportba. De nem adja fel, halad. Ideiglenes befogadói rendszeresen beszámolnak róla, én pedig lelkesen megosztom, hátha a leendő gazdi is olvassa majd.

Ma voltunk vele kutyasuliba, és kirúgtak minket:) Szóval délután megyünk szocializációs tréningre, hogy az alapokat megtanuljuk, mert Kaplony mindenkit szétugatott, és demoralizálta a csapatot:) Szóval ebbe a csoportba kis létszámban fokozottan figyelnek az egyéni problémákra. Még szerencse, hogy megfelelő suliba mentünk, mert eljövetelkor viccesen mondtam Kaplonynak, hogy látod kirúgtak a suliból, mire az oktatók, mondták, hogy dehogy rúgtuk ki, délutánra hívtuk vissza. Remélem együtt szép eredményeket érünk majd el.
Egyébként megszokott környezetben nagyon okosan viselkedik, szóval nem hazudtolja meg a fajtáját:) Meg is lepődtem az iskolában tapasztalt viselkedésén, mert ezt utoljára az első sétákon tapasztaltuk tőle, azóta már PÓRÁZ NÉLKÜL sétálunk!!!!! Nem ugat meg senkit, pórázon sem morog fiúkra, és minden kutyával barátságos. úgy látszik az idegen környezet és a sok kutya sokk volt neki.
Egyedül tanultuk meg a visszahívást, vár parancsra nem mozdul míg nem hívom, tényleg hihetlenül okos. A kanapéért folytatott küzdelem még nem dőlt el, és sajnos nem úgy néz ki, hogy mi állnánk nyerésre:)
Voltunk Vele már sörfesztiválon, ahol két másik kutyus is volt, akikkel egész nap játszottak. A Normafánál is túráztunk, ahol szagot fogott, mert az egyik helyen hihetetlen ásásba kezdett.Tegnap nővéremék pedig elvitték Visegrádra kirándulni, az ő kutyáikkal.
Hívtak már Kaplony miatt, elvileg ma nézik meg Őt.
Csatoltam egy képet Kaplonyról, amit ha feltöltesz, tuti le sem lehet majd kaparni a jelentkezőket Róla:) Szeretnénk Neki egy gyerekes örökbefogadó családot találni, ahol kihjárása van zárt kertbe, mert tényleg nagyon aktív foglalkozást igényel, és nem egy egyszerű eset, valószínűleg ezért imádjuk Őt ennyire.