Kytice beszámolója Cinegéről és négy babájáról.
2012. 06.01.
Cinege története nem ott kezdődik, ahonnan én ismerem.
Cinege története sokkal régebbi és sokkal szomorúbb, mint azt el tudjuk
képzelni. Amikor először találkoztunk, megígértem, neki, hogy most már
semmilyen rossz nem fog történni vele. Mert nem engedem.
A facebook okos találmány, pillanatok alatt teremt
kapcsolatokat, pillanatok alatt rombol is szét. Sok emberhez jut el mindenféle
információ, amit akarunk és amit nem.
Cinege segélykérését csaknem 100-an osztották meg, de segíteni senki nem akart.
Mert nem tudott, nem akart, mert sok lenne…
Bevallom, én is rákattintottam, megnéztem, sajnálkoztam egy
sort és mentem tovább az információ áradattal. Aztán valahogy nem ment ki a
fejemből. Sokszor eszembe jutott a kis aszott sovány teste, a tekintete.
A tacskó fajtamentés vezetőjével konzultáltam, még addig is
eljutottam, hogy ideiglenes befogadót keressek, de Cini esete reménytelennek
látszott. Aztán az ég alakított egy debreceni fuvart és egy másik bénult
tacskóval együtt Cinege is jöhetett fel Pestre, hozzám.
Cinegét utcán találták, nagyon lesoványodva, kidobva az 1
hetes kölykeivel. Hasmenés, soványság, begyulladt szemek, férgesség… ami kell.
A debreceni menhely ideiglenesen tudta csak megoldani a helyzetét, onnan
jöhetett a nagyvárosba.
2012. 06.02.
Cinege megérkezett a családunkba! Nincs annál vidámabb
történet, mint amikor valakin segíthetünk.
Régóta dolgozom önkéntesként Egyesületeknek, a Futrinka
Egyesületnél viszont tényleg olyan emberekre találtam, akik önzetlenül segítenek.
Ahol minden fillérnek helye van, ahol minden védencük lehetőséget kap.
Cinege június 2-án megérkezett a falkájával. Eszméletlen
büdösen és bevallom, amikor kettesben maradtunk, nagyon nehéz volt
visszatartani a könnyeimet. Az ujjaim hullámtáncot jártak a gerincén, miközben
a kiálló csontjait simogattam. Mert nem volt rajta más, csak hiányos szőrzet,
és ahogy mondani szokták, csont és bőr. De tényleg semmi más. Se izom, se hús,
csak kiálló csontok.
Mindenhol. És milliónyi seb, pár kullancs.
Akkor ígértem meg neki, hogy soha többet semmi rossz nem fog
vele történni.
A kiskutyák nagyon aranyosak, épp nyílóban volt a szemük,
olyan két hetesre saccoltuk őket.
Cinege egy külön részben kapott helyet, nyugalmat, ételt és
vizet. Ezzel telt az első napja nálunk, hogy aludt egy hatalmasat.
Egy teljes kutyacsalád gondozás nagy feladat és eszméletlen
költség is… Ez utóbbira még mindig nincs meg a fedezet, de talál lesznek olyan
kutyabarátok, akik akár egy csoki árával szívesen támogatnák ezt a kedves kis
családot, hogy legyen lehetőségük egy szebb életre.
Segítség:
A Cinege család bevállalása, állatorvosi költsége,
kezelése sajnos nagyon megterhelte aa Futrinka Egyesület kasszáját, így ha
bárki, bármekkora összeggel is, de hozzá tudja járulni, azt nagyon megköszönnénk.
Az adományokat a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett
10404089-49575251-5756100 számú bankszámlára várjuk, a megjegyzés rovatban
kérjük feltüntetni: CINEGE
Köszönjük!
2012.06.04
Cinege tegnapi programjaként megismerkedett a kutyáimmal.
Nem volt nagy lelkesedés, sőt, morgott is. Az én két kis mentett tacskóm
teljesen kompatibilis minden más kutyával. Nem volt ez mindig így, hosszú utat
jártunk be, de mára ők mindenkit szívesen fogadnak. Cinege nem tudta hova tenni
őket.
Ő még nagyon fiatal, igazi tinimami. Játszott is volna az én
kutyáimmal, de a védelmező ösztön is bennük volt. Nem voltam rest felhívni egy
kutyatrénert, aki segítségével mára már együtt rohangálnak. Muszáj volt
megoldanunk, mert nem tudtam máshogy koordinálni a 3 felnőtt kutyát, valamint
az kis másfél éves fiamat.
Illetve volt egy fürdés is, mert a lakrészükbe már csak
maszkkal lehetett volna bemenni.
A piciknek kinyílott a szemük és vidáman mosolyogtak bele a
világba. Még nem sokat látok belőlük, csak egy kupac kutyát, akik jelzik, ha
éhesek. Cinege jó anyuka, tisztogat, szoptat. (szerencsére lett elég teje,
különböző terhes vitaminokkal és étrend kiegészítőkkel segítjük).
Sajnos Cinege már így is sokban van: bélgyulladást
állapítottak meg nála, speciális tápot eszik, hogy elmúljon a hasmenése, ami
valószínű a hosszantartó éhezés következménye.
Erre antibiotikumot is kapott, ami szoptatós anyánál csak
nagyon indololt esetben kerül elő. Szemcseppjét napi kétszer csepegtetjük.
2012. 06.05
Ahogy lenni szokott a mentett kutyáknál, első két nap
megszeppenve, álomkutyaként viselkednek. Nincs hangjuk, kívánságuk,
alkalmazkodóak. Cinege ezt tényleg tökélyre fejlesztette, szobatiszta, nem
ugat, elfogadta az utolsó helyet a falkában.
Aztán ezek az álomkutyák szép lassan kinyílnak. Mint a
gyerekek és elkezdik keresni a határokat, a lehetőségeiket. Cinege egy hatalmas
tócsát hagyott a szőnyegen, akkor elmeséltem neki, hogy ezt NEM lehet. Ahogy
azt is, hogy a gyerekem kezéből nem lopjuk ki a kekszet és nem szaladgálunk
lopott gumikesztyűvel a szánkban.
Cinege még kölyökkutya, kb. 1-2 éves lehet. Soha nem tartozott sehová, senki nem
tanította, szerette. Nem kötődik senkihez. Csak a gyerekeihez, de ott is látom,
hogy főleg a kötelezettség miatt.
Egyébként ember társaságba szeret legjobban lenni, lábalatt,
minden simizési lehetőséget azonnal kihasználva.
A kicsik elkezdtek a kúszás helyett mászni. És természetesen
már tépegetik egymás fülecskéjét.
4-en vannak, két fiú, két lány. Csinos nevet kaptak.
A két kislány, akik a szálkás szőrű mamára hasonlítanak:
Villa (akinek a pocakjára egy fehér csík sikeredett) és Paprika (aki tiszta
anyu)
A két kisfiú: a cser-fekete Kanál és a fullfekete Kanóc,
akinek szintén a pocakján van egy fehér sáv.
Nem nehéz kitalálni, apu valószínűleg egy fekete – fehér
kutya volt, aki hasonló méretű lehet Cinihez, mert a törpék mérete egyenlőre
megegyezik. Egyenlőre, mert ezek természetesen tippek, hogy mi lesz belőlük,
azt még nem tudni.
Nagyon szeretem Cinegét és bár neki sosem mutatnám,
sajnálom. Sajnálom, hogy az emberi felelőtlenség miatt megtörténhetett, hogy
megszülessenek ezek a kis gombócok. Mert nincs elég keverék kutya a sintér
telepeken, a menhelyeken, akik évek óta kenelben élve várják, hátha egyszer
tartozhatnak valahová. Ezt tudja mindenki.
Azon viszont mindig meglepődnek az emberek, amikor
elmesélem, hogy egy fajtamentő szervezetnél tevékenykedem és hihetetlen
mennyiségű fajtatiszta (sokszor tetovált, vagy törzskönyvvel rendelkező is)
szorul segítségre. Mert ilyen felelőtlenek vagyunk mi emberek.
Íme egy tavalyi évről készült videó, amiben már szerencsére
minden sikertörténet:
2012.06.06
Cinege szökős. Nem azért, mert benne van, vagy mert utcán
élt. Azért, mert nem kötődik még senkihez. Kajla tini kutya, aki kíváncsi és
úgy gondolta, hogy szétnéz a szomszédomnál. Én természetesen egy másodperc
alatt megsemmisültem, amikor a folyton lábam alatt lévő kutyát a föld nyelte
el. Egyik percről a másikra, sehol se volt. A félig alvó 15 kg-os gyerekemmel
szaladgáltam a lakásban, mert máshol nem lehet. Nem maradt nyitva kapu, nincs
luk a kerítésen…
Nem volt. De Cinege csinált. Meglett szerencsére, pedig már
azon idegeskedtem, hogy hogy fogom táplálni a kicsiket.
A lukat befoltoztuk, MÉG többet lehet a lábam alatt és a
hétvégén megkapja a chipjét, a nyakörvét, telefonszámmal.
Naponta nagyon sok kutya tűnik el ma Magyarországon. Félóránként
olvasom a történeteket, hogy még sosem szökött, mindig visszajött. Egy lelkes
és önzetlen csapat próbálja a neten kóborló hirdetéseket párosítani, segíteni.
A legtöbbször egy másodperc alatt meg lehetne a kutya, ha lenne rajta
telefonszám, de akár egy mikrochip, amit bármelyik állatorvos be tud azonosítani.
De nincs. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy ilyen kutya
előkerüljön.
Aki nem hisz nekem, itt elolvashatja a keresett/talált
kutyák követését:
2012. 06.07
A kiskutyák elkezdtek rohangálni a szobájukban. Nem
próbálkoznak, nem döcögnek, hanem lendületből mennek és mennek és szinte
megállíthatatlanok.
Mindenki egy kicsit más, már most jól látszik az
egyéniségük.
Kanál: ő a cser-fekete tacskó legismertebb tacskó jegyekkel
rendelkező kutyus. Mivel még nem hosszúkás az orra, inkább egy rotweilerre
hasonlít. Ő a legkajásabb, sosem elég neki.
Kanóc: a feketeségünk, mindig kicsit külön van a többiektől.
Nem kisebb, nem soványabb, csak kicsit önállóbb.
Villa: a Kis hercegnő, mindenkivel jóban van, folyamatosan
bújik.
Paprika. A neve nagyon jól illik rá, folyamatosan fel van
paprikázva. Intézkedik, rendezkedik, folyamatosan reklamál valamiért, ő a
leghangosabb tagja a csapatnak. Ő az egyedüli, aki már ugat is J
2012.06.08
Elfogyott az antibiotikum és a hasmenés is kicsit alább
hagyott. Nem számoltam be róla, de érkezés után 2 nappal az összes féreg
távozott az anyakutyából. A szeme is kezd rendbe jönni, holnap ezért
állatorvoshoz megyünk. A kicsik megkapják az azonosító chipjeiket és
kiskönyveiket. Az első oltásuk még nem esedékes.
Cinege pedig átesik az első nagyobb kivizsgáláson. Lesz
vérvétel (sajnos az utcán élő kutyák esetében muszáj ezeket a vizsgálatokat
elvégeznünk, mert nagyon sok a beteg kutya. Szívféreg, belső gyulladások, vese
és májprobléma, mind-mind olyan, hogy ha nem kezeljük, komoly gondokat
okozhatnak).
Nagyon izgulunk.
Cinege gyógytápja végéhez ért. Elvileg egy ekkora kutyának 2 kg táp 20 napig tart. Mivel
ő sovány és mamakutya, kétszeres adagot kap. Cinege nem nagyon érti a
mennyiségeket, csak, hogy folyamatosan éhes és az utcán azt tanulta meg, hogy a
túlélésért, ételt kell szereznie. Bármit és bármikor. Saját magáért és a kicsikért.
Én naponta adagoltam neki a gyógytápját, amikor is 2 nap
után észrevettem, hogy a kertben miért is kirándul a garázs felé. Úgy gondolta,
hogy a többiek tápján is rág egy lukat és onnan hozzáadagolja az általa
megállapított ideális mennyiséget.
Megállapíthatom, hogy nagyon okos kutya, de lopós is.
Kicsit felemeltem akkor az adagját és így sikerült a
gyógytápot 10 nap helyett 7 nap alatt eltüntetni.
Mától a többiek normál superpremium minőségű tápját kapja,
hogy ténylegesen minden vitaminhoz hozzájusson és a szőre is visszanőjön.
Folytatódik a Cinege család története, immáron második
hete élünk együtt új családtagunkkal és az apróságokkal.
06.09.
Cinege ma orvosnál járt. Azóta már azt is tudjuk, hogy nincs
semmilyen komoly baja. Az orvos kb. 2-3 évesnek mondta, ami egy picit
megdöbbentett. Cini attól még így is nagyon fiatal kutyának számít, főleg ha
azt figyeljük, hogy a tacskók nem ritkán 14-16 évig is élnek. Inkább azért
szomorodtam el, mert ezek szerint még többet szenvedett, mint amit gondoltam.
A belső szervei jól működnek, a vérvétel eredménye és az
ultrahang is azt igazolta, hogy egészséges, az éhezés semmilyen komolyabb
szervi bajt nem okozott. Még várunk pár eredményre, de már nem izgulunk.
Cinege kapott chipet, de amígy ilyen kis soványka és szoptat
várunk a következő lépésekkel. Kiderült, hogy nincs bőrférge sem, így kap még
egy adag féreghajtót, mert a gyerekek is kaptak.
A picik közül Paprika volt a legbátrabb, nagyon védte a box
bejáratát, ő terelgette a testvéreit. Aztán a chip beültetésekor ő vinnyogott a
leghangosabban.
Mindenki nagyon jól viselte, a hosszúra nyúlt kirándulás
után pedig békésen aludtak.
06.10.
Vidám rokonság érkezett ma hozzánk, a
kiskutyákat a buli végéig titkoltuk, mert nem szerettük volna, hogy a gyerekek
dögönyözzék őket. Aztán megmutattuk a lelkes kiscsapatnak, de nagyon megfogni
őket nem engedtük. Az egyik kislány így szólt, amikor szopizni kezdtek. Ez olyan
szép, hogy le fogom rajzolni!
Nekünk nagyon jól esett, mert mi is úgy látjuk, hogy a legszebb dolog, ami
velünk történhetett.
Cinege már hősiesen védi a házat, de minden vendéggel
barátkozni próbált. Természetesen a barátságát bárki megvásárolhatta bármilyen
étellel. Nem engedtük, de ő kitartóan próbálkozott. Este aztán kapott a többi
kutyánkkal együtt rizses májat, amit úgy evett, ahogy mi egy libamájhoz
nyúlunk. Öröm volt nézni.
06.11.
Ma felraktuk a szúnyoghálós függönyünket a bejárati ajtóra.
Cinege kint rekedt. Ha egy-egy kutya jött-ment, utána szegődött, de egyedül nem
mert átmenni. Aztán egyszercsak megjelentem a MÁSIK oldalon egy száraz
kiflicsücsökkel. És Cinege minden bátorságát összeszedve átjött. A kajáért
mindent.
Aztán volt még egy nekifutásos próbálkozása, csak be volt
csukva az ajtó. Pont láttam, ahogy visszakoppant az ajtóról, ami nem várt módon
a függöny mögött volt. Hát, ilyen az élet, nem is hitt a szemének, de nem
próbálta meg újra.
Holnap visszakapom a fényképezőgépemet és lefotózom, hogy
mekkorát nőttek már a kicsik. Minden nap hatalmas változáson és fejlődésen
mennek át, nem bírjuk követni őket.
06.12.
Ma nem volt túl higiénikus napom. A családi fészek környéke
tiszta féreg volt. Tudni kell, hogy szinte minden utcáról jött kutya férges.
Féreghajtó a megoldás. Minden kutyatulajdonosnak negyedévente féreghajtóznia
kellene a kutyáit, hogy ne terjedjenek tovább, illetve, hogy a kutyáknak se
okozzon semmilyen problémát.
Kicsit ördögi kör ez, hogy a mamakutya
kapott féreghajtót, amikor távoztak a férgek. (ezeket mindig felszedem utána,
nehogy a többi kutyám felszedje. Aztán szombaton a babakutyák kaptak, de ugye a
mamakutya takarít utánuk, úgyhogy azoknak csak egy része maradt a családi
fészkükben. Aztán most, hogy a mamakutya székletében is találtam, újra kapott
féreghajtót, erősebbet, jobbat, és a saját kutyáim is kapták. Viszont ez a
tejbe is biztos átmegy, úgyhogy a gyerekkutyákból is kijött még egy adag, a
vége. Amit a mami eltakarít... Ördögi kör, de a lényeg:
A gyerekek jól vannak, és ők aztán most már tuti nem
férgesek. Nem lett szerencsére semmi bajuk a férgektől, a toxozisra is nagyon
figyeltem, de mindegyik vidám, farokcsóválós jókedvében van folyamatosan. (ha
ilyen gondok lettek volna, akkor futottam volna vele infúzióra. Szerencsére még
nagyon kicsik és nagyon hamar segíthettünk nekik a férgek harcában.) A mami
pedig 2 hét múlva kapni fog egy ismétlőt, ha mégis valami maradna még benne.
06. 13.
Akkor nézzük a gyerekeket, a tegnapi nem épp higiénikus téma
után valami sokkal vidámabbal jövök ma, egy kis jellemzéssel:
Kanóc: Ő az a csapattag, aki mindig
kicsit kilóg a csapatból. Kicsit külön alszik, kicsit külön sétál, ha a
többiek jobbra, ő tuti balra. Nem kisebb, nem gyámoltalanabb, ugyanolyan
kis bátor, de meg vannak a saját elképzelései. Mindenre felfigyel és
nagyon érdeklik a különleges dolgok. Hosszan leköti egy-egy luk a bútorban,
egy-egy folt a szőnyege, vagy a pléd cimkéje. Majd vidáman tovább
áll.
Kanóc teljesen fekete, valószínű az apura hasonlít, kan. A pocakján hosszában
egy csodaszép fehér csík húzódik végig.
Villa: Igazi kis csaj. Mindenkivel
barátkozik, kedves, ő terelgeti össze a többieket, ő néz utána, hogy Kanóc
merre felfedez. Ő az egyetlen, aki tud tiszta erőből csóválni, és
mindennek örül. Csupa mosoly az a kiskutya. Villa mindig a hátán alszik,
négy lába az égnek áll. Ő kislány, vaddisznó szinezetű lesz, valószínű szálkás
tacsi, de a hasán neki is van fehér csík végig.
Kanál: Nagyon karakán egyéniség már
most. Ő a csapat férfitagja, aki kiáll a többiekért. Ő az, aki az orvoshoz
út közben a boksz ajtajában védte és ellenőrizte a dolgokat. A
többi kölök a fényképezőgéptől elfordul, Kanál hősiesen szembefordult
és megmorgott. De ő volt az első, aki odajött hozzám, megnézett és az
ölembe mászott, hagyta magát simizni, látványosan jól esett neki. Kanál
az egyetlen, aki tud morogni. Ő az, aki mindig kezdeményezi a
játékot, de ha valaki akkor szeretne fület huzigálni, amikor neki ehhez
nincs kedve, azt szóvá is teszi. Kanál tipikus cser-fekete tacskó színezettel
született, a jellegzetes családi fehér csík neki is végigszeli a pocakját.
Paprika: A csapat hangadója, ha gond
van, biztos, hogy ugat. A többiek még nem tudnak ugatni, Paprika már
mindent jelez. Harcos kislány. Kedvenc játéka, hogy Kanál fülét húzogatja,
vagy Villa pocakját harapdálja. Ő a legkedvesebb. Minden alkalommal ha
lemegyek, otthagyja az alvó csapatot és farokcsóválva jön üdvözölni. Csetlik,
botlik, de jön, mindenen át. Ő az egyetlen, aki folyamatosan ott lábatlankodik
anyu etetőtáljánál, nézegeti, bele-bele dugja a fejét a száraz eledel közé.
Paprika kislány és egyenlőre igazi vaddisznó színű szálkás tacskónak néz ki.
Aztán persze...
A jó hír, hogy már van 1-2 érdeklődő a kicsikre és hétvégén
szép részletesen leírom majd ide is, hogy mi az örökbefogadás menete.
06.14
Kicsit a Futrinkás teendők miatt kevesebb idő jutott a blog
vezetésére, pedig nem történt kevesebb dolog. Cinege és családja napról
napra fejlődik és csak ámulok, hogy mennyire gyorsan változik minden. Az egyik
nap reggel még járni sem tudnak, majd másik reggel már jönnek-mennek.
Konkrétan ma reggel volt, hogy amikor mentem be hozzájuk, az
egyik kiskutya (történetesen Kanál) megugatott és tört előre, hogy jól meg is
támadjon – pedig nem tudja még, hogy az mi fán is terem. A többiek viszont
futottak be az ágy alá, hagyták, hogy a VitézJancsi tegyen engem betolakodót
helyre. Aztán meghallották a hangom és másodpercek alatt már a papucsomat
rágcsálták és puszikat osztottak. Annyi szeretet van bennük, teljesen megbíznak
bennem. Azok a kutyák jutnak eszembe, akiknek nem sikerült ilyen jó helyre
kerülniük.
06.15
Sajnos egyre több féreg kerül elő, reméljük nem lesz semmi
baj. A legfontosabb már meg van, az állatorvos telefonszáma, hogy ha bármi
lenne, azonnal futunk a gyerekekkel.
Ma volt 2 órám, amit csak a csapattal tölthettem. Mindig
nagy élmény belelátni a világukba, megfigyelni, hogy hogyan fedezik fel a
tárgyakat, egymást, a világot.
Új helyiségbe költöztek, ahol nagyobb a terük és nincs
szőnyeg, ugyanis a kiskörmöcskéik beleakadtak a szálakba. Most már lehet futni.
Mi több, rohanni. Megosztok egy vidám kis pillanatképet, aminek az imént
tanulja voltam:
Kanál szívem egy kicsit megnyúlt az utóbbi időben, ahhoz
képest, hogy ő volt a legnagyobb, most igazi férfivé kezd válni. Ő a hangadó, a
falkavezér már egyértelműen. Ő kezdeményezi a játékot és ha megunta, akkor
azonnal abba is kell hagyni, ezt morgással vagy ugatással hozza a többiek
tudtára. Paprika erős kistestével méltó partnere, ők ketten hihetetlen, hogy
miket hancúroznak össze. Kanóc már nem az a kis külön. Megvannak a saját útjai,
de látszik, hogy ő gondolkodóbb típus a többinél. Pl. ő az, aki minden esetbe a
kutyapelenkára pisil. Kicsit megemberesedett és már nem kelti a legkisebb
csapattag érzését, senkiben, az biztos. Villa mindig valamit rágcsál: a
kutyaágyat, egy papírzsepidarabbal 20 percig bírkózott, ő nyert! Olyan édes
vidám ez a csapat, hogy öröm velük tölteni egy kis időt.
06.16.
Ma nem volt olyan vidám napunk.
Hétvégén több időm jut a kicsikre. Velük töltöttem egy órát reggel és valahogy
Kanál nem tetszett. Mindenki futott elém, ahogy szoktak, mindenki csóvált,
bunyózott, de Kanál valahogy nem. Ő félrehúzódott, megmorogta a többieket… nem
volt önmaga. Amikor láttam, hogy a nózija is száraz és már felállni sincs
kedve, azonnal indultunk az állatorvoshoz. Ott kapott antibiotikumot, vitamint,
erősítőt. Előtte nem aludt, ahogy figyelgettem, a kocsiúton csak pihegett,
aztán a dokinál sem nagyon engedtük, a visszaúton is figyelgetett még. Haza
jött, kapott cicit és utána ott a szoba közepén szó szerint eldőlt.
Délután mentem le hozzá, nagyon izgultam, hogy mi lesz.
Megint a régi Kanálka futott elém, vidáman, csaholva, ugatva. Megkönnyebbültem.
06.17.
Ma Tárnokon töltöttem a fél napot. A Futrinka Egyesület
kennelsora található ott és annyira sok jó fej kutya, akik gazdára várnak.
Érthetetlen számomra, amikor okos és egészséges kutyáknak kell így élni csak
azért, mert valaki valaha nem jól döntött arról, hogy megszülethetnek-e.
Eszméletlen, hogy mennyi gazdátlan kutya van és mennyire durván nagy a
túlszaporulat keverék és fajtatiszta kutyák esetében is. A menhelyeken
mindenféle fajtatiszta kutya megtalálható sajnos, legtöbbször a gazdájuk adja
le őket… Cinege ivartalanítódni fog ha rendbejön és már nem szoptat. A
kiskutyákat is ivartalanítási kötelezettséggel adjuk csak örökbe. Sajnos
annyira sok szenvedő kutyát látunk nap mint nap, olyan hosszú az Egyesület
várólistája.
Kanált visszavittük kontrolra. Visszafelé pocakkal felfelé
aludt a kocsiban, vidáman mormolva.
06.18
Ma egész nap nem voltunk itthon. Nagyon siettem haza, hogy
hogyan telt a nap nélkülünk. Sajnos megint sok férget találtam mindenhol,
Paprikát pont láttam, ahogy kihányja. Gusztustalan dolgok ezek, haragszom
miközben takarítom. Mert az emberi felelőtlenség az oka, hogy ez ideiáig
fajulhatott. A kutyákért mi vagyunk felelősek.
Azt hiszem, hogy most ért meg bennem az, hogy egy kicsit
haragudjak azokra, akik ezt tették Cinegével. Eddig a család megmentésével
voltam elfoglalva és csak most lett időm arra, hogy megengedjem magamnak a
haragot.
Egyébként Cinege tökéletesen szobatiszta, le a kalappal
előtte!
06.19
Mára a harag elszállt és vidáman nézünk szembe a gondokkal.
Amik gondolom most kezdődnek. A kicsik minden pillanatban igyekeznek valami
rosszaságot csinálni.
Cinegének kevesebb már a teje és
őszintén nem is nagyon értem, hogy hogy bírja még őket. Ha csak megjelenik, a 4
rosszcsont úgy vetik magukat az anyára, hogy szabadulni sincs ideje. Hiába
szoptat 2-3 óránként, mindig éhesek és már szétharapdálták a cicit is. Itt volt
az ideje, hogy egy kis tápszerrel segítsük a kis csapatot. Nem kellett őket
tanítani, azonnal lefetyelni kezdték, hozzá mindannyian vidáman csóváltak.
Sok-sok telefont kapunk. Sajnos nagyon sokan csalódottan
rakják le, hogy ha rájönnek, hogy keverék kiskutyákról van szó és mindenképpen
ragaszkodunk az ivartalanításhoz. Mi tényleg a tökéletes gazdát keressük a
kutyagyerekek számára. Egyébként Paprika már nem eladó és ha minden jól megy,
hétvégén is fogadunk látogatókat.