A 18. hét is eltelt

Mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött. Érkeztek kutyák, ivartalanítódtak, költöztek is: végleges és ideiglenes befogadóhoz. Viszont nagyon sokan vannak most, túl sokan: ennyi kutyára maroknyi csapatunknak már rendkívül nehéz odafigyelni, mindent jól szervezni, bonyolítani.

A körmendi gyepmesteri telepről eddig nem igazán tudott állatvédő kutyát elhozni, legalábbis országos hatáskörű szervezet biztosan nem, mivel nem volt hír a telepen lévő kutyákról. A német juhászkutya fajtamentés közbenjárására sikerült Gaussnak, a fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó keverék kannak egy német juhásszal együtt eljönnie a telepről. Gauss egy agilis, emberközpontú, szukákkal barátságos (túlságosan is), de kanokkal kekec apróság. Tele van energiával, úgyhogy leendő családjának lesz mit lemozgatni.

Az Illatos útra gazdái adták le Gokartot, az egy-másfél év körüli szálkás szőrű tacskó kant: állítólagos harapás miatt. Az eddigi tapasztalatok alapján Gokart egy lelkileg megtört, az ember társaságában rettegős, földre lapuló kutya, akit valószínűleg bántottak vagy hebrencs viselkedése miatt fizikai erőszakkal próbáltak megtörni. Harapni egyáltalán nem akar, de időbe telik, amíg feloldódik és keresni kezdi az ember társaságát. Nyugodt, kutyához értő ideiglenes befogadót vagy szerető családot keresünk számára. Gokart nem egy "kész" kutya, de türelemmel és odafigyeléssel tökéletes társat "szelidíthet" magának valaki belőle.

Az Egyesület alap állatmentő csoportja vette gondozásába Zádor Kuncát a karcagi gyepmesteri telepről altatás elől. Mivel Kuncában valahol az ősök között biztosan volt egy tacskó is, mégha amúgy nem típusos tacskó keverék, így igyekszünk őt is hirdetni, hátha éppen a tacskók között válogatva bukkan rá az igazi, szerető gazdi. Kunca még egy éves sincs, túl sok pozitív megerősítésben korábbi élete nem bővelkedhetett, de nagyon aranyos, megfelelni akaró, pocakmutogató apróság, aki tökéletes lenne egy aktív, szerető családba társnak, társaságnak. Mivel vemhesen érkezett, így Kunca át is esett az ivartalanításon. Ideiglenes befogadót is keresünk számára.

Nem csak Kunca ivartalanítódott a 18. héten, hanem Luxor is, akinek ez a beavatkozás hiányzott ahhoz, hogy megkezdhesse új életét egy saját, végleges gazdinál. A bőrférgességre még kezelni kell, de ezt befogadói vállalták, illetve volt a hátán egy csomó, a szövettan eredményére még várunk. Köszönöm Krisztának és párjának, hogy Luxor náluk lehetett és hogy mindent vele kapcsolatos tennivalót intéztek, mentesítve ezzel engem a teendők alól.

Jakab, a Gombán sérülten talált tacskó kan is megvált koronaékszereitől és végre elhagyhatta a kórházat. A sebei már nem igényelnek kezelést, a szemébe még cseppenteni kell, mert gyulladt, de alapvetően minden rendben vele. Különös öröm, hogy csak pár napot kellett Tárnokon, kennelben töltenie, mert vasárnap már ideiglenes befogadóhoz költöztethettük. Bevallom: voltak félelmeim azt illetően, hogy Jakab hogyan fog viselkedni, mert a kórházban kapkodott (ugyan én ezt nem tapasztaltam nála, de valami miatt engem általában megkímélnek a tacskó védencek az ilyen jellegű bemutatkozástól) és amúgy is egy hebrencs, kiegyensúlyozatlan kutya benyomását keltette. Amint megérkeztünk már látni lehetett, hogy Jakabot megnyugtatja a lakás, felélénkült, rendezgetni kezdte a  cuccait és az addig a hasa alatt megbúvó farkincája hirtelen az égbe emelkedett. Az ideiglenes befogadó visszajelzései alapján Jakab szobatiszta, nem rombol a lakásban, szépen viselkedik és a sétákon is kiegyensúlyozott, a nagyvárosi zajoktól sem tart.