Cini-cini-cinege (tacskó mix család Kyticénél)

Kytice beszámolója Cinegéről és négy babájáról.

2012. 06.01.

Cinege története nem ott kezdődik, ahonnan én ismerem. Cinege története sokkal régebbi és sokkal szomorúbb, mint azt el tudjuk képzelni. Amikor először találkoztunk, megígértem, neki, hogy most már semmilyen rossz nem fog történni vele. Mert nem engedem.

A facebook okos találmány, pillanatok alatt teremt kapcsolatokat, pillanatok alatt rombol is szét. Sok emberhez jut el mindenféle információ, amit akarunk és  amit nem. Cinege segélykérését csaknem 100-an osztották meg, de segíteni senki nem akart. Mert nem tudott, nem akart, mert sok lenne…

Bevallom, én is rákattintottam, megnéztem, sajnálkoztam egy sort és mentem tovább az információ áradattal. Aztán valahogy nem ment ki a fejemből. Sokszor eszembe jutott a kis aszott sovány teste, a tekintete.

A tacskó fajtamentés vezetőjével konzultáltam, még addig is eljutottam, hogy ideiglenes befogadót keressek, de Cini esete reménytelennek látszott. Aztán az ég alakított egy debreceni fuvart és egy másik bénult tacskóval együtt Cinege is jöhetett fel Pestre, hozzám.

Cinegét utcán találták, nagyon lesoványodva, kidobva az 1 hetes kölykeivel. Hasmenés, soványság, begyulladt szemek, férgesség… ami kell. A debreceni menhely ideiglenesen tudta csak megoldani a helyzetét, onnan jöhetett a nagyvárosba.

2012. 06.02.

Cinege megérkezett a családunkba! Nincs annál vidámabb történet, mint amikor valakin segíthetünk.

Régóta dolgozom önkéntesként Egyesületeknek, a Futrinka Egyesületnél viszont tényleg olyan emberekre találtam, akik önzetlenül segítenek. Ahol minden fillérnek helye van, ahol minden védencük lehetőséget kap.

Cinege június 2-án megérkezett a falkájával. Eszméletlen büdösen és bevallom, amikor kettesben maradtunk, nagyon nehéz volt visszatartani a könnyeimet. Az ujjaim hullámtáncot jártak a gerincén, miközben a kiálló csontjait simogattam. Mert nem volt rajta más, csak hiányos szőrzet, és ahogy mondani szokták, csont és bőr. De tényleg semmi más. Se izom, se hús, csak kiálló csontok.

Mindenhol. És milliónyi seb, pár kullancs.

Akkor ígértem meg neki, hogy soha többet semmi rossz nem fog vele történni.

A kiskutyák nagyon aranyosak, épp nyílóban volt a szemük, olyan két hetesre saccoltuk őket.

Cinege egy külön részben kapott helyet, nyugalmat, ételt és vizet. Ezzel telt az első napja nálunk, hogy aludt egy hatalmasat.

Egy teljes kutyacsalád gondozás nagy feladat és eszméletlen költség is… Ez utóbbira még mindig nincs meg a fedezet, de talál lesznek olyan kutyabarátok, akik akár egy csoki árával szívesen támogatnák ezt a kedves kis családot, hogy legyen lehetőségük egy szebb életre.

Segítség:

A Cinege család bevállalása, állatorvosi költsége, kezelése sajnos nagyon megterhelte aa Futrinka Egyesület kasszáját, így ha bárki, bármekkora összeggel is, de hozzá tudja járulni, azt nagyon megköszönnénk.
Az adományokat a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett
10404089-49575251-5756100 számú bankszámlára várjuk, a megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni: CINEGE
Köszönjük!

2012.06.04

Cinege tegnapi programjaként megismerkedett a kutyáimmal. Nem volt nagy lelkesedés, sőt, morgott is. Az én két kis mentett tacskóm teljesen kompatibilis minden más kutyával. Nem volt ez mindig így, hosszú utat jártunk be, de mára ők mindenkit szívesen fogadnak. Cinege nem tudta hova tenni őket.

Ő még nagyon fiatal, igazi tinimami. Játszott is volna az én kutyáimmal, de a védelmező ösztön is bennük volt. Nem voltam rest felhívni egy kutyatrénert, aki segítségével mára már együtt rohangálnak. Muszáj volt megoldanunk, mert nem tudtam máshogy koordinálni a 3 felnőtt kutyát, valamint az kis másfél éves fiamat.

Illetve volt egy fürdés is, mert a lakrészükbe már csak maszkkal lehetett volna bemenni.

A piciknek kinyílott a szemük és vidáman mosolyogtak bele a világba. Még nem sokat látok belőlük, csak egy kupac kutyát, akik jelzik, ha éhesek. Cinege jó anyuka, tisztogat, szoptat. (szerencsére lett elég teje, különböző terhes vitaminokkal és étrend kiegészítőkkel segítjük).

Sajnos Cinege már így is sokban van: bélgyulladást állapítottak meg nála, speciális tápot eszik, hogy elmúljon a hasmenése, ami valószínű a hosszantartó éhezés következménye.

Erre antibiotikumot is kapott, ami szoptatós anyánál csak nagyon indololt esetben kerül elő. Szemcseppjét napi kétszer csepegtetjük.

2012. 06.05

Ahogy lenni szokott a mentett kutyáknál, első két nap megszeppenve, álomkutyaként viselkednek. Nincs hangjuk, kívánságuk, alkalmazkodóak. Cinege ezt tényleg tökélyre fejlesztette, szobatiszta, nem ugat, elfogadta az utolsó helyet a falkában.

Aztán ezek az álomkutyák szép lassan kinyílnak. Mint a gyerekek és elkezdik keresni a határokat, a lehetőségeiket. Cinege egy hatalmas tócsát hagyott a szőnyegen, akkor elmeséltem neki, hogy ezt NEM lehet. Ahogy azt is, hogy a gyerekem kezéből nem lopjuk ki a kekszet és nem szaladgálunk lopott gumikesztyűvel a szánkban.

Cinege még kölyökkutya, kb. 1-2 éves lehet.  Soha nem tartozott sehová, senki nem tanította, szerette. Nem kötődik senkihez. Csak a gyerekeihez, de ott is látom, hogy főleg a kötelezettség miatt.

Egyébként ember társaságba szeret legjobban lenni, lábalatt, minden simizési lehetőséget azonnal kihasználva.

A kicsik elkezdtek a kúszás helyett mászni. És természetesen már tépegetik egymás fülecskéjét.

4-en vannak, két fiú, két lány. Csinos nevet kaptak.

A két kislány, akik a szálkás szőrű mamára hasonlítanak: Villa (akinek a pocakjára egy fehér csík sikeredett) és Paprika (aki tiszta anyu)

A két kisfiú: a cser-fekete Kanál és a fullfekete Kanóc, akinek szintén a pocakján van egy fehér sáv.

Nem nehéz kitalálni, apu valószínűleg egy fekete – fehér kutya volt, aki hasonló méretű lehet Cinihez, mert a törpék mérete egyenlőre megegyezik. Egyenlőre, mert ezek természetesen tippek, hogy mi lesz belőlük, azt még nem tudni.

Nagyon szeretem Cinegét és bár neki sosem mutatnám, sajnálom. Sajnálom, hogy az emberi felelőtlenség miatt megtörténhetett, hogy megszülessenek ezek a kis gombócok. Mert nincs elég keverék kutya a sintér telepeken, a menhelyeken, akik évek óta kenelben élve várják, hátha egyszer tartozhatnak valahová. Ezt tudja mindenki.

Azon viszont mindig meglepődnek az emberek, amikor elmesélem, hogy egy fajtamentő szervezetnél tevékenykedem és hihetetlen mennyiségű fajtatiszta (sokszor tetovált, vagy törzskönyvvel rendelkező is) szorul segítségre. Mert ilyen felelőtlenek vagyunk mi emberek.

Íme egy tavalyi évről készült videó, amiben már szerencsére minden sikertörténet:

http://www.youtube.com/watch?v=lzl2d4tyYmk&feature=plcp

2012.06.06

Cinege szökős. Nem azért, mert benne van, vagy mert utcán élt. Azért, mert nem kötődik még senkihez. Kajla tini kutya, aki kíváncsi és úgy gondolta, hogy szétnéz a szomszédomnál. Én természetesen egy másodperc alatt megsemmisültem, amikor a folyton lábam alatt lévő kutyát a föld nyelte el. Egyik percről a másikra, sehol se volt. A félig alvó 15 kg-os gyerekemmel szaladgáltam a lakásban, mert máshol nem lehet. Nem maradt nyitva kapu, nincs luk a kerítésen…

Nem volt. De Cinege csinált. Meglett szerencsére, pedig már azon idegeskedtem, hogy hogy fogom táplálni a kicsiket.

A lukat befoltoztuk, MÉG többet lehet a lábam alatt és a hétvégén megkapja a chipjét, a nyakörvét, telefonszámmal.

Naponta nagyon sok kutya tűnik el ma Magyarországon. Félóránként olvasom a történeteket, hogy még sosem szökött, mindig visszajött. Egy lelkes és önzetlen csapat próbálja a neten kóborló hirdetéseket párosítani, segíteni. A legtöbbször egy másodperc alatt meg lehetne a kutya, ha lenne rajta telefonszám, de akár egy mikrochip, amit bármelyik állatorvos be tud azonosítani.

De nincs. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy ilyen kutya előkerüljön.

Aki nem hisz nekem, itt elolvashatja a keresett/talált kutyák követését:

http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=10990

2012. 06.07

A kiskutyák elkezdtek rohangálni a szobájukban. Nem próbálkoznak, nem döcögnek, hanem lendületből mennek és mennek és szinte megállíthatatlanok.

Mindenki egy kicsit más, már most jól látszik az egyéniségük.

Kanál: ő a cser-fekete tacskó legismertebb tacskó jegyekkel rendelkező kutyus. Mivel még nem hosszúkás az orra, inkább egy rotweilerre hasonlít. Ő a legkajásabb, sosem elég neki.

Kanóc: a feketeségünk, mindig kicsit külön van a többiektől. Nem kisebb, nem soványabb, csak kicsit önállóbb.

Villa: a Kis hercegnő, mindenkivel jóban van, folyamatosan bújik.

Paprika. A neve nagyon jól illik rá, folyamatosan fel van paprikázva. Intézkedik, rendezkedik, folyamatosan reklamál valamiért, ő a leghangosabb tagja a csapatnak. Ő az egyedüli, aki már ugat is J

2012.06.08

Elfogyott az antibiotikum és a hasmenés is kicsit alább hagyott. Nem számoltam be róla, de érkezés után 2 nappal az összes féreg távozott az anyakutyából. A szeme is kezd rendbe jönni, holnap ezért állatorvoshoz megyünk. A kicsik megkapják az azonosító chipjeiket és kiskönyveiket. Az első oltásuk még nem esedékes.

Cinege pedig átesik az első nagyobb kivizsgáláson. Lesz vérvétel (sajnos az utcán élő kutyák esetében muszáj ezeket a vizsgálatokat elvégeznünk, mert nagyon sok a beteg kutya. Szívféreg, belső gyulladások, vese és májprobléma, mind-mind olyan, hogy ha nem kezeljük, komoly gondokat okozhatnak). 

Nagyon izgulunk.

Cinege gyógytápja végéhez ért. Elvileg egy ekkora kutyának 2 kg táp 20 napig tart. Mivel ő sovány és mamakutya, kétszeres adagot kap. Cinege nem nagyon érti a mennyiségeket, csak, hogy folyamatosan éhes és az utcán azt tanulta meg, hogy a túlélésért, ételt kell szereznie. Bármit és bármikor.  Saját magáért és a kicsikért.

Én naponta adagoltam neki a gyógytápját, amikor is 2 nap után észrevettem, hogy a kertben miért is kirándul a garázs felé. Úgy gondolta, hogy a többiek tápján is rág egy lukat és onnan hozzáadagolja az általa megállapított ideális mennyiséget.

Megállapíthatom, hogy nagyon okos kutya, de lopós is.

Kicsit felemeltem akkor az adagját és így sikerült a gyógytápot 10 nap helyett 7 nap alatt eltüntetni.

Mától a többiek normál superpremium minőségű tápját kapja, hogy ténylegesen minden vitaminhoz hozzájusson és a szőre is visszanőjön.

Folytatódik a Cinege család története, immáron második hete élünk együtt új családtagunkkal és az apróságokkal.

06.09.

Cinege ma orvosnál járt. Azóta már azt is tudjuk, hogy nincs semmilyen komoly baja. Az orvos kb. 2-3 évesnek mondta, ami egy picit megdöbbentett. Cini attól még így is nagyon fiatal kutyának számít, főleg ha azt figyeljük, hogy a tacskók nem ritkán 14-16 évig is élnek. Inkább azért szomorodtam el, mert ezek szerint még többet szenvedett, mint amit gondoltam.

A belső szervei jól működnek, a vérvétel eredménye és az ultrahang is azt igazolta, hogy egészséges, az éhezés semmilyen komolyabb szervi bajt nem okozott. Még várunk pár eredményre, de már nem izgulunk. 

Cinege kapott chipet, de amígy ilyen kis soványka és szoptat várunk a következő lépésekkel. Kiderült, hogy nincs bőrférge sem, így kap még egy adag féreghajtót, mert a gyerekek is kaptak.

A picik közül Paprika volt a legbátrabb, nagyon védte a box bejáratát, ő terelgette a testvéreit. Aztán a chip beültetésekor ő vinnyogott a leghangosabban.

Mindenki nagyon jól viselte, a hosszúra nyúlt kirándulás után pedig békésen aludtak.

06.10.

Vidám rokonság érkezett ma hozzánk, a kiskutyákat a buli végéig titkoltuk, mert nem szerettük volna, hogy a gyerekek dögönyözzék őket. Aztán megmutattuk a lelkes kiscsapatnak, de nagyon megfogni őket nem engedtük. Az egyik kislány így szólt, amikor szopizni kezdtek. Ez olyan szép, hogy le fogom rajzolni!
Nekünk nagyon jól esett, mert mi is úgy látjuk, hogy a legszebb dolog, ami velünk történhetett.

Cinege már hősiesen védi a házat, de minden vendéggel barátkozni próbált. Természetesen a barátságát bárki megvásárolhatta bármilyen étellel. Nem engedtük, de ő kitartóan próbálkozott. Este aztán kapott a többi kutyánkkal együtt rizses májat, amit úgy evett, ahogy mi egy libamájhoz nyúlunk. Öröm volt nézni.

06.11.

Ma felraktuk a szúnyoghálós függönyünket a bejárati ajtóra. Cinege kint rekedt. Ha egy-egy kutya jött-ment, utána szegődött, de egyedül nem mert átmenni. Aztán egyszercsak megjelentem a MÁSIK oldalon egy száraz kiflicsücsökkel. És Cinege minden bátorságát összeszedve átjött. A kajáért mindent. 

Aztán volt még egy nekifutásos próbálkozása, csak be volt csukva az ajtó. Pont láttam, ahogy visszakoppant az ajtóról, ami nem várt módon a függöny mögött volt. Hát, ilyen az élet, nem is hitt a szemének, de nem próbálta meg újra.

Holnap visszakapom a fényképezőgépemet és lefotózom, hogy mekkorát nőttek már a kicsik. Minden nap hatalmas változáson és fejlődésen mennek át, nem bírjuk követni őket.

06.12.

Ma nem volt túl higiénikus napom. A családi fészek környéke tiszta féreg volt. Tudni kell, hogy szinte minden utcáról jött kutya férges. Féreghajtó a megoldás. Minden kutyatulajdonosnak negyedévente féreghajtóznia kellene a kutyáit, hogy ne terjedjenek tovább, illetve, hogy a kutyáknak se okozzon semmilyen problémát.

Kicsit ördögi kör ez, hogy a mamakutya kapott féreghajtót, amikor távoztak a férgek. (ezeket mindig felszedem utána, nehogy a többi kutyám felszedje. Aztán szombaton a babakutyák kaptak, de ugye a mamakutya takarít utánuk, úgyhogy azoknak csak egy része maradt a családi fészkükben. Aztán most, hogy a mamakutya székletében is találtam, újra kapott féreghajtót, erősebbet, jobbat, és a saját kutyáim is kapták. Viszont ez a tejbe is biztos átmegy, úgyhogy a gyerekkutyákból is kijött még egy adag, a vége. Amit a mami eltakarít... Ördögi kör, de a lényeg:

A gyerekek jól vannak, és ők aztán most már tuti nem férgesek. Nem lett szerencsére semmi bajuk a férgektől, a toxozisra is nagyon figyeltem, de mindegyik vidám, farokcsóválós jókedvében van folyamatosan. (ha ilyen gondok lettek volna, akkor futottam volna vele infúzióra. Szerencsére még nagyon kicsik és nagyon hamar segíthettünk nekik a férgek harcában.) A mami pedig 2 hét múlva kapni fog egy ismétlőt, ha mégis valami maradna még benne.

06. 13.

Akkor nézzük a gyerekeket, a tegnapi nem épp higiénikus téma után valami sokkal vidámabbal jövök ma, egy kis jellemzéssel:

Kanóc: Ő az a csapattag, aki mindig kicsit kilóg a csapatból. Kicsit külön alszik, kicsit külön sétál, ha a többiek jobbra, ő tuti balra. Nem kisebb, nem gyámoltalanabb, ugyanolyan kis bátor, de meg vannak a saját elképzelései. Mindenre felfigyel és nagyon érdeklik a különleges dolgok. Hosszan leköti egy-egy luk a bútorban, egy-egy folt a szőnyege, vagy a pléd cimkéje. Majd vidáman tovább áll.
Kanóc teljesen fekete, valószínű az apura hasonlít, kan. A pocakján hosszában egy csodaszép fehér csík húzódik végig. 

Villa: Igazi kis csaj. Mindenkivel barátkozik, kedves, ő terelgeti össze a többieket, ő néz utána, hogy Kanóc merre felfedez. Ő az egyetlen, aki tud tiszta erőből csóválni, és mindennek örül. Csupa mosoly az a kiskutya. Villa mindig a hátán alszik, négy lába az égnek áll. Ő kislány, vaddisznó szinezetű lesz, valószínű szálkás tacsi, de a hasán neki is van fehér csík végig.

Kanál: Nagyon karakán egyéniség már most. Ő a csapat férfitagja, aki kiáll a többiekért. Ő az, aki az orvoshoz út közben a boksz ajtajában védte és ellenőrizte a dolgokat. A többi kölök a fényképezőgéptől elfordul, Kanál hősiesen szembefordult és megmorgott. De ő volt az első, aki odajött hozzám, megnézett és az ölembe mászott, hagyta magát simizni, látványosan jól esett neki. Kanál az egyetlen, aki tud morogni. Ő az, aki mindig kezdeményezi a játékot, de ha valaki akkor szeretne fület huzigálni, amikor neki ehhez nincs kedve, azt szóvá is teszi. Kanál tipikus cser-fekete tacskó színezettel született, a jellegzetes családi fehér csík neki is végigszeli a pocakját.

Paprika: A csapat hangadója, ha gond van, biztos, hogy ugat. A többiek még nem tudnak ugatni, Paprika már mindent jelez. Harcos kislány. Kedvenc játéka, hogy Kanál fülét húzogatja, vagy Villa pocakját harapdálja. Ő a legkedvesebb. Minden alkalommal ha lemegyek, otthagyja az alvó csapatot és farokcsóválva jön üdvözölni. Csetlik, botlik, de jön, mindenen át. Ő az egyetlen, aki folyamatosan ott lábatlankodik anyu etetőtáljánál, nézegeti, bele-bele dugja a fejét a száraz eledel közé.
Paprika kislány és egyenlőre igazi vaddisznó színű szálkás tacskónak néz ki. Aztán persze...

A jó hír, hogy már van 1-2 érdeklődő a kicsikre és hétvégén szép részletesen leírom majd ide is, hogy mi az örökbefogadás menete.

06.14

Kicsit a Futrinkás teendők miatt kevesebb idő jutott a blog vezetésére, pedig nem történt kevesebb dolog. Cinege és családja napról napra fejlődik és csak ámulok, hogy mennyire gyorsan változik minden. Az egyik nap reggel még járni sem tudnak, majd másik reggel már jönnek-mennek.

Konkrétan ma reggel volt, hogy amikor mentem be hozzájuk, az egyik kiskutya (történetesen Kanál) megugatott és tört előre, hogy jól meg is támadjon – pedig nem tudja még, hogy az mi fán is terem. A többiek viszont futottak be az ágy alá, hagyták, hogy a VitézJancsi tegyen engem betolakodót helyre. Aztán meghallották a hangom és másodpercek alatt már a papucsomat rágcsálták és puszikat osztottak. Annyi szeretet van bennük, teljesen megbíznak bennem. Azok a kutyák jutnak eszembe, akiknek nem sikerült ilyen jó helyre kerülniük.

06.15

Sajnos egyre több féreg kerül elő, reméljük nem lesz semmi baj. A legfontosabb már meg van, az állatorvos telefonszáma, hogy ha bármi lenne, azonnal futunk a gyerekekkel.

Ma volt 2 órám, amit csak a csapattal tölthettem. Mindig nagy élmény belelátni a világukba, megfigyelni, hogy hogyan fedezik fel a tárgyakat, egymást, a világot.

Új helyiségbe költöztek, ahol nagyobb a terük és nincs szőnyeg, ugyanis a kiskörmöcskéik beleakadtak a szálakba. Most már lehet futni. Mi több, rohanni. Megosztok egy vidám kis pillanatképet, aminek az imént tanulja voltam:

Kanál szívem egy kicsit megnyúlt az utóbbi időben, ahhoz képest, hogy ő volt a legnagyobb, most igazi férfivé kezd válni. Ő a hangadó, a falkavezér már egyértelműen. Ő kezdeményezi a játékot és ha megunta, akkor azonnal abba is kell hagyni, ezt morgással vagy ugatással hozza a többiek tudtára. Paprika erős kistestével méltó partnere, ők ketten hihetetlen, hogy miket hancúroznak össze. Kanóc már nem az a kis külön. Megvannak a saját útjai, de látszik, hogy ő gondolkodóbb típus a többinél. Pl. ő az, aki minden esetbe a kutyapelenkára pisil. Kicsit megemberesedett és már nem kelti a legkisebb csapattag érzését, senkiben, az biztos. Villa mindig valamit rágcsál: a kutyaágyat, egy papírzsepidarabbal 20 percig bírkózott, ő nyert! Olyan édes vidám ez a csapat, hogy öröm velük tölteni egy kis időt. 

06.16.

Ma nem volt olyan vidám napunk. Hétvégén több időm jut a kicsikre. Velük töltöttem egy órát reggel és valahogy Kanál nem tetszett. Mindenki futott elém, ahogy szoktak, mindenki csóvált, bunyózott, de Kanál valahogy nem. Ő félrehúzódott, megmorogta a többieket… nem volt önmaga. Amikor láttam, hogy a nózija is száraz és már felállni sincs kedve, azonnal indultunk az állatorvoshoz. Ott kapott antibiotikumot, vitamint, erősítőt. Előtte nem aludt, ahogy figyelgettem, a kocsiúton csak pihegett, aztán a dokinál sem nagyon engedtük, a visszaúton is figyelgetett még. Haza jött, kapott cicit és utána ott a szoba közepén szó szerint eldőlt.

Délután mentem le hozzá, nagyon izgultam, hogy mi lesz. Megint a régi Kanálka futott elém, vidáman, csaholva, ugatva. Megkönnyebbültem.

06.17.

Ma Tárnokon töltöttem a fél napot. A Futrinka Egyesület kennelsora található ott és annyira sok jó fej kutya, akik gazdára várnak. Érthetetlen számomra, amikor okos és egészséges kutyáknak kell így élni csak azért, mert valaki valaha nem jól döntött arról, hogy megszülethetnek-e. Eszméletlen, hogy mennyi gazdátlan kutya van és mennyire durván nagy a túlszaporulat keverék és fajtatiszta kutyák esetében is. A menhelyeken mindenféle fajtatiszta kutya megtalálható sajnos, legtöbbször a gazdájuk adja le őket… Cinege ivartalanítódni fog ha rendbejön és már nem szoptat. A kiskutyákat is ivartalanítási kötelezettséggel adjuk csak örökbe. Sajnos annyira sok szenvedő kutyát látunk nap mint nap, olyan hosszú az Egyesület várólistája. 

Kanált visszavittük kontrolra. Visszafelé pocakkal felfelé aludt a kocsiban, vidáman mormolva.

06.18

Ma egész nap nem voltunk itthon. Nagyon siettem haza, hogy hogyan telt a nap nélkülünk. Sajnos megint sok férget találtam mindenhol, Paprikát pont láttam, ahogy kihányja. Gusztustalan dolgok ezek, haragszom miközben takarítom. Mert az emberi felelőtlenség az oka, hogy ez ideiáig fajulhatott. A kutyákért mi vagyunk felelősek.

Azt hiszem, hogy most ért meg bennem az, hogy egy kicsit haragudjak azokra, akik ezt tették Cinegével. Eddig a család megmentésével voltam elfoglalva és csak most lett időm arra, hogy megengedjem magamnak a haragot.

Egyébként Cinege tökéletesen szobatiszta, le a kalappal előtte!

06.19

Mára a harag elszállt és vidáman nézünk szembe a gondokkal. Amik gondolom most kezdődnek. A kicsik minden pillanatban igyekeznek valami rosszaságot csinálni.

Cinegének kevesebb már a teje és őszintén nem is nagyon értem, hogy hogy bírja még őket. Ha csak megjelenik, a 4 rosszcsont úgy vetik magukat az anyára, hogy szabadulni sincs ideje. Hiába szoptat 2-3 óránként, mindig éhesek és már szétharapdálták a cicit is. Itt volt az ideje, hogy egy kis tápszerrel segítsük a kis csapatot. Nem kellett őket tanítani, azonnal lefetyelni kezdték, hozzá mindannyian vidáman csóváltak.

Sok-sok telefont kapunk. Sajnos nagyon sokan csalódottan rakják le, hogy ha rájönnek, hogy keverék kiskutyákról van szó és mindenképpen ragaszkodunk az ivartalanításhoz. Mi tényleg a tökéletes gazdát keressük a kutyagyerekek számára. Egyébként Paprika már nem eladó és ha minden jól megy, hétvégén is fogadunk látogatókat.